A jelen írás a Polgári Törvénykönyv ("Ptk.") zálogjogi rendelkezéseire vonatkozóan a gyakorlatban felmerült vagy egyébként értelmezést érdemlő kérdéseket tárgyal. Tekintettel arra, hogy a Ptk. zálogjogi szabályozásának - és ehhez kapcsolódóan a bírósági végrehajtásról szóló törvény ("Vht.") egyes rendelkezéseinek -felülvizsgálata folyamatban van, a jelen tanulmány számos módosító javaslatot tartalmaz; az utóbbiak - a könnyebb kezelhetőség érdekében - az adott kérdést tárgyaló alpontban szerepelnek. A jelen tanulmány a szerző által 1999. júniusában biztosítéki joggal foglalkozó jogászok és egyéb szakemberek részére előadottak bővített szövege, továbbá lényegében egyezik annak a javaslatnak a szövegével, amit a szerző az IM-nek 2000. január elején megküldött. Ajelen munkával egyebek között arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy a magyar biztosítéki jog rendszere - a hitelezők hátrányára - számos tekintetben olyan lényeges ellentmondásokat, illetve értelmezési nehézségeket rejt magában, amelyek feloldása nem, illetve csak részben maradhat az ítélkezési gyakorlatra. A Ptk. zálogjogi szabályainak módosítására vonatkozó, az IM által 1999. novemberében készített kormányelőterjesztés-tervezetben foglalt javaslatok újraismétlése helyett olyan megoldandó kérdések törvényi rendezését indítványozom, amik az előterjesztésben még nem szerepelnek.
1.1.1. A Ptk. 259. § (2)-ből következik, hogy jövőbeli követelések is biztosíthatók zálogjoggal. A zálogjog alapításának a törvényszöveg értelmében nem felfüggesztő feltétele a követelés létrejötte, illetve annak a zálogjogosult általi megszerzése, azaz a zálogjog már a zálogszerződés megkötésétől bejegyezhető. Ezt támasztja alá a csődtörvény ("Cst.") 57. § (1) bek. b) alpontja is, mivel a zálogszerződés hatályosulását a kikötés (értsd: a szerződéskötés) időpontjában határozza meg. Ellenkező következtetés esetén a zálognyilvántartásokba - hatályos szerződés hiányában - nem lehetne a zálogjogot bejegyezni. A Ptk. szövege pedig egyértelmű: a jövőbeli követelés is biztosítható zálogjoggal, ami implicite a hatályos zálogszerződéssel való biztosítás lehetőségét jelenti. Ha a követelés nem jön létre, a zálogjogot törölni kell, azaz a követelés létrejöttének meghiúsulása a jövőbeli követelést biztosító zálogszerződés bontó feltétele.
1.1.2. Kérdésként merülhet fel, hogy lehetséges-e valamely hitelező valamely adóssal szembeni minden jövőbeli követelése egy zálogszerződéssel való biztosítása abban az esetben, ha sem a követelések összege, sem lejárata vagy egyéb azonosításra alkalmas adata nem ismert a zálogszerződés megkötésekor, illetve ebben az időpontban követelés sem létezik. Ilyen tipikus kikötés lehetne pl. az, hogy az adott zálogszerződés egyrészt az abban konkrétan meghatározott követelést, másrészt minden egyéb, a hitelező és a zálogkötelezett között a zálogszerződés megkötésekor már létező vagy azt követően megkötött ügyletből származó követelést biztosít.
A jelenleg hatályos magyar jogi szabályozás alapján, figyelemmel a Ptk. 260. § (3) bek. első mondatára, véleményem szerint - az önálló zálogjogot kivéve -nincs lehetőség az előre nem ismert követelés(ek) zálogjoggal történő biztosítására. Annak ellenére ugyanis, hogy a Ptk. kifejezetten nem mondja ki, véleményem szerint a jelenlegi zálogszabályozás a járulékos zálogjog tekintetében nem ismeri a lebegő követelések alapú, előre nem ismert és meghatározatlan ügylet(ek)-re kiterjedő biztosítékadást. A beazonosítható, de előre nem ismert összegű követelések biztosítását a Ptk. 260. § (3) bek. megengedi.
További kérdésként merül fel, hogy a jövőbeli követelések tekintetében meghatározandó-e azok lejárata a zálogszerződésben. Ebben a tekintetben a jövőbeli követelést biztosító zálogszerződés osztja a létező, a zálogszerződés megkötésekor már lejárat szerint is ismert követelés jogi megítélését, azaz: tekintettel arra, hogy ezt a Ptk. vagy egyéb jogszabály nem írja elő, a lejárat feltüntetése a zálogszerződésnek nem érvényességi kelléke [más kérdés, hogy ez a Vht. 21. § (1) bek. d) alpontja alapján a hitelező érdekében szükséges]. Ehelyett a zálogszerződésben a követelést beazonosítható módon kell meghatározni. Ennek során különös gonddal kell eljárni, ugyanis a biztosított követelés beazonosíthatóságának hiányában a zálogszerződés - az előző bekezdésben foglalt okból - semmis lehet. Természetesen a lejárat a zálogokirat kiegészítésében már feltüntethető; erre a biztosított követelésről rendelkező alapügylet megkötését követően kerülhet sor.
1.1.3. Javasolt Ptk.-módosítások. (a) Az üzleti életben gyakran előfordul, hogy azonos hitelező azonos adósnak rendszeresen nyújt különböző ügyletek (azaz: tartósnak nem minősülő jogviszonyok) teljesítésével kapcsolatban hitelt (akár kereskedelmi hitelt akár kölcsönt). Méltánylandó üzleti érdek fűződik ahhoz, hogy a felek - ha így kívánják - minden jövőbeli szerződéses kapcsolatukból származó követelést biztosíthassanak zálogjoggal. Amint a következő 1.2.2. pontban látni fogjuk, a keretbiztosítéki zálogjog a jelenlegi formájában nem alkalmas a kérdés kezelésére, az önálló zálogjog a gyakorlatban nem működik, továbbá a ranghelyfenntartás jogáról való lemondás tilalma is sérti a rendszeresen hitelt nyújtó hitelező méltánylandó üzleti érdekeit.
Emiatt javaslom, hogy egy lebegő követelések alapú, a felek közötti mindenkor létező követelések vagy azok egy része (pl. valamely ügylettípusból származó követelések, egy bizonyos időpontig hatályba lépő szerződésekből származó követelések, vagy bizonyos fajta követelések, pl. szerződésszegésből származó szavatossági és kártérítési követelések) zálogjoggal való biztosítását lehetővé tevő, de a keretbiztosítéki zálogjogtól eltérő, a jogviszony tartós jellegét meg nem követelő járulékos zálogjogfajta bevezetését. Az ilyen zálogjogot ellentétes szerződési kikötés hiányában bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatná, feltéve, hogy a zálogkötelezettnek (ha pedig a zálogkötelezett az adóstól elérő személy, az adósnak) nincsen a zálogszerződéssel érintett körben a zálogjogosulttal szemben tartozása. Az ilyen zálogjogfajta csak a jogosult személyére szóló jogosultság lenne, azaz - hasonlóan a keretbiztosítéki zálogjoghoz - a követelés átszállásával ez a fajta zálogjog valamely egyedi követelés megszerzőjére nem szállhatna át. Az itt javasolt módosítás bevezetése kérdésessé teheti a keretbiztosítéki zálogjog fenntartásának indokoltságát, (illetve a keretbiztosítéki zálogjog azonos elnevezéssel, de az itt említettek szerint megváltoztatott tartalommal megmaradhatna). A keretbiztosítéki zálogjog tartós jogviszonyhoz kötése véleményem szerint egyébként sem indokolható: a gazdasági élet igényei éppen azt teszik szükségessé, hogy a "keret" minél tágabb lehessen. Az ilyen zálogjog járulékos zálogjog: önállóan nem lenne átruházható.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
