Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Boóc Ádám: A választottbíró megválasztása, kizárása az American Arbitration Association eljárási szabályai tükrében (JK, 2009/6., 279-286. o.)

I.

A választottbírák kiválasztásának és kizárásának kérdésében az Amerikai Egyesült Államok jogrendszerével kapcsolatban feltétlenül kiemelést érdemelnek az európai jogrendszerektől, és értelemszerűen az UNCITRAL Modell - törvénytől való alapvető eltérések. Így fontos hangsúlyozni, hogy a belföldi amerikai választottbíráskodás egészen a legutóbbi időkig a fél által jelölt választottbíró (party-appointed arbitrator) vonatkozásában hagyományosan nem követelte meg a pártatlanságot. Ennek megfelelően az amerikai jog megkülönbözteti a felek által jelölt nem semleges választottbírót (non-neutral arbitrator) és a nem a felek által jelölt semleges választottbírót (neutral arbitrator). Lényeges továbbá utalni arra, hogy sem a Szövetségi Választottbírósági törvény (Federal Arbitration Act, FAA), sem az egyes tagállamok önálló választottbírósági törvényeinek mintájául szolgáló, úgynevezett Uniform Arbitration Act (UAA) nem a függetlenség vagy pártatlanság, hanem a nyilvánvaló elfogultság (evident partiality) fogalmát alkalmazza.

Az európai terminológia szerint kamarai választottbíráskodásnak nevezhető amerikai arbitráció tekintetében feltétlenül említést érdemel az American Arbitration Association (AAA) tevékenysége.[1] Az American Arbitration Association 1926-ban került megalapításra, és nonprofit, közhasznú tevékenységet ellátó szervezetnek tekinthető, mely vitarendezési szolgáltatásokat nyújt a belföldi és a nemzetközi választottbíráskodás, illetve a mediáció területén.[2] Az AAA székhelye New Yorkban található, emellett négy további központtal (case management centre) rendelkezik Fresnóban (Kalifornia), Dallasban, Atlantában és East Providence-ben (Rhode Island).

1983-ban az AAA megalapította New York-ban a World Arbitration Institute nevű, a választottbíráskodás kutatásával, ezzel kapcsolatos kiadványok kiadásával és konferenciák szervezésével foglalkozó intézetet. (Ezen intézet maga nem tekinthető választottbírósági intézménynek, hiszen választottbíróságként nem funkcionál.)[3] 1996-ban került megalakításra az AAA önálló, kizárólag a nemzetközi ügyekkel foglalkozó szervezeti egysége (International Centre for Dispute Resolution, ICDR).[4]

Az AAA több eljárási szabályzattal is rendelkezik, ezek közül kiemelést érdemelnek a Kereskedelmi Szabályok (Commercial Rules), mely szabálygyűjtemény magában foglalja a nagy és összetett kereskedelmi vitákra vonatkozó kiegészítő szabályokat (Supplemental Procedures for Large, Complex Commercial Disputes), valamint az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó opcionális szabályokat (Optional Rules for Emergency Measures of Protection). Szintén meg kell említenünk a Nemzetközi Választottbíráskodási Szabályokat (International Arbitration Rules), mely alapvetően az UNCITRAL Mintaszabályzatán alapul. E tanulmány szempontjából nagy jelentőséggel bír továbbá az AAA által kiadott, a kereskedelmi jogvitákban eljáró választottbírákra vonatkozó Etikai Kódex is (Code of Ethics For Arbitrators In Commercial Disputes).

II.

A Kereskedelmi Eljárási Szabályok az amerikai belföldi választottbíráskodásra irányadóak abban az esetben, amennyiben a felek ezt a választottbírósági megállapodásukban kikötötték, például olyan módon, hogy az AAA kereskedelmi eljárási szabályzatát rendelték alkalmazni jogviták esetére. Az Eljárási Szabályzat jelenleg hatályos verziója 2005. szeptember 15-én lépett hatályba.[5] A választottbírák kiválasztásával és kizárásával az Eljárási Szabályok 11-19. rendelkezései foglalkoznak.

Az eljáró választottbírák kiválasztását a Szabályzat - követve az FAA szellemét - alapvetően a peres felekre bízza. Ennek ellenére azonban a Szabályzat korábban rendelkezik arról az esetről, hogy a

- 279/280 -

felek nem rendezték a választottbíró kijelölésének kérdését. A Szabályzat 11. cikkelye szerint ebben az esetben az AAA által nyilvántartott Nemzeti Névsor (National Roster) alapján van lehetőség a választottbíró kijelölésére. Ennek megfelelően az eljárás kezdeményezését követően az AAA mindkét fél részére megküld egy, tíz egyező főből álló listát, azzal, hogy a felek abból válasszák ki az eljáró választottbírát. Amennyiben a felek képtelenek megegyezni az eljáró választottbíró személyében, úgy tizenöt napnyi határidejük van arra, hogy megjelöljék, mely választottbírát nem kívánják megválasztani, és a megmaradó választottbírákat sorrendbe kell állítaniuk, annak megfelelően, hogy melyik személyt kívánják a leginkább eljáró választottbírónak.[6] Az AAA ezt követően a felek által kialakított sorrendnek megfelelően kéri fel a választottbírát. Amennyiben a felek képtelenek megegyezni, vagy a leendő választottbíró nem fogadja el a megbízást, az AAA-nak joga lesz arra, hogy a National Roster-ből a felek további megkérdezése nélkül jelöljön választottbírát. Ez tulajdonképpen egy listás választottbíró-jelölési rendszer, ilyen jellegű rendszert alkalmaz - miként később említésre kerül - az ICDR (International Centre for Dispute Resolution) és is.[7]

A Kereskedelmi Eljárási Szabályok értelmében van lehetőség arra, hogy a felek maguk jelöljék ki az eljáró választottbíróság tagjait, de ennek során is igénybe vehetnek egy, az AAA által a National Roster alapján összeállított listát. Fontos figyelemmel lennünk a 12. cikkely b) pontjában lévő rendelkezésre, melynek értelmében amennyiben a felek abban állapodtak meg, hogy mindegyik fél egy - egy választottbírát jelöl, úgy e személyeknek meg kell felelniük az Eljárási Szabályok - később részletezésre kerülő - 17. cikkely a) pontjában meghatározott függetlenségi és elfogulatlansági feltételeknek, kivéve, amennyiben a felek kifejezetten akként állapodnak meg, hogy e kritériumok a felek által jelölt választottbírák tekintetében nem irányadóak.[8]

Az eljáró választottbíróság elnökét - amennyiben a felek jelölték ki a választottbíróság többi tagjait, és felhatalmazták őket erre - meghatározott időn belül ki kell jelölniük a választottbíróság tagjainak. Amennyiben időkorlát meghatározásra nem kerül, és a felek által jelölt választottbírák, vagy a felek az utolsó, fél által jelölt választottbíró jelölésétől számított 15 napon belül nem jelölnek elnököt, az AAA lesz jogosult az elnök kijelölésére.

Habár a Kereskedelmi Eljárási Szabályok alapvetően a belföldi választottbíráskodás tekintetében irányadóak, a szabályzat szerint amennyiben a felek eltérő nemzetiségűek, az AAA - saját belátásából vagy valamelyik fél kérelmére - jelölhet olyan választottbírát, akinek nemzetisége a felek nemzetiségétől különbözik.[9] E kérelmet a félnek azt megelőzően kell benyújtania, hogy lejár a választottbíró jelölésére nyitvaálló határidő.

A Kereskedelmi Eljárási Szabályok 15. cikkelye értelmében amennyiben a választottbírósági megállapodás a választottbírák számáról nem rendelkezik, úgy egy választottbíró jár el, amennyiben az AAA - diszkrecionális jogkörében - nem rendeli el három választottbíró eljárását. Valamelyik peres fél a keresetlevélben vagy a válasziratban kérelmezheti azt, hogy három választottbíró járjon el, ebben az esetben az AAA fog dönteni a választottbírák számáról.[10]

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére