A képzés megnyitóját az Európai Egyetemi Intézet részéről Renaud Dehousse tartotta, aki üdvözölte a tagállami bírókat, és reményét fejezte ki, hogy a képzés az EUMSZ 102. cikkének alkalmazása során kialakult legújabb az Európai Bíróság határozatainak, és az Európai Bizottság gyakorlatának bemutatásával hozzájárul a képzés résztvevői szakmai tudásának az elmélyítéséhez.
Ezt követően az ENTraNCE képzésprogram átfogó áttekintését Pier Luigi Parcu, az Európai Egyetemi Intézet professzora tartotta, aki röviden ismertette a háromnapos képzés célkitűzéseit, és fókuszát, bemutatva az előadó személyeket, és a képzést szervező intézményt.
Az EUI egy olyan európai felsőoktatási intézmény, amelyet 1972-ben alapított hat tagállam: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia, jelenleg 23 tagállam tagja van. Az EUI nemzetközi szervezetként, az Európai Uniótól elkülönült szervezetként működik. Az EUI fő célkitűzései között támogatja a posztgraduális tanulmányokat és a társadalomtudományok kutatását.
A képzésen 52 résztvevő (22 uniós tagállamból + Albánia) vett részt. A képzés hibrid formában valósult meg, a legtöbb bíró Firenzében személyesen vett részt, és néhány résztvevő Zoomon keresztül csatlakozott. A nemzeti bírák számára a többéves képzési program az uniós versenyjog és közgazdaságtan területén az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának társfinanszírozásával valósult meg.
Az első előadást az EUMSZ 102. cikkének tárgyi hatálya és a hatásértékelése, továbbá az ítélkezési gyakorlat fogalmi feltérképezése témában Giorgio Monti, az Európai Egyetemi Intézet, Tilburgi Egyetem oktatója tartotta.
Az előadás az EUMSZ 102. cikkéről, annak régi, és az új megközelítés felé vezető útról, és az EUB gyakorlatról adott átfogó képet. A régi megközelítés alapját az "űrlapalapú értékelés", versenyfolyamat feltérképezése, az objektív igazolás követelménye, mely a versenytársak belépésének ösztönzésével járt képezte. Az új megközelítés a hatásalapú értékelést, a fogyasztói jólétet, a hatékonyság védelmet részesíti előnyben.
Az előadó a régi gyakorlat bemutatását az alábbi főbb jogesetek elemzésével tette meg: Hoffman La Roche (1978): A visszaélés, mint a termékek vagy szolgáltatások rendes versenyét meghatározó módszerektől eltérő eszközök használata. Michelin 1. (1983): a valódi torzulásmentes verseny korlátozásának elkerülésére vonatkozó különleges felelőssége az erőfölényben lévő vállalkozásnak [57]. A Versenypolitikai Főigazgatóság vitaanyaga (2005): Iránymutatás a Bizottságnak az EK-Szerződés 82. cikkének az erőfölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó, visszaélésszerű magatartására alkalmazandó végrehajtási prioritásairól (2009). Post Danmark 1 (2012): Az érdemeken alapuló verseny természeténél fogva a piacról való kivonuláshoz vagy a fogyasztók számára az ár, a választék, a minőség vagy az innováció szempontjából kevésbé hatékony és a fogyasztók számára kevésbé vonzó versenytársak marginalizálódásához vezethet [22]. Intel (2017) : [a Hoffman La Roche-ügyben hozott ítélet] ítélkezési gyakorlatát tovább kell pontosítani [138]
Az új gyakorlat alapján a visszaélést bizonyító fél megnövekedett bizonyítási terhét enyhíti az a tény, hogy a visszaélés megállapításához elvben elegendő a potenciális (nem pedig tényleges) hatások bizonyítása, a fogyasztók jólétére gyakorolt lehetséges hatások bizonyítása. Minősített hatásként bizonyítandó a károkozás lehetősége, ha az a magatartással összefüggésben áll. A valószínű hatások bizonyítása is elégséges: kérdés az, hogy kizár-e a magatartás egy hatékony versenytársat?
Az új gyakorlat az ugyanolyan hatékony versenytárs teszt - AEC teszt, as efficient competitor test - alkalmazását is hozta, mely teszt kritériumait az Unilever eset kapcsán elemezte az előadó [56-61]. Kínálhat-e a domináns társaság hipotetikus versenytársa, amely a költségszerkezet tekintetében ugyanolyan hatékony, mint az erőfölényben lévő vállalkozás, olyan díjszabást az ügyfeleknek, amely kellően előnyös ahhoz, hogy az okozott hátrányok ellenére szolgáltatóváltásra ösztönözze őket anélkül, hogy ez e versenytársat veszteségessé tenné? Általában magának az erőfölényben lévő vállalkozásnak a költségszerkezete alapján kerül értékelésre. A nemzeti versenyhatóság nem köteles alkalmazni, de értékelnie kell a domináns társaság AEC-tesztjének bizonyító erejét. A domináns társaság védekezésül a minősített hatások - a verseny károsítására való képesség megkérdőjelezését, teljes hatáselemzést, a hatások megkérdőjelezését, és objektív igazolást adhat a hatékonyság védelem mellett érvelve.
Az előadás bemutatta azon magatartásokat, amelyeknél nincs szükség hatásvizsgálatra. Például a "Minősített" hatáselemzés esetén, amikor feltételezhető, hogy a magatartás versenyellenes hatásokkal jár, ilyenek a kizárólagossági engedmények, kizárólagossági megállapodások, a csupasz - "naked restraint" - megállapodások (azaz a versenyellenes hatások megdönthetetlen vélelme). Ilyen magatartás volt a három piacvezető informatikai társaság HP, Acer és Lenovo részére történő kifizetések feltételeként az AMD tápellátású termékek bevezetésének törlése vagy forgalmazásuk korlátozása (Intel-ügy). Ilyen magatartás továbbá, amikor a szabadalom jogosultja megtéveszti a szabadalmi hivatalt kizárólagos jogainak kiterjesztése érdekében (Astra Zeneca), vagy a párhuzamos import megakadályozása érdekében (Glaxo).
Az első nap második előadását a piac meghatározása és a különleges releváns trösztellenes piacok témában Pier Luigi Parcu, Európai Egyetemi Intézet professzora tartotta.
Az előadás a piac meghatározásának aspektusait elemezte, a legújabb EUB határozatainak és bizottsági gyakorlat főbb sarokpontjait bemutatva. A piac meghatározásáról szóló közlemény felülvizsgálatára 2022-ben került sor, addig több iránymutatás adott ki a Bizottság, de azzal, hogy az iránymutatások ellenére az Európai Bizottság megőrizte mérlegelési jogkörét.
A Bizottság részéről hivatalos, egyben felhasználóbarát közleményekkel találkozhatunk, a modern uniós "puha jog" stílusában. Az új közleményeket a kevésbé árközpontú és dinamikusabb piaci szemlélet jellemzi (a küszöbönálló strukturális piaci átmenetek előre tekintő értékelése, és nem az értékesítés alapján fennálló piaci része-
- 43/44 -
sedések aránya); továbbá a földrajzi piacok és az import aktualizált megközelítése. A piac meghatározásának a szerepe azért fontos, mert a versenyhatóságok, a magánjogi igényt érvényesítő felperesek és a bíróságok is piacokat határoznak meg a vállalkozások viszonylagos versenyerejének értékelésére az uniós versenyjogi rendelkezések alapján. A piac "automatikus" meghatározása a versenykorlátozó megállapodásokban nem lehetséges, mivel a megállapodás határozza meg a verseny területét és ezáltal a piacot. Az érintett piac meghatározása természetes eszköz a vállalkozásokra nehezedő versenykényszer megállapítására és mérésére. Az érintett piac mind a formális felelősségi követelmények (pl. a kereskedelemre gyakorolt hatások), mind a jelentős versenyhatások (a kár kontra hatékonyságjavulás elmélete) értékelésére épül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
