Glavanits Judit szerkesztésében, a Dialóg Campus Kiadó gondozásában 2019-ben jelent meg A gazdasági jogalkotás aktuális kérdései című tanulmánykötet.[1] A kötet megjelenésének hátterét egy a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán 2017. október 18-án megrendezésre került "A gazdasági jogalkotás aktuális kérdései" elnevezésű konferencia[2] szolgáltatta (a konferencia jelentőségét, a téma kiemelkedő fontossága mellett fokozta, hogy a magyarországi jogi karok közül hét is egy vagy több előadás erejéig képviseltette magát egy-egy adott téma kapcsán). A konferencián elhangzott előadások szekciókra bontva vizsgálták az önvezető járművek jogi problematikáját, a kereskedelmi jog aktuális szabályozási kérdéseit, az információ és a jog kölcsönhatását, a munkaviszonyok új kihívásait, valamint a közbeszerzés sajátos, összetett jogviszonyrendszerének szabályozási változásait, újszerű megoldásait. A kötet megjelenésének aktualitását azok a gazdasági és technológiai újítások adják, amelyek előtt sem az uniós, sem a tagállami szintű jogalkotó nem hunyhat szemet, hiszen, ahogyan Szuchy Róbert fogalmaz, mind a tagállamok, mind "[a]z Európai Unió gazdasági növekedésének záloga mind nyilvánvalóbb módon az európai polgárok és vállalatok számára kínált termékek és szolgáltatások innovációja."[3] Vagyis olyan innovatív megoldásokra van szükség, mint például az energetika területén feltűnt intelligens hálózatok, amelyeknek az uniós polgárok mindennapi életének részévé tétele azonban komoly anyagi és szabályozási próbatétel elé állítja mind az uniós, mind a tagállami szinten a jogalkotókat. A kötet egyes tanulmányai ezekre a technológiai kihívásokra adott, illetve adható lehetséges jogi, jogalkotói válaszokat mutatják be.
Az egyes szűkebb témakörök, de a teljes kötet kapcsán megállapítható, hogy a tanulmányok olyan széles körű témaválasztékból születtek, hogy az egyes kérdésekben való elmerüléshez a szerzők rendelkezésére álló terjedelem törvényszerűen nem engedhetett elegendő teret. Azonban a minden írás végén megtalálható bibliográfia segítségével az érdeklődő olvasó segítséget kap, hogy mélyebben is elmerülhessen az adott szűkebb kérdésben.
A tanulmánykötetben szereplő tanulmányok, a konferencia tematikáját követve öt nagyobb témakör köré csopor-
- 101/102 -
tosíthatók. A tanulmányok rendszerezése előtt általános bevezető gondolatokként Stumpf István gondolatait hívhatjuk fel, amelyek a teljes kötet szellemiségét hűen tükrözik vissza: "A világban zajló változások amellett, hogy az állami szerepfelfogásra hatással voltak és vannak, éreztetik hatásukat a közjog és a magánjog területén is [...] Ha elfogadjuk, hogy az állam - többek között a végrehajtás csúcsszerveként működő kormányon keresztül, tehát szabályozó hatalomként - meghatározó befolyást gyakorol a gazdasági folyamatokra, annak működésére, egy ponton túl azt is vizsgálni kell, hogy mindezt milyen (alkotmányos) keretben teheti."[4] Vagyis mivel a jog mint társadalmi szabályrendszer, végső soron eszköz az államhatalom mindenkori birtokosainak kezében, úgy annak egyik nagy területe sem maradhat immunis a külső körülményekre, gazdasági, társadalmi, technológiai változásokra reagáló, illetve meghatározott időközönként reagálni kénytelen jogalkotó és szabályozó hatalom felől érkező hatások ellen. Azonban az immunitás hiánya nem párosulhat teljes védtelenséggel.
1. Az autonóm informatikai rendszerek és az önvezető járművek. A technológiai fejlődés egyik legszembetűnőbb és legtöbbet emlegetett példáját az önvezető járművek jelentik. Önvezető járművekről szólva, még jogtudományi munkákban is szükségszerű (egyelőre), hogy minden vizsgálódást az automatizáltságnak azzal a hat szintjével való megismerkedéssel kezdjük, amelyet az Amerikai Autómérnökök Szövetsége (Society of Automative Engineers, SAE), tehát egy nem jogászi csoport, állított fel, és amely az automatizáltság teljes hiányából indulva (0. szint), a gépjárművezetés támogatásán (1. szint), a részleges automatizáltságon (2. szint), a feltételes automatizáltságon (3. szint), és a magas szintű automatizáltságon (4. szint) keresztül a teljes automatizáltságig terjed (5. szint). Az egyes szinteknek a jogi, azon belül a polgári jogi felelősség rendszerébe való beillesztése, a felelősség egyes jogintézményeivel való azonosítása, azoknak való megfeleltetése nem egyszerű feladat (még akkor sem, ha egyelőre a teljes automatizáltság megjelenésére, legfőképpen elterjedésére úgy tűnik, hogy várni kell). A veszélyes üzemi felelősség, az üzembentartó[5] fogalma polgári jogi oldalról, vagy a mögöttes felelősség[6] lehetősége a büntetőjog köréből olyan mankóul szolgálhatnak, amelyekkel, ha az önvezető járművek okozta jogági kérdések végső soron lezárhatóak talán nem is lesznek, de a jogi gondolkodás beindításában segítséget jelenthetnek. A technológia fejlődéséhez a jognak feltétlenül fel kell zárkóznia, akár a jogágakon átnyúlva is, belátható időn belül, hiszen az önvezető járművek már jelen vannak az utakon, sőt már halálos baleset kapcsán is "érintettek" voltak (még ha az adott jogeset a hagyományos felelősségi rendszerek felhasználásával, a gyártó felelősségének kizárásával, megoldható is [volt])[7]. A felelősségi kérdések tehát immáron megkerülhetetlenek.
2. A kereskedelmi jog aktuális szabályozási kérdései. A kereskedelmi jog aktuális szabályozási kérdései kapcsán villanásnyi betekintést nyerhetünk az Európa 2020 stratégia egyik zászlóshajója, az innováció feltételeinek javítása céljából kialakított Innovatív Unió programba, amelynek fontos saját célkitűzése volt az innováció jogi alapjainak és a szellemi alkotások jogi szabályozásának tökéletesítése. Tattay Levente tanulmányában[8] megismerkedhetünk az európai szabadalmi joggal foglalkozó szakembereket sokáig izgalomban tartó, a tradicionális európai szabadalmi rendszer mellé tervezett egységes hatályú európai szabadalom fogalmával, valamint az Európai Szabadalmi Bíróság intézményével [az Európai Szabadalmi Bíróságról szóló nemzetközi megállapodás kihirdetését az Alkotmánybíróság 9/2018. (VII. 9.) AB határozatában alaptörvénybe ütközőnek találta][9]. A témakör keretében megismerkedhet még az olvasó a nemzetközi vámjog kapcsán a vámeljárások világméretű összehangolására kialakított globális és európai szervezeti és jogi megoldásokkal[10], a beruházási egyezmények kapcsán az EU-n belül felmerülő hatásköri kérdésekkel[11], a termékbiztonságra vonatkozó európai uniós szabályozás strukturális felépítésével[12], a bécsi vételi egyezmény 79. cikk (1) bekezdésében szabályozott vis maior, valamint az attól olykor nehezen elkülöníthető hardship (megnehezülés) fogalmával és gyakorlatával[13], valamint az atipikus tőkebefektetési szerződés összehasonlító jogi módszerekkel történő elemzés kapcsán bemutatásra kerülő egyes vonatkozásaival (annak részes feleivel, valamint a céltársaság vállalatirányításának
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
