(Beszámoló) A nemzetközi magánjogi és polgári eljárásjogi kutatásokat végző doktoranduszok és doktorjelöltek III. országos konferenciájáról (IAS, 2014/2., 204-213. o.)

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Doktori Iskolája és Magánjogi Kutatócsoportja által megrendezésre került Nemzetközi Magánjogi és Polgári Eljárásjogi Kutatásokat Végző Doktoranduszok és Doktorjelöltek III. Országos Konferenciájának Plenáris Ülésére az előző évekhez hasonlóan szintén az Egyetem II. János Pál dísztermében került sor 2014. március 14. reggelén.

A moderátor, Suri Noémi (doktoranda, a Magánjogi Kutatócsoport tagja, PPKE JÁK) köszöntötte a szervezőket, Dr. Harsági Viktória, tanszékvezető asszonyt (a Magánjogi Kutatócsoport vezetője, PPKE JÁK), és Dr. Raffai Katalin, docens asszonyt (a Magánjogi Kutatócsoport tagja, PPKE JÁK). A moderátor Dr. Tóth Tihamér (egyetemi docens, PPKE JÁK) dékánhelyettes urat kérte fel a konferencia megnyitására, aki beszédében kifejtette, hogy az oktatáson túlmenően az egyetem nagy hangsúlyt fektet az ország érdekében végzett, öncélokon túlmenő kutatásra, amely hozzájárul a jogi kultúra fejlődéséhez, és a komoly, tudományos álláspontokat ütköztető, személyeskedés nélkül folytatott viták megszokottá válásához.

Ezután a szervezők köszöntötték a jelenlévőket. Ennek folyamán Dr. Raffai Katalin kiemelte, hogy a széleskörű érdeklődésre talált, nagy aktualitású témákat felvonultató rendezvénysorozat idén más szempontból is különleges: egy nappal a 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv hatálybalépése előtt került rá sor.

A Plenáris Ülés idén három nyitóelőadással folytatódott. Elsőként dr. Szőcs Tibor, az Országos Közjegyzői Kamara jogi tudományos főtanácsadója (doktorandusz, PPKE JÁK) beszélt az új, még hatályba nem lépett európai öröklési rendeletről ("Másfél év az európai öröklési rendelet hatálybalépéséig - feladatok a jogalkotásnak, várható kihívások a jogalkalmazásnak"), annak legnagyobb újításáról az európai öröklési bizonyítványról, mely várhatóan egy sui generis intézmény lesz. Emellett nem hagyta figyelmen kívül a jogalkalmazással kapcsolatos lehetséges problémákat, úgymint az 1979. évi 13. tvr., a nemzetközi magánjogi kódex öröklési részének majdani módosítását.

A következő előadó Dr. Nagy Adrienn (egyetemi docens, ME ÁJK) "A joghatósági szabályok módosításának szükségessége az európai fizetésképtelenségi rendeletben" című referátumával szólalt fel. Az előadás a fizetésképtelenségi rendelet módosításának legfontosabb állomásait, a rendelet joghatósági szabályait érintő módosítási javaslatokat ismertette. Részletesen foglalkozott a cégcsoportok fizetéskép-

- 204/205 -

telenségének bemutatásával, csakúgy, mint az Európai Parlament és Bizottság javaslatainak prezentálásával.

Dr. Sebastian Spinei (egyetemi adjunktus, Blaga University) " The New Romanian Code of Civil Procedure-Challenges and Solutions" cím alatt az új román Polgári Eljárásjogi Kódexről beszélt, annak történelmi előzményeiről, a megalkotását övező várakozásokról, és az általa bevezetett új megoldásokról.

Az előző évek hagyományait folytatva az idén is három szekcióra bontva folytatódott a konferencia munkája: egy nemzetközi magánjogi és két polgári eljárásjogi szekcióban, előbbi a könyvtár kis olvasótermében, utóbbi kettő a Doktori Iskola Tanácstermében, és a Dékáni Tanácsteremben. A konferencia egésze idén "Az EU új és megújuló jogforrásainak szerepe a magyar magánjog fejlesztésében" címet viselte.

Vincze Gabriella: Nemzetközi Magánjogi Szekció[1]

A Nemzetközi Magánjogi Szekció ez alkalommal Dr. Palásti Gábor, egyetemi docens úr (KRE ÁJK) vezénylete alatt folytatta munkáját. Idén is sokszínű és a nemzetközi magánjog valamennyi területét felvonultató előadások hangzottak el. Ehhez hozzájárult, hogy a szekcióban részt vevő doktoranduszok a tavalyinál nagyobb számban jelentek meg. A hallgatóság körében ezúttal is megtiszteltek minket egyetemünk oktatói, hozzászólásaikkal kiegészítve, és új kérdéseket felvetve emelték a konferencia színvonalát.

A rövid megnyitó után Reviczky Renáta (doktoranda, PPKE JÁK) tartotta meg elsőként előadását "A közvetlen végrehajthatóság kérdései határokon átnyúló családjogi ügyekben" címmel. A doktoranda a többrétű jogforrási rendszer gyakorlati alkalmazásának a nemzeti és uniós normák koordinációjának problémakörét vizsgálta, amely kérdésnek az új Polgári perrendtartás folyamatban lévő kodifikációja is aktualitást ad. A problémát egy konkrét eseten keresztül mutatta be, nevezetesen, hogyan lehet biztosítani közjegyzői okirattal a közvetlen végrehajthatóságot egy olyan határokon átnyúló ügyben, ahol a gyermek elhelyezését, tartását, a láthatási jogot és a gyermek visszaadását kell kikényszeríteni.

Tóth Barbara (doktoranda, ME ÁJK) "A szokásos tartózkodási hely, mint az uniós családjogi ügyek fő kapcsolóelve" című referátumában a szokásos tartózkodási hely, mint kapcsolóelv térhódításáról, illetve ennek okairól beszélt, különösen a családjogi ügyekben. Ezen belül is különös figyelmet szentelt a gyermek szokásos tartózkodási helye kérdésének a szülői felelősséget érintő ügyeknél, illetve a jogellenes gyermekelvitel eseteiben, konkrét bírósági döntések megállapításaival alátámasztva. Az előadás végén arra a megállapításra jutott, hogy bár még nem született egységes definíció a gyermek szokásos tartózkodási helyét illetően, véleménye szerint az egyes ítéletek nyomán született iránymutatások kellő rugalmasságot adhatnak a jogalkalmazónak.

Molnár Sarolta (doktoranda, PPKE JÁK) "Az Európai Családjogi Bizottság munkássága" című előadását a Bizottság céljainak és feladatainak felvázolásával kezdte. Ezek a célok olyan modell-szabályok, alapelvek kidolgozását jelentik, amelyek nemzetközi elemet tartalmazó családi viszonyokra adnak szabályozási alternatívát, hosz-szútávon akár a nemzeti szabályok harmonizációja előmozdításával, mindezt szakmailag előkészítve arra az esetre, ha megszületik a politikai szándék. A doktoranda azonban felvetette a kérdést: érdemes-e, ajánlatos-e az egységesítés, valamint technikailag elérheti-e a célját a közeljövőben? Hiszen még az olyan alapfogalmak tekintetében sincs egységes értelmezés, mint a házasság.

Rövid kávészünet után Margittay-Mészáros Árpád (doktorandusz, SZTE ÁJK) "Az EU szervezett bűnözést érintő jogforrásainak magánjogi hatásai" című előadásával folytatódott a szekció munkája. A tartalmas előadás elemzés alá vonta az EU szabályozási hatásköreit az büntetőügyekben történő igazságügyi együttműködésre vonatkozóan, valamint sorra vette, milyen tényezőkre vannak figyelemmel az egyes tagállamok a büntetőeljárások összehangolása során.

Utána Vincze Gabriella (doktoranda, PPKE JÁK) következett "Formálódó közös európai adásvétel és lehetséges hatásai a magyar jogra. " című előadásával, amelyben az Európai Bizottság 2011-ben publikált, még átdolgozás alatt lévő közös európai adásvételi rendelettervezetének sajátos jogi megoldásait, és az azt ért kritikákat ismertette a legutóbbi, nyilvánosan elérhető, az Európai Parlament Jogi Bizottságának módosító javaslatának a tükrében. Ezen felül összehasonlította a rendelettervezetet az ingók nemzetközi adásvételét szabályozó Bécsi Vételi Egyezménnyel, amely ratifikációja révén a magyar jog részeként várhatóan kollízióba kerülhet a (részben) hasonló tárgykört szabályozni kívánó leendő rendelettel. Ebből kifolyólag érdemes állást foglalni a tekintetben, hogy ütközésük esetén melyik jogforrás élvez majd elsőbbséget?

Hrecska Renáta (doktoranda, PPKE JÁK) " Csoportos keresetek a munkajogban" című előadása a nemzetközi munkajog világába engedett betekintést. Az Európai Bizottság 2013-as ajánlása volt a referátum kiindulópontja a kollektív jogorvoslati eljárások bevezetésére, amely a tömeges jogellenes gyakorlatok ellen kíván fellépni. A doktoranda ismertette a csoportos munkajogi keresetek benyújthatósági feltételeit, az erre vonatkozó különböző elméleti feltételrendszereket (svéd-, illetve USA-elvek), illetve, hogy konkrétan mely ügyekre lehet ilyen keresettel élni. A referátum végén értékelte az uniós joggyakorlatot, illetve a jogintézmény ellen, és mellette szóló előnyöket és hátrányokat.

Vermes Attila (egyetemi tanársegéd SZE DFÁJK, doktorandusz ELTE ÁJK) "A biztosítási szerződésekre alkalmazandó jog" című referátumában a magyar Biztosítási kódex szabályait ismertette, kiemelve, hogy a biztosítási szerződésekre alkalmazandó jog megállapításához e szabályok mellett ismerni kell az uniós biztosítási irányelveket, annál inkább, mivelhogy a Róma I rendelet fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek hatálya a biztosítási szerződésekre nem terjed ki. Az előadás bemutatta a fenti joganyagon túl a modelltörvények minősülő PEICL (Az európai biztosítási szerződési jog alapelvei) rendelkezéseit, valamint a biztosítási szerződésekre vonatkozó európai joggal foglalkozó bizottsági szakértői csoport 2014-es végleges jelentésének főbb megállapításait.

Ebéd után "Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve rendelkezéseinek magyar munkajogba való átültetésével kapcsolatban fennálló problémái" című referátummal folytatódott a konferencia Békési László (doktorandusz, PTE ÁJK) előadásában. Az irányelv, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók

- 206/207 -

védelme biztosításának, munkavégzés-minőségük javításának, valamint az egyenlő bánásmódhoz való joguk vizsgálata képezte a referátum tárgyát. Az Mt.-ben jelenleg is problémásak még többek között a hatályban lévő munkaerő-kölcsönzést érintő tilalmak, a korlátozott végkielégítéshez való jog, illetve az egyenlő bér elvétől kollektív szerződésben való eltérés lehetősége is. Az előadás ezeket a szabályokat, illetve a felmerülő problémáikkal kapcsolatos javaslatokat részletezte, illetve törekedett megoldásokat találni.

A következő előadó Bodor Ádám György (doktorandusz, ELTE ÁJK) volt, aki "A West Tankers-ügy tanulságai" című referátumának bevezetőjében felvázolta az ügyben született Európai Bírósági döntés jelentőségét, valamint annak potenciális hatásait a nemzeti jogrendszerekre. Röviden ismertette a döntés alapjául szolgáló tényállást, valamint az abban érintett jogintézményt (anti-suit injunction). A brit House of Lords, illetve az eljáró főtanácsnok által felvonultatott érvekre is figyelemmel elemezte a döntést, valamint annak potenciális hatásait többek között az európai nemzetközi választottbírósági központok ügyszámára, melynek alátámasztására néhány adatot is bemutatott. Végül levonta az eset tanulságait és elemezte a probléma megoldására vonatkozó javaslatokat.

Újabb kávészünet után családiasabb hangnemben került sor Németh László (doktorandusz, SZTE ÁJTK) "A netes semlegesség Európában - PIPA lesz-e a kontinensen?"című előadására. Az internetes semlegesség fogalmának tisztázása után a doktorandusz megemlékezett az Egyesült Államokban kezdeményezett, ám kudarcot vallott PIPA és SOPA törvényjavaslatokról, szembeállítva azokat a néhány európai országban (Hollandia, Szlovénia) bevezetésre került, az internetes semlegességgel foglalkozó javaslattal. Szót ejtett az egyes tartalom- és hálózati szolgáltatók vitáiról, illetve titkos egyezségeiről, majd a kérdéskör igazi aktualitását jelentő tényről, hogy a regnáló Európai Parlament is foglalkozik a témával, amely óriási feszültséget kelt az internet szabadságát védelmezők és az azzal szemben állók között.

Az utolsó előadó, Grundtner Marcell (doktorandusz, PPKE JÁK) "Az Európai Védjegy Iroda létrehozásának hatása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala működésére" című előadásában először felvázolta a védjegy bejelentésben közreműködő nemzeti és nemzetközi, európai szervek kapcsolatát és részvételüket a védjegy bejelentési folyamatban. Az előadó a fordítási nehézségeket jelölte meg az európai szabadalom létrejöttének legfőbb akadályaként. Bár tagadhatatlan, hogy történtek erőfeszítések ennek áthidalására (szerződés a Google-val fordítóprogram kifejlesztésére) a tökéletes megoldásra még várni kell.

A levezető elnök több kérdést is feltett a témával kapcsolatban, a konferencia végén kedélyes hangulatú vitára került sor. Összességében a rendezvény és a szekció munkája hozta az előző két évben megszokott színvonalat és érdeklődést, azonban ezen kívül már bizonyos rutin is megfigyelhető volt a felszólalások lebonyolításában. Reméljük, hogy e rendezvénysorozat a jövőben is folytatódik, ugyanis értékes platformot jelent a doktoranduszoknak kutatási eredményeik bemutatására, információcserére, és kapcsolatépítésre egyaránt.

- 207/208 -

Gyimesi Tamás Ferenc: Polgári Eljárásjog Szekció I.[2]

Az első számú Polgári Eljárásjogi Szekció résztvevői Prof. Dr. Wopera Zsuzsa dékánhelyettes asszony (intézetigazgató, ME ÁJK), valamint Dr. Harsági Viktória, tanszékvezető asszony (PPKE JÁK) megosztott szekcióvezetésével kezdték meg ülésüket.

Légrádi István (tanársegéd, ELTE ÁJK) "A kisértékű követelések európai eljárásának reformja" címmel tartotta meg elsőként előadását. Előadásában a reformtörekvésekről kívánt leginkább beszélni. Álláspontja szerint mindenképpen látni kell azt a néhány alapproblémát, amely a rendelet rendszerével, alkalmazásával kapcsolatban felmerül. Kiemelte, hogy a rendelet megalkotásával összefüggésben sokan nagyon kritikusak voltak, tekintettel arra, hogy a kisértékű követelések vonatozásában egy olyan szabályozást kívántak létrehozni, amely minden országnak megfelel. A Bizottság jelentésében számos problémát vélt felfedezni, amelyet javaslatában is megjelenített. Légrádi álláspontja szerint számos helyen ezek "álproblémák" nem pedig valós problémák. A pertárgyérték kétezer euróról tízezer euróra történő felemelése tekintetében hangsúlyozta, hogy nem a fogyasztók igényérvényesítését segíti elő, hanem inkább a fogyasztók elleni igényérvényesítést, ellentétben az eredeti jogpolitikai célokkal. Fő jogpolitikai cél lett az elektronizálás, amely további problémákat von maga után mind az eljárásban résztvevő felek, mind a tagállamok szempontjából. Felvetette, hogy nemcsak az elektronikus kommunikáció (kapcsolattartás) von maga után számos problémát, hanem az elektronikus kézbesítés szabályai is. Összefoglalásként elmondta, hogy meglátása szerint a meglévő problémákra nem ad igazi választ a módosítási javaslat, sokszor maga a kiindulópont is rossz.

Németh Ildikó (doktoranda, PPKE JÁK) "A kisértékű követelések európai eljárása és annak kritikája" című előadását annak aktualitása miatt vizsgálta részletesebben. Hasonlóan az első előadóhoz Németh Ildikó is arra az álláspontra helyezkedet, hogy a kisértékű követelések európai eljárása egyáltalán nem tekinthető egy "sikertörténetnek". Számos statisztikai adattal mutatta be előadásában az egyes tagállamok eljárásjogában a rendelet alkalmazásának hiányát, igen alacsony fokát. A rendelet alkalmazása vonatkozásában szükséges levonni azokat a következtetéseket, amelyek felhasználásával a kisértékű követelések európai eljárása elfogadottabbá, alkalmazhatóbbá tehető. Egyértelműen kijelenthető, hogy a rendelet alkalmazása az egyes tagállamokban meglehetősen csekély. Kérdésként vetette fel, hogy mi az oka annak, hogy statisztikailag nem lehet kimutatni a rendelet alkalmazását, vagy is, hogy a rendeletet bárki is alkalmazná? Ez statisztikai probléma vagy gyakorlati probléma? Vajon milyen tanulságot tudunk ebből levonni? Ha a rendeletnek ennyire nincs nyoma a jogalkalmazásban, akkor valójában mi indokolja a szükségességét? Az egyik problémát abban látta, hogy az európai polgári eljárásjog tekintetében több jogforrás is van, amelyek között nincs megfelelő egyensúly és összhang. További problémaként vetette fel, hogy a hatályba lépés óta igen rövid idő telt el (5 év) és vélhetőleg a rendelet alkalmazása még mindig nem tört be a köztudatba. Kérdéses, hogy a reformot követően hogyan jelenik az meg a jövőben a jogalkalmazásban. A rendelet gyakorta nem praktikus, mert gyakran visszautal a nemzeti jogra, amely rendkívül fragmentált.

- 208/209 -

Előadása végén felvetette, hogy valójában szükséges-e a rendelet, kell-e, lehet-e még ebbe jogalkotói szinten energiát fektetni.

Tóth Benedek (tanársegéd, SZTE ÁJTK) "Európai fizetési meghagyás és fórum shopping. Univerzális joghatóság?" címmel tartotta meg előadását. A témakört elsősorban a gyakorlat szempontjából kívánta megközelíteni egy jogeset bemutatása segítségével. Az Európai Bíróság állásfoglalása tulajdonképpen jogértelmező jellegű. Az Európai Bíróság azon megállapítása, miszerint az európai fizetési meghagyásos eljárás nem kontradiktórius eljárás és a bírósági peres eljárástól teljesen független, álláspontja szerint vitatható állítások.

Varga Imre (tanársegéd, SZTE ÁJTK) "A csoportos igényérvényesítés jövője hazánkban a Bizottság ajánlásának tükrében". Be kell látnunk, hogy az egyénnek a fogyasztói érdekek érvényesítése során nincs sok esélye - kezdte gondolatait -. Ebből kifolyólag tekintettel arra, hogy az egyén nem kezdi meg igényérvényesítését, a polgári jogi viták rendezetlenek maradnak, a károkozónál marad a nyereség. Éppen ezért a tagállamoknak biztosítania kell azokat a jogintézményeket és eljárásjogi megoldásokat, amelyek segítségével a károsultak számára is biztosított a bírósághoz fordulás joga, oly módon hogy igényeiket közösen és ebből kifolyólag hatékonyabban tudják érvényesíteni. Előadása során ismertette az Európai Bizottság ajánlását, amelynek célja a károsultak kártérítéshez jutása. Az ajánlás meghatározza a kollektív jogorvoslat valamennyi esetére alkalmazandó közös elveket, valamint azokat a közös koncepciókat, amelyek a kártérítésre irányuló kollektív jogorvoslatra vonatkoznak. Részletesen bemutatta a csoportos igényérvényesítés egyes modelljeinél (opt-out, opt-in) megjelenő eljárásjogi megoldásokat. Álláspontja szerint a csoportperek lehetnek az egyik nagy haszonélvezői a közvetítői eljárásnak, ugyanis az alperes nagy gazdasági társaságoknak nem fog érdekében állni az, hogy hosszú ideig reflektorfényben pereskedjenek. Összességében megállapítható, hogy az Unió eljutott odáig, hogy a kollektív igényérvényesítésre a gazdasági, társadalmi fejlődésből kifolyólag szükség van. Az egységesülő polgári eljárásjog következtében a tagállamoknak természetesen a nemzeti sajtosságaikra tekintettel a kollektív igényérvényesítés szabályait be kell építeniük.

Rónai Orsolya (doktoranda, ME ÁJK) "Az Európai Polgári Eljárásjog jelenkori állapotáról" címmel tartotta meg rendkívül érdekes és sokrétű előadását, mely olyannyira elnyerte a hallgatóság tetszését, hogy a referátum végén élénk együttgondolkodás és beszélgetés alakult ki a témában. Marcell Storme professzor szavaival indította előadását. Storme az európai polgári eljárásjogot, mint jogterületet egy katedrálishoz, a jogterület létrehozását pedig egy katedrális építésének folyamatához hasonlította. Kiemelte, hogy maga a polgári eljárásjog a magánjog területén belül kiemelkedő kulcsfontossággal rendelkezik. A polgári jog, azaz az anyagi jog által meghatározott jogainkat másokkal szemben csak úgy tudjuk érvényesíteni, sőt megvédeni, hogy ha polgári eljárásjog által kínált eszközöket igénybe vesszük. Ha pedig ehhez a palettához nem tudunk hozzányúlni, vagy nem létezne, akkor tulajdonképpen az anyagi jogaink kiüresednének. Ezért ezzel is röviden érzékeltette, hogy ez a jogterület igen is jelentős és kulcsfontossággal bír napjainkban. Előadásában kitért arra, hogy a polgári eljárásjog egységesülésének nemcsak a tagállami érdekek lehetnek gátjai, hanem maga a globalizáció is. Összegzésként arra a megállapításra jutott,

- 209/210 -

hogy alapvetően a legfontosabb a jogforrás a rendeleti szintű szabályozás az európai uniós polgári eljárásjog vonatkozásában, amelyek vagy igény specifikusan határozzák meg az egyes minimum szabályokat, követendő normákat, vagy pedig általános jelleggel határozzák meg ezeket. Az európai polgári eljárásjog jelenleg is inkoherens. Ennek egyik oka álláspontja szerint, hogy a tagállamok álláspontja ebben a kérdéskörben rendkívül hangsúlyos, mivel nem szeretnének lemondani a szuverenitásukról. Problémát jelent tovább, hogy az európai uniós jogalkotó sem kellőképpen motivált, mert nincsen egy egységesen meghatározott ütemezett, fejlesztési irányzat.

Gyimesi Tamás Ferenc (doktorandusz, PPKE JÁK) "A jogerő sajátosságai a csoport tekintetében" kérdéskör vonatkozásában ismertette jogpolitikai kérdéseit, gondolatait. Előadásában közérdekű igényérvényesítést valamint, a csoportos perlés egyes modelljeit kívánta bemutatni, amelyek segítségével a jogerő vonatkozásában olyan jogpolitikai célokra, kérdésekre mutatott rá, amelyek vizsgálat tárgyát képezhetik akár a jelenleg is folyó polgári perrendtartás kodifikációja során. A csoportperek és a jogerő vonatkozásában a jogpolitikai kérdések, megoldások száma végtelen, hiszen a csoportperek esetében a jogerő személyi, tárgyi hatálya és maga res iudicata mint egész szinte tetszőlegesen vándorolhat, alakulhat. A közérdekű igényérvényesítés belföldi szabályozásában elszórtan találhatunk olyan jellegű szabályokat, amelyek a jogerő szempontjából is relevánsak lehetnek. Milyen esetkörökről beszélhetünk a közérdekű per modellel kapcsolatosan? A jelenlegi hazai szabályozásban elsődlegesen a közérdekű igényérvényesítés lehetőségeinek megteremtésével ad teret a jogalkotó a csoportos igényérvényesítés számára. Előadásában kitért többek között arra is, hogy a csoportperek egyes modelljei esetében miként alakulhat az anyagi jogerő fogalmi elmeinek helyzete. Összességében arra a megállapításra jutott, hogy az egyes modellek tekintetében számos variáció és megoldási javaslat születet a jövőben.

Székely János (doktorandusz, DE ÁJK) "A határon átnyúló jogviták esetén alkalmazandó költségmentességi szabályok magyarországi érvényesülése a Tanács 2003/8/EK irányelve és az Európai Bíróság gyakorlata tükrében" címmel ismertette referátumát. Álláspontja szerint a Bizottságnak az irányelv megalkotásával közös minimum standardot sokkal egyszerűbb volt előírnia, mint legalább egy egységes nevezőt találnia, valamint volt egyfajta remény, miszerint lehetséges, hogy az irányelv rendelkezései - mint ahogyan ez meg is történt - túlcsordulnak a nemzeti jogrendszerekbe és így hatékonyabb rendszerek megalkotását eredményezik nemzeti szinten, anélkül hogy az irányelv belső jogviszonyokban bármilyen előírást is tartalmazna. Tulajdonképpen követendő mintát "kreálnak" a jogi segítségnyújtás területén. Az irányelv egyfajta katalógust próbált megfogalmazni, amely arra volt hivatott, hogy orientálja a tagállamokat azokra a "minimumszolgáltatásokra", melyeket a jogi segítségnyújtás tartalmi követelményein belül biztosítaniuk kell. Székely szerint e téren a legfontosabb a per határon átnyúló jellegéből fakadó költségek enyhítése.

Lugosi József (doktorandusz, ELTE ÁJK) "Perelőfeltételek rendszere a hatályos német, osztrák és svájci polgári eljárási jogban" címmel tartotta meg előadását. Előadásában vázlatszerűen mutatta be az e terén eddig végzett kutatásait. Történelmi visszatekintéssel indította gondolatait. Részletesen beszélt a perbeli jogképesség és cselekvőképesség szabályairól. Felhívta továbbá a figyelmet a magyar jogtól eltérő

- 210/211 -

jogintézményekre is. A perelőfeltételek között első pontként a kereset megengedhetőségét határozta meg, amely leginkább a jogorvoslati eljárásban érvényesül a német jogban. Kiemelte, hogy az anyagi jogerőnek a német jogban is két típusa ismert: formális és materiális értelemben. Előadásában kitért arra is, hogy az osztrák végrehajtási eljárásnak része a csőd és felszámolási eljárás is.

Görög Dóra (doktoranda, PPKE JÁK) "A magyar, mint kisebbségi nyelv használatának joga Szlovénia polgári eljárásjogában" címmel tartotta meg a szekció utolsó előadását. Bevezető gondolatként megfogalmazta, hogy a kissebségi jogok minden jogterülettel összefüggnek. Bemutatta, hogy Szlovéniában az eljárásjogra vonatkozó tézisek a szlovén alkotmányban foglalnak helyet. A szlovén alkotmányban a szlovén mellett a magyar és az olasz nyelv is hivatalos nyelv. Az alkotmányban biztosított eljárásjogi szabályok ismertetését követően Görög Dóra egy a munkája során felmerült jogesettel színesítette előadását. Az ügy immáron hét éve húzódik. A jogeset középpontjában egy magyar nemzetiségű szlovén állampolgár személy állt, akit a nyelvhasználat tekintetében ért jogsérelem. E magyar nemzetiségű személy hányattatott sorsán keresztül került bemutatásra az, hogy a kisebbségi nyelv használatának joga miként sérül az egyes bírósági eljárásokban. Az ügy még jelenleg is folyamatban van a szlovén alkotmánybíróság előtt. Nagy valószínűsége van ugyanakkor annak is, hogy az ügy végül a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé fog kerülni. Mivel az Előadó az üggyel kapcsolatos saját, személyes tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal, így az rendkívül jól szemléltette a kisebbségi nyelvek használatának az eljárásjogban is felmerülő anomáliáit.

Suri Noémi: Polgári Eljárásjogi Szekció II.[3]

A második számú Polgári Eljárásjogi Szekció résztvevői a Miskolci Egyetem docens asszonya, Dr. Nagy Adrienn vezetésével kezdhették meg tudományos eredményeik prezentálását.

Első előadóként Suri Noémi (doktoranda, PPKE JÁK) "Öröklési eljárás Hollandiában" című referátumával szólalt fel. Hollandia öröklési jogát összehasonlító kontextusban vette górcső alá, az öröklés intézményét elsősorban eljárásjogi és nemzetközi magánjogi szempontból közelítette meg, de szükségszerűen felmerülő anyagi jogi rendelkezések legfontosabb sajátosságainak bemutatását is feladataként tűzte. Az öröklési eljárás intézményét az eljárásban közreműködő szervek, az öröklési bizonyítvány, az örökösödési vita, a hagyatéki terhek kielégítésének szabályai, valamint a holland kollíziós (nemzetközi) öröklési jog rendezőelveinek vizsgálatával tárta a hallgatóság elé.

Dávid Ágnes (doktoranda, Andrássy Egyetem) " Online alternatív vitarendezés a hatályos német és magyar szabályozás tükrében" című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy mennyiben folytatható le az online vitarendezés jogirodalmi fogalmára tekintettel az online mediáció a hatályos közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény keretei között, valamint a német szabályozás mennyiben enged

- 211/212 -

teret a videokonferencia alkalmazhatóságának. A referátum az infokommunikációs eszközök igénybevétele, az eljárás során feleket terhelő megjelenési kötelezettség és az írásbeliség követelménye között meglévő disszonancia feloldására tett javaslatokat.

Harmadikként Balog Balázs (doktorandusz, SZTE ÁJTK) "Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés megújuló szabályai - a közvetítői szerződés az új Polgári Törvénykönyvben" című előadásával folytatta a szekció ülését. Az előadó elismerően szólt a szerződéstípus Polgári Törvénykönyvbe emelése, valamint az eseti és tartós közvetítői szerződés gyakorlatnak és a nyugat-európai mintáknak megfelelő differenciálását illetően. Helyesnek vélte a szerződéstípus kódexbeli elhelyezését, megbízási szerződéshez kötését, ugyanakkor aggályait fejezte ki a bizományosi jellegű közvetítői szerződés kódex szabályai közé illesztésének elmaradása tekintetében.

A kávészünetet követően Virág Csaba (doktorandusz, SZE ÁJK) "A szektorális titok védelme és megismerhetősége az új polgári eljárásjog bizonyítási rendszerében figyelemmel az uniós adatvédelmi jogforrásokra" címmel hangzott el. Részletesen kitért a szektorális titok védelemének fogalmára, polgári eljárásjogban betöltött rendeltetésére, csakúgy, mint a bizonyításra vonatkozó uniós jogforrások ismertetésére.

Polgár Miklós (doktorandusz, PTE ÁJK) az új Ptk. objektív kárfelelősségének elvét a személyes adatok védelméhez való jog megsértésének relációjában vette górcső alá. Az előadás középpontjába helyezett sérelemdíj jogszabályi háttere mellett, az intézmény bírói joggyakorlatra várható hatását igyekezett szemléltetni. A 2014. március 15-én hatályba lépő új szabályozás értelmében nem szükséges, hogy a személyiségi jogsérelem kárt okozzon, önmagában a jogsérelem kár, mely kártérítési kötelezettséget von maga után.

Az új Polgári Törvénykönyv polgári eljárásjogi alapelvekre gyakorolt hatásait bemutató referátumok sorát Szigeti Krisztina (doktoranda, PPKE JÁK) "A tisztességes eljáráshoz való jog az új Ptk. tükrében" című felszólalásával folytatta. A jogalkotás jelenlegi fázisában nem tekinti személyiségi jognak a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ugyanakkor lényeges előrelépésként értékelendő, hogy a sérelemdíj bevezetésével a tisztességes eljárás joga olyan magánjogi jogvédelmet kapott, mely nem tekinthető kártérítésnek, de az immateriális sérelmet változatlanul pénzzel orvosolja, jellegét tekintve képes magánjogi büntetésként hatni, és alkalmas kompenzációra.

Hetedik előadóként Muzsalyi Róbert (doktorandusz, PPKE JÁK) az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének tapasztalatait a magyar bíróságok gyakorlatában vizsgálta. Ismertette és értékelte a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által készített Összefoglaló véleményt aktualizálva az elmúlt két év adataival. Észrevételeivel elsősorban arra mutatott rá, hogy a vélemény végkövetkeztetései mennyire voltak megalapozottak, de részletesen kitért arra is, hogy az előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatosan a jövőben még milyen további kérdéseket lenne célszerű vizsgálni.

Az ebédszünetet követően Miczán Péter (doktorandusz, ELTE ÁJK) "A polgári eljárásjogi képviselő érdekszolgálati kötelezettségéről" című referátumát tárta a délutáni szekción résztvevő hallgatóság elé. Meglátása szerint a magyar polgári perjog modern történetében a képviselő bizalmi kötelezettségeinek teljesítése nem került kifejezetten a jogalkotó érdeklődésének középpontjába. Az érdekelmélet ugyan érezteti hatását a perjogi képviseletre vonatkozó szabályok között, azonban a helyettesítési elmélet nyilvánvalóan uralja e szabályokat. Álláspontja szerint elképzelhető a perjo-

- 212/213 -

gi képviselet olyan szabályozási megoldása, amely során a Pp. minden képviselőre vonatkozóan mondaná ki azok egyes, perjog szempontjából releváns bizalmi részkötelezettségeit, és azok teljesítését a sajátos perjogi jogkövetkezményekkel garantálná.

Rétfalvi Kornél (doktorandusz, ME ÁJK) előadásának fókuszában a számvitelre vonatkozó legújabb EU irányelv[4] ismertetése állt. Bemutatásra került a mikró- és kisvállalkozások könyvvezetésére, közzétételre és könyvvizsgálattal kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésére irányuló jogi szabályozás. Az érdeklődő hallgatóság arra a kérdésre is választ kaphatott, hogy az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései összhangban vannak-e az irányelv által támasztott azon követelménnyel, amely szerint a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjainak a felelőssége minimumkövetelményként együttes a vállalkozás felé az éves pénzügyi kimutatások és a vezetés beszámolójának összeállításáért és közzétételéért.

Tízedikként Szécsi Tibor László (doktorandusz, PTE ÁJK) "A GPS navigációs rendszerek használata kapcsán bekövetkezett balesetek" címmel tartotta meg referátumát. Gyakorlati szempontból megvilágítva szemléltette a közúti közlekedési balesetek során bekövetkező igények főbb típusait. Részletesen foglalkozott a GPS navigációs rendszerek használata kapcsán bekövetkezett balesetek felelősségi kérdéseivel, valamint ismertette a kártérítési igények részletszabályait.

A szekcióülés Juhász Krisztina (doktoranda, PPKE JÁK) a tisztességtelen szerződési feltételek hivatalbóli vizsgálata kapcsán felmerülő magyar és uniós kérdések ismertetésével zárult. Jelenleg nincs megfelelő ellenőrzése a tisztességtelen szerződési kikötéseknek, az eddigi szabályozás hiányosságait pedig számos, már társadalmi szinten is jelentkező probléma, így pl. a devizahitelesek ügye is jól példázza. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 33. §-a egyértelműen megjelöli, hogy az ezen törvény hatálya alá tartozó feladatok a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartoznak. Az azonban, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek észlelése, és annak jogkövetkezményei mellőzése miként valósul meg maradéktalanul, továbbra is nyitott kérdés maradt.

A résztvevő előadók magas száma, a hallgatóság soraiban helyet foglaló érdeklődők folyamatos gyarapodása jól példázza a rendezvény eredményességét és sikerét. Úgy vélem, az előző évekhez hasonlóan a 2014-es év doktorandusz konferenciája is megvalósította rendeltetését, ismételten lehetőséget teremtett a jogtudomány legfiatalabb művelői számára tudományos eredményeik prezentálására, magas szintű elméleti és gyakorlati problémákra orientáló viták kibontakoztatására.■