"A Mötv. az adatvédelemmel és információszabadsággal több ponton is érintkezik."
Magyarországon az önkormányzatok adatkezelését két tengely mentén vizsgáljuk: egyrészt a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, az információszabadság érvényesülését, másrészt a személyes adatok védelmét vesszük górcső alá. A Jegyző és Közigazgatás hasábjain arra vállalkozunk, hogy új rovatunkban az önkormányzatok adatkezelésével e két nézőpontból foglalkozunk.
Az információszabadság, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés joga az államigazgatás helyi-területi szintű rendszerének is fontos kérdése, hiszen az önkormányzatok maguk is részei az államháztartás rendszerének, közpénzekkel gazdálkodnak és egy demokratikus társadalomban az önkormányzat tevékenységének, működésének fő elve csak a nyilvánosság lehet. Megindokolni mindig azt kell, ha egy információt az önkormányzat nem ad ki, vagy nem tekint nyilvánosnak. Az első adatvédelmi biztos helyesen hivatkozott a rendszerváltás egyik mottójára, miszerint legyen az állam átlátható, polgárai pedig átláthatatlanok.
A modern önkormányzati rendszer kialakulásától kezdve a legnagyobb adatkezelők között tartjuk számon a helyi önkormányzatokat, a helyi közigazgatás szerveit, hiszen az alanyok (vagy adatalanyok) legszélesebb körét érintik az önkormányzati adatkezelések. Gondoljunk bele, hogy a legnagyobb személyi alapnyilvántartás, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása is az önkormányzatoknál kezelt helyi nyilvántartásokból épül fel. De a helyi önkormányzat mint adatkezelő, különböző törvényi felhatalmazás alapján vezet szociális, adóügyi, anyakönyvi, szabálysértési, építésügyi, gyámügyi nyilvántartásokat is! Nem csak arról van szó, hogy a kezelt adatok mennyisége hatalmas, hanem lényeges
- 31/32 -
az is, hogy az önkormányzati hatóságokkal az állampolgárok rendszeres kapcsolatban vannak, valódi, jelentős adatforgalom zajlik az érintettek és az önkormányzatok között, például az állampolgárok ritkán kerülnek kapcsolatba a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatallal, viszont szinte valamennyi nyilvántartási esemény kapcsán felkeresik a helyi lakcímnyilvántartást, illetve az okmányirodákat.
Az önkormányzatok működésében és adatkezelésében kétségkívül fontos változást hozott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.). A Ket. már az adatvédelmi törvényre tekintettel tartalmaz igen sok adatvédelmi szabályt, a törvény zsúfolva van az adatkezeléssel összefüggő rendelkezésektől. Ennek fő oka, hogy a Ket. szabályozása szövegében következetesen érvényesíti az adatvédelem azon elvét, miszerint az adatkezelés feltételeit törvénynek tartalmaznia kell. (Ket. 17. §; Ket. 36. §; Ket. 68-69. §-ai). Hasonlóan fontos változás a 2011. év végén elfogadott, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), mely több részletben lép hatályba, de döntően már 2013. január 1-jétől hatályos. Rovatunkban kísérletet teszünk ezen törvény adatvédelmi rendelkezéseinek áttekintésére is.
A Mötv. az adatvédelemmel és információszabadsággal több ponton is érintkezik: egyrészt a képviselő-testület törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben, kötelező adatkezelést rendelhet el. 2012-ben jelentős változást hozott, hogy az önkormányzati rendeletek törvényességi kontrollját a Kúria vette át. A Mötv.-ben a zárt ülésre vonatkozó szabályoknak is komoly jelentősége van az információszabadság szempontjából, hiszen visszatérő jogi dilemma, hogy a zárt ülések jogosak-e, ha az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos ügyről van szó, vagy az információszabadság elvéből következően az önkormányzat nem hivatkozhat sem a saját üzleti titkaira, sem a vele szerződő fél üzleti titkaira, ha állami pénzzel gazdálkodik. Olyan megoldás is elképzelhető, hogy az ülés zártsága ugyan jogos, de a zárt ülésen hozott döntés nyilvános. Rendszeresen visszatérő kérdés a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság (NAIH, korábban az adatvédelmi biztos) gyakorlatában, hogy az önkormányzati képviselőket megillető tájékozódási jog alapján, vagy az információszabadság elvéből következően kell-e valamely dokumentum nyilvánosságát biztosítani. Nem elhanyagolható kérdés, hogy az önkormányzatoknak hogyan kell eleget tenniük a közérdekű adatkéréseknek. A képviselőtestület és szervei (bizottságok, polgármester) adatkezelési jogosultsága terjedelmének értelmezése is számos bizonytalansággal jár, gondoljunk a már említett alapnyilvántartásokon túl (például anyakönyvi nyilvántartás), az önkormányzat munkatársai vagy az önkormányzati kezelésben lévő intézmények alkalmazottai bérére és más személyes adatára vonatkozó információkra. Az említett kérdésekkel részletesen a következő lapszámok Adatkezelés című rovatában foglalkozunk majd.
2012. január elsejétől a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt felváltotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.). Az Infotv. 3. §-ának 5. pontja meghatározza a közérdekű adat fogalmát: közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
Az Infotv. 26. § (1) bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv. 32. §-a értelmében a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A közfeladat ellátása kapcsán keletkezett dokumentumokat az Infotv. példálózó jelleggel sorolja fel: az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítása során keletkezett dokumentumok. Ezeken kívül is, tekintettel az Infotv. 3. § 5. pontjára, minden olyan, az önkormányzat és a közigazgatási szervek kezelésében lévő adat, amely nem személyes, az közérdekű adat, és értelemszerűen nyilvánosságra kell hozni - akár erre irányuló igény esetén, akár ex lege a törvény erejénél fogva külön kérelem nélkül is. Ezzel a jogalkotó szinte korlátlanul tárva hagyja a közérdekű adat fogalmát, és nem véletlen, hogy amennyiben a közérdekű adatigénylések az önkormányzatokkal szemben perré alakulnak, akkor a felperes, tehát az adatot igénylő pernyertessége valószínűsíthető. A fogalmat az adatvédelmi biztos gyakorlata is tovább tágította: "a korrupció elleni harcot, a közpénzek, a közvagyon transzparenciáját az szolgálja, ha a magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok adatai továbbra is a közérdekű, közérdekből nyilvános adatok körébe tartoznak".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
