A felperes Kft. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbírósághoz érkezett keresetében előadta, hogy a felperes és az I. r. alperes Kft. között bérleti szerződés jött létre, amelynek alapján az I. r. alperes kizárólagos jogot biztosított felperes részére egy vendéglátóhelyen pénznyerő automaták elhelyezésére és üzemeltetésére. A szerződést a felek határozott időre kötötték meg.
A felperes keresetében foglaltak szerint az I. r. alperes nem tudott elszámolni a pénznyerő automaták bevételével, ebből adódóan 1 millió forintos tartozása keletkezett a felperessel szemben, amelyből időközben 600 ezer forintot megtérített. A felperes ezt követően feljelentést tett sikkasztás elkövetésének alapos gyanúja miatt.
A büntetőügyben eljáró bíróság jogerős ítéletében az üzemeltetéssel ténylegesen megbízott - a perben nem érintett - magánszemélyt nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás büntettében bűnösnek találta.
Az I. r. alperes a későbbiekben sem tudott a felperes irányában elszámolni, így további tartozásai keletkeztek, a gépeket több alkalommal fel is törték, így a felperes álláspontja szerint I. r. alperes az üzemeltetést ellehetetlenítette.
Fentiek következtében a felperes a gépeket üzemeltetés ellehetetlenülésére tekintettel elszállította és teremengedélyét szünetelésre leadta. Tette mindezt arra tekintettel, hogy álláspontja szerint az I. r. alperes a felperest a pénznyerő automaták üzemeltetésének lehetőségétől megfosztotta.
A felperes keresetében kereseti igényét a bérleti szerződés 6. pontjára alapította, amely szerint egyrészt bérbeadó I. r. alperes kötelezte magát arra, hogy bérlő gépeit folyamatosan üzemben tartja, másrészt pedig
- 23/24 -
amennyiben bérbeadó e kötelezettségét megszegi, úgy az üzemeltetni szándékozó játékhelyek darabszáma szerint bérlőnek naponként és játékhelyenként meghatározott összegű kötbért köteles fizetni.
Hivatkozott a felperes a szerződések teljesítési kötelezettségére vonatkozóan a Ptk. 206. § (1) bekezdésére, illetőleg a bérbeadónak a bérleti jogviszony alapján fennálló kötelezettsége vonatkozásában a Ptk. 423. §-ára. Álláspontja szerint az alperes bizonyítottan megszegte a szerződésben írt kötelezettségét, amely alapján köteles lett volna a gépek üzemben tartására, erre tekintettel tehát köteles a szerződés 6. pontjában írt kötbér megfizetésére. A hivatkozott 6. pont alapján számított kötbér mértékét 4,5 millió forintos összegben jelölte meg.
Előadottak alapján terjesztette elő a felperes a keresetét és ebben kérte az I. r. alperest a fenti kötbér, valamint ezen összeg után középarányos számítás szerint a Ptk. 301. §-a alapján számított kamat megfizetésére kötelezni. Kérte továbbá, hogy kötelezze a Választottbíróság az I. r. alperest a perköltség, továbbá a pertárgyérték 5%-os mértékével megegyező nettó ügyvédi munkadíj megfizetésére. Keresetet terjesztett elő végül a Gt. 108. § (3) bek. és 97. § (1)-(2) bek. alapján a II. r. alperessel szemben mögöttes felelőssége megállapítására azzal, hogy kötelezze a Választottbíróság a II. r. alperest a tartozás megfizetésére arra az esetre, ha a kielégítésre az I. r. alperes társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A kötbérfizetéssel kapcsolatos jogcímet a Ptk. 246. §-ban jelölte meg.
A felperes kérte a Választottbíróságtól egyesbíró kijelölését, tekintettel arra, hogy a bérleti szerződés 15. pontjában szerződő felek egyesbírói eljárásban állapodtak meg.
Fentieknek megfelelően kérte az alperesek marasztalását a kereseti kérelmében foglaltaknak megfelelően.
Az alperesek válasziratukban előadták, hogy a felperes követelését sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem ismerik el. Kifogásolták, hogy a bérleti szerződés első lapján bérbeadóként az I. r. alperes szerepelt, magát a szerződést azonban a perben nem érintett magánszemély írta alá, aki azonban az I. r. alperes betéti társaságnak nem tagja, így a társaság képviseletében szerződést nem köthet, erre kizárólag a II. r. alperes, mint a társaság beltagja, üzletvezetője lett volna jogosult. Ő azonban ilyen szerződést nem írt alá, ennek alapján a felperes által becsatolt szerződés érvénytelen. Ha a felperes kellő körültekintéssel járt volna el a szerződés megkötésekor, látnia kellett volna, hogy alperesi oldalon a bérleti szerződést arra nem jogosult személy írta alá. Az érvénytelen szerződés alapján az I. r. alperessel és annak beltagjával szemben igény nem érvényesíthető. Előadták továbbá, hogy sem a II. r. alperesnek, sem az üzemeltetéssel és elszámolással megbízott fent említett magánszemélynek a leplombált gépekhez hozzáférése nem volt, onnan pénzt kivenni nem tudtak, a gépeket javítani, szervizelni, illetve kiüríteni folyamatosan az üzemeltető megbízottja járt, azokba belenyúlni csak a megbízottnak volt lehetősége. Vitatták, hogy az üzemeltetés lehetőségétől megfosztották volna a felperest, ellenkezőleg: a felperes fosztotta meg önmagát ettől, amikor előzetes értesítés nélkül a gépeket elszállította. Az alperesek úgy nyilatkoztak, hogy téves az a felperesi hivatkozás, amely szerint a bérbeadó a bérlő gépeit nem tartotta üzemben, és ezért kötbér fizetési kötelezettséggel tartozna, ugyanis az üzemeltetőt a felperes fosztotta meg a gépek üzembetartási lehetőségétől, a gépek elszállításával. Ezen túlmenően álláspontjuk szerint a felperes ráutaló magatartással felmondta a szerződést azzal, hogy a gépeket önkényesen elszállította, kötbérigénye ezért sem lehet.
Előadták végül, hogy a felperes által hivatkozott büntetőügyben az illetékes bíróság sem I. r., sem II. r. alperes felelősségét nem állapította meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
