"Válasszunk ki magunknak egy derék férfiút, s tartsuk mindig szem előtt, hogy úgy éljünk, mintha őrá tekintenénk, s úgy csináljunk mindent, mintha ő látná."
Seneca
A civil kezdeményezésű Példakép Tábor 2021-ben ünnepelte 10. évfordulóját. Esettanulmányomban arra keresem a választ, hogy egy hátrányos helyzetű fiataloknak szervezett tábor hogyan alakult ki, kik a tábor megvalósítói, milyen szolgáltatásokat biztosít a táborozóknak, milyen változásokon ment keresztül az évek során, továbbá tekinthetünk-e a táborra társadalmi innovációként. Az adatok feldolgozásával célom volt a tábor történetének feldolgozása, a megvalósításban kulcsszerepet betöltők és szerepük azonosítása. Szintén vizsgálom, hogy a tábor tevékenységéhez kapcsolódnak-e és hogyan az egyes állami szereplők.
Az esettanulmány során kvalitatív kutatási módszereket alkalmazok. Készítettem félig strukturált interjúkat a tábor megvalósítóival, elemeztem a szervezők által rendelkezésemre bocsájtott, a táborok programjára vonatkozó dokumentumokat és feljegyzéseket, továbbá feldolgoztam a közösségi médiában megtalálható táborra vonatkozó információkat. Az interjúalanyok azonosítása kapcsán hólabda módszert alkalmaztam. Tekintettel arra, hogy a Példakép Tábor célcsoportját Nógrád megyei tanulók alkotják, ismertetem Nógrád megye oktatási és iskolázottsági adatait is.
A Példakép Tábor a táborban résztvevő gyermekeket a kezdetektől Nógrád megyei iskolákból vonja be és ez az évek alatt nem változott. 2012-ben a táborozók ellátogathattak a Parlamentbe, melyről rövidfilm is készült[1]. A filmben a következőképpen indokolják a tábor területi fókuszát:
"Nem véletlenül esett a választás nógrádi fiatalokra, hiszen jelenleg ez az ország egyik legszegényebb régiója."
Nemcsak a fent hivatkozott kisfilm, hanem a tábor megálmodói is hasonlóan fogalmazták meg a tábor szervezésének szükségességét. A tanulmány ezen részében azokat az adatokat vizsgálom a teljesség igénye nélkül, amelyek jellemzik a nógrádi gyermekeket, családjukat és az őket oktató, nevelő iskolákat.
A célcsoportot jellemzően a hátrányos helyzetű/roma általános iskolai tanulók adják, de a táborban felsőbb évfolyamon vagy középfokú iskolában tanuló gyermekek is rész vehetnek segítőként. Az oktatási statisztika a roma tanulókra vonatkozó adatokat nem gyűjti, így a Nógrád megyei iskolákat az iskolába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulók[2] részcsoportja alapján jellemzem. A 2020/2021. tanévre vonatkozó köznevelési statisztikai adatok alapján Nógrád megyében 99 feladatellátási hely működik, ahol 13 478 tanuló oktatása, nevelése folyik. A tanulók 33%-a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, 20%-a halmozottan hátrányos helyzetű[3], 12%-a hátrányos helyzetű. A megyében tanuló általános iskolások 27%-a olyan iskolában tanul, amelyben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya meghaladja az 50%-ot. A magas halmozottan hátrányos helyzetű aránnyal rendelkező iskolákban magasabb a veszélyeztetett (12%)[4] és sajátos nevelési igényű[5] (13%) tanulók aránya is (Hajdú, Hermann, Horn, Hőnich & Varga, 2021). A veszélyeztetettség és sajátos nevelési igény mellett jellemző a megye általános iskolás tanulóira a lemorzsolódással való veszélyeztetettség. Az oktatási hivatal adatai alapján a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma 2021/2022. tanévben 5-8. évfolyamon összesen 1063 fő. Az 1063 tanulóból 1050 olyan, aki a félév értékelésénél, minősítésénél a tanulmányi átlageredménye alapján nem éri el a közepes szintet (Oktatási Hivatal, 2022). A megyében a legnagyobb a korai iskolaelhagyók aránya, ami több, mint 30% volt a 2020-as évben. A tehetséggondozásban részt vevő általános iskolás tanulók aránya Nógrád megyében a legalacsonyabb az országban 7,5% (Hajdú, Hermann, Horn, Hőnich & Varga, 2021).
Az alacsony, legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya három megyében a legmagasabb, köztük Nógrád megyében, ahol ez az érték 25 százalék, továbbá szintén alacsony (44%) azon 20-24 éves fiatalok aránya, akiknek van érettségije. Kiugróan magas a 20-24 évesek esetében a munkanélküliek aránya a megyében, ahol ez az érték meghaladja a 10 százalékot (Hajdú, Hermann, Horn, Hőnich & Varga, 2021). A munkanélküliség tartósan jellemzi a megyét még az Észak-Magyarországi régión belül is. A munkanélküliség nemcsak a 20-24 éves korosztályra jellemző, hanem a 15-64 éves népességre[6] is (1. ábra), (Központi Statisztikai Hivatal, 2021).
A megyében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek és nagykorú gyermekek száma 10 133, hátrányos helyzetű gyermekek száma 3 684, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 4793 fő (Központi Statisztikai Hivatal). Ugyan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek státust a jegyző állapítja meg a gyermekre vonatkozóan, de a szülő, család foglalkoztatottsági, iskolázottsági és lakhatási jellemzői alapján.
Az 1. táblázat ismerteti, hogy a 2020. évben Nógrád megyében a jegyzők milyen feltételek teljesülése miatt nyilvánították a gyermekeket hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűnek. A hátrányos helyzetű gyermekek 44,7%-a, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 50,5%-a általános iskolás (Központi Statisztikai Hivatal).
- 34/35 -
1. táblázat
| Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma és megállapítás okai | |||
| Megállapított hátrányos helyzetűek száma és megállapítás oka | Megállapított halmozottan hátrányos helyzetűek száma és megállapítás oka | ||
| Szülő alacsony iskolai végzettsége | 3272 | Szülő alacsony iskolai végzettsége és a szülő alacsony foglalkoztatottsága | 2125 |
| Szülő alacsony foglalkoztatottsága | 284 | Szülő alacsony foglalkoztatottsága és elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény | 404 |
| Elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény | 128 | Szülő alacsony iskolai végzettsége és elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény | 1554 |
| Szülő alacsony iskolai végzettsége, a szülő alacsony foglalkoztatottsága és elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény | 710 | ||
| Összesen | 3684 | Összesen | 4793 |
(Saját szerkesztés)
Általánosan jellemző az Észak-Magyarországi régióra, azon belül Nógrád megyére is a korai gyermekvállalás. A 2. ábra ismerteti a 2001-2020 évi adatokat megyei, régiós és országos bontásban (Központi Statisztikai Hivatal, 2020.).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
