Mint ismeretes, az Európai Unió elektronikus kommunikációra vonatkozó keretszabályozása 2003 óta van hatályban,[1] mint a növekedést és versenyképességet ösztönözni kívánó újraindított Lisszaboni stratégia egyik eleme.[2] A szabályozás célja ezzel összhangban hármas, (i) a verseny élénkítése, (ii) a belső piac fejlődésének előmozdítása, valamint (iii) az európai állampolgárok, a fogyasztók érdekeinek a védelme. A keretszabályozás talán egyik legfontosabb eleme az úgynevezett 7. cikkely szerinti piacelemzési mechanizmus, melyet az egyik szerző találóan az európai versenyjog és a szektorspecfikus távközlési szabályozás új szimbiózisakánt jellemzett. [3] A mechanizmus lényege, hogy azokon az elektronikus kommunikációs piacokon, ahol nincs hatékony verseny,[4] a nemzeti szabályozó hatóságoknak meghatározott időközönként piacelemzést kell lefolytatniuk, és ahol úgy találják, hogy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató van, ott kötelezettségeket kell kiszabniuk. A tagállami szabályozó hatóságok kötelesek az Európai Bizottságnak (a továbbiakban "Bizottság") bejelenteni a piacelemzés eredményét és a kiszabni kívánt intézkedéseket, mellyel kapcsolatban a Bizottságnak észrevételezési és - bizonyos körben - vétójoga van. A szabályozás folyamatosan megszűnhet, ha egy adott piacon időközben kialakul a hatékony verseny.
Ez a tanulmány a keretszabályozás rendszerét felülvizsgáló Bizottsági javaslatokat ismerteti, különös tekintettel a hírközlési piacelemzés rendszerének reformjára és a spektrumgazdálkodás rendszerében tervezett változtatásokra.
A Bizottságnak az európai elektronikus hírközlési szabályozásról és piacokról kiadott legfrissebb, 11. számú jelentése[5] ("Jelentés") arra a következtetésre jut, hogy a fokozódó verseny a fogyasztók számára nagyobb előnyökkel jár, és hogy a tagállamokon belüli és a határokon átnyúló innovációra és beruházásra való kilátás pozitív. A keretszabályozás biztosítja a fogyasztók számára, hogy alapvető szolgáltatásokat megengedhető áron vegyenek igénybe. Emellett az iparág rendívül sikeresen és dinamikusan fejlődik. A távközlési és információs és kommunikációs technológia-ágazat ("IKT") a Jelentés szerint az egyik legegészségesebb és legdinamikusabb része az európai gazdaságnak. A Bizottság adatai szerint éves értéke 2005-ben 614 milliárd euró volt. A teljes árbevétel-növekedés tovább folytatódott 3,8% és 4,7% közötti becsült szinten. Az IKT termelés és használat a termelékenység növekedésének körülbelül 40%-át, és az európai teljes növekedés egy negyedét teszi ki.
Az ágazatba eszközölt befektetés mértéke a Jelentés szerint eléri, sőt talán meg is haladja az észak-amerikai és ázsiai volument, ami az európai gazdaság nem sok ágazatáról mondható el manapság. Az éves növekedés is számottevően magasabb, mint az átlagos GDP-növekedés. Egy, a Bizottság megbízásából készített tanulmány szerint azok a tagállamok vonzották a legtöbb befektetést, melyek az EU szabályozási keretét hatékonyan és versenyorientáltan alkalmazták.[6]
A Bizottság 2005 februári - kifejezetten a piacelemzésről szóló - tájékoztatójában[7] megerősítette, hogy a jelenlegi rendszer eredményesnek tekinthető. A Bizottság véleménye szerint a keret konzisztensebb szabályozást és átláthatóbb eljárást eredményezett. Egyébként a hatálybalépés óta eltelt mintegy három évben a Bizottság 2006. augusztus végéig mintegy 470 ügyet zárt le, amelyek közül mindössze öt végződött vétóval, illetve a nemzeti szabályozó hatóságok 17 esetben vonták vissza a bejelentést. A Bizottság túlnyomórészt valamilyen észrevételt tett, amelyet a nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek figyelembe venni a végső intézkedés meghozatalakor.[8]
A felülvizsgálatot megelőző konzultáció szerint az érintettek véleménye ebben az esetben nagy részben egybeesik a Bizottság véleményével, ugyanis alapvetően pozitívan
- 156/157 -
értékelték a szabályozási keretrendszer hatását. Ugyanakkor sokan a piacelemzés egyszerűsítését illetve a spektrumgazdálkodás területén új intézményrendszer bevezetését szorgalmazták.
A Bizottság mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy a jelenlegi keretszabályozás alapvetően jó, és gyökeres megváltoztatására nincs szükség, de egyes területeken helye van a beavatkozásnak, a rendszer felülvizsgálatának.
A felülvizsgálat oka egyrészt formai, hiszen magában a Keretirányelvben is szerepel, hogy a Bizottság első alkalommal a hatálybalépést követően három évvel kell, hogy felülvizsgálja a rendszer működését.[9] Másrészt a felülvizsgálat nagyon is érdemi, hiszen egy teljesen új rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatok kerülnek értékelésre, figyelembe véve a felmerült kérdéseket és a megoldási lehetőségeket. A tervezett változtatások okairól és hatásairól hatástanulmány készült, melyben az előkészítés folyamán számba vett egyéb szabályozási alternatívák is szerepelnek.[10]
A rendszer felülvizsgálata két szálon, de párhuzamosan halad, a Bizottság 2006. június 29-án bocsátotta nyilvános konzultációra egyrészt az irányelvek felülvizsgálatára vonatkozó anyagot,[11] másrészt pedig a releváns piacokról szóló Ajánlás felülvizsgálatára vonatkozó anyagot.[12] A nyilvános konzultáció 2006 október végéig tart, majd ezt követően az új Ajánlás várhatólag 2007 elején kerül elfogadásra, míg a felülvizsgált irányelvek hatályba lépése csak 2009 körül várható. Más szóval ez azt jelenti, hogy a piacelemzési folyamatot illetően már jövő évtől jelentős változások léphetnek életbe, míg az egyéb területeken az újdonságok bevezetése jóval lassabb folyamat lesz.
A változtatás két fő területe:
- A spektrumszabályozás rendszerének megváltoztatása, a Bizottság 2005-ben kiadott közleményének megfelelően;[13]
- a nemzeti szabályozó hatóságokra nehezedő teher csökkentése, a piacelemzés rendszerének egyszerűsítésével;
Ezen kívül a Bizottságnak egyéb változtatási javaslatai is vannak, amelyek a belső piac konszolidálását, a fogyasztói, felhasználói érdekek védelmének erősítését, a biztonság fokozását és az idejétmúlt rendelkezések törlését célozzák.
A rádióspektrum hírközlési szolgáltatásokra való felhasználására irányuló igény az elmúlt évtizedben nőtt és várhatóan továbbra is nőni fog. Ráadásul ezen szolgáltatások jellemzően egyre inkább határon átnyúló jellegűek.
Habár a szolgáltatók által a spektrum felhasználásával nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások növekvő mértékben konvergálnak, a rádióspektrumhoz való hozzáférésnek és annak használatának feltételei még mindig szolgáltató függőek (például eltérnek egy mobilszolgáltató és egy műsorszóró vállalkozás esetében). Ezek az eltérések feszültségekhez vezetnek a jogosultak között és torzítják a használt spektrum értékét is. Továbbá, a spektrum-elosztás jelenlegi rendszerében az egyre növekvő kereslet és a jelenlegi kínálat közötti eltérés lehetetlenné teszi a spektrum megfelelően hatékony felhasználását és ezáltal a belső piac fejlődését.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
