Az egységes katasztrófavédelmi szervezet kialakításának köszönhetően a katasztrófák elleni védekezésben, a következmények felszámolásában részt vevő - tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági - szereplők a korábbiaknál jóval szorosabb együttműködés keretében végezhetik feladataikat. Ismertető cikkünkben a szakterületek kötelezettségeiről, a szervezetek kialakítását követő eredményekről, illetve a jelenleg is folyó megelőző tevékenységekről olvashatnak.
Az egységes katasztrófavédelmi szervezet kialakításának köszönhetően a katasztrófák elleni védekezésben, a következmények felszámolásában részt vevő - tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági - szereplők a korábbiaknál jóval szorosabb együttműködés keretében végezhetik feladataikat. Ismertető cikkünkben a szakterületek kötelezettségeiről, a szervezetek kialakítását követő eredményekről, illetve a jelenleg is folyó megelőző tevékenységekről olvashatnak.
2012. január 1-jén - a megelőző év szeptemberében a Magyar Országgyűlés által kétharmados többséggel megszavazott és elfogadott új katasztrófavédelmi törvény értelmében - megalakult az egységes katasztrófavédelmi szervezet. Alaprendeltetése a lakosság életének és vagyonának, a nemzetgazdaság és a kritikus infrastruktúra-elemek biztonságos működésének védelme.
Az utóbbi években megnövekedett az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető természeti és ökológiai katasztrófák száma, az új ipari üzemek létrejöttével nehezebben ellenőrizhetővé váltak a civilizációs veszélyforrások és azok kiváltó okai. Az elmúlt évek tragédiái (a vörösiszap-katasztrófa, a West Balkán szórakozóhelyen történt tragédia, a borsodi árvíz, a nagy károkat okozó viharok stb.) számos emberéletet követeltek és hatalmas károkat okoztak Magyarországon és a világ számos országában.
Ezek a katasztrófák rávilágítottak arra, hogy időszerűvé vált a katasztrófavédelem szervezetrendszerének teljes átalakítása, hatáskörének kiterjesztése, az állami szerepvállalás növelése, a felelősségi körök pontosabb elhatárolása, illetve hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, a gyors és összehangolt fellépésre.
Az új törvény a megelőzésre és felkészülésre vonatkozó szabályrendszer megújításával, a veszélyhelyzetek, katasztrófák esetén irányadó rendkívüli intézkedések feltételeinek megteremtésével, valamint az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszer létrehozásával magasabb szintre emeli az ország lakossága életének, vagyonának biztonságát. A korábbi jogszabályi környezet teljes átdolgozása a rendszerszemléletet, az egymásra épültséget és a belső harmóniát tükrözi, amelynek során lehetőség nyílt jogi és műszaki tudományos eredmények felhasználására is.
Az új jogszabály az öngondoskodás, a felelősségvállalás és az önkéntes részvétel szabályozott kereteit teremti meg, továbbá az állami szerepvállalás mellett hangsúlyosan kezeli a társadalom bevonását is a feladatok ellátásába.
A hivatásos katasztrófavédelmi szervek, így a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, valamint a helyi katasztrófavédelmi kirendeltségek tevékenységük során kiemelten fontos közbiztonsági feladatot látnak el, egységes szemlélettel végzik a tűzoltósági, a polgári védelmi és az iparbiztonsági feladatokat.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos hatáskörű rendvédelmi szerv. Fő feladata a katasztrófák hatósági megelőzése, a bekövetkező polgári veszélyhelyzetekben a mentés, a védekezés megszervezése és irányítása, a káros következmények felszámolása, illetve a helyreállítás-újjáépítés.
A főigazgatóság az iparbiztonsági, tűzvédelmi és polgári védelmi hatósági hatáskörei révén előír, ellenőriz, szankciókat alkalmaz, korlátoz, tilt és engedélyez; a veszélyhelyzetek megelőzése érdekében összehangolja más hatóságok tevékenységét.
Kiemelt hatáskörrel rendelkezik a hazai kritikus infrastruktúra elemeinek beazonosításában és felügyeletében, továbbá a polgári veszélyhelyzeti tervezésben, a védelemigazgatásban, a nemzetgazdaság mozgósításában és az állami tartalékgazdálkodásban is.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a tűzvédelmi rendszert teljes körűen felügyelet alatt tartja, szabályozza és irányítja; a tűzoltást, a műszaki mentést, a lakosság védelmét, riasztását és tájékoztatását helyi hivatásos szervein keresztül végzi. Irányítja az önkormányzati, létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes egyesületek részvételét a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben, és végzi a megyei bevetésirányítást.
A hatékonyság érdekében korszerű távközlési, bevetésirányítási, informatikai, valamint hazánkat lefedő, mérő-, érzékelő, lakosságriasztó-rendszereket tart fenn.
A főigazgatóság jelentős eszközparkkal, kiépült logisztikai háttérrel rendelkezik, Speciális eszközöket gyártó és javító, országos lefedettségű gazdasági társaságot működtet, valamint beruházásszervezést és ingatlangazdálkodást is végez.
Ezeken túl fenntart számos területi kiképzőbázist, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetét, a központi zenekart, a múzeumot, a kutatóintézetet, havi rendszerességgel megjelenő újságot, szakmai folyóiratot, kiadványokat, tananyagokat jelentet meg, tudományszervezést végez és sportegyesületet működtet.
Nemzetközi kapcsolatait kétoldalú szerződések alapján tartja fent; az EU, az ENSZ OCHA és a NATO szakmai szervezeteiben, a nemzetközi tűzoltó szövetségben, valamint a tűzoltótisztek nemzetközi szervezetében képviseli Magyarországot.
A katasztrófavédelem tevékenysége során együttműködik a rendvédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, az önkormányzatokkal és a biztonságot szolgáló hatóságokkal, kapcsolatot ápol civil és karitatív szervezetekkel, azok szövetségeivel, oktatási, tudományos intézményekkel, továbbá a hazai médiával.
A megújult szabályozásnak köszönhetően 2012 első félévében a katasztrófavédelem hazai rendszere gyökeresen megújult, a törvény kibővítette a szervezet feladat- és hatásköreit. Az egységes irányítás lehetővé teszi a még hatékonyabb védekezést a katasztrófák ellen. A katasztrófavédelem három - tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági - alappillére épülő szervezetével és a jogszabályok által biztosított hatósági jogkörök révén Magyarország, a magyar lakosság lét- és vagyonbiztonságának, a nemzetgazdaság és a kritikus infrastruktúra-elemek biztonságos működésének védelmét célozza.
Az országos tűzoltósági főfelügyelőség az új katasztrófavédelmi rendszer megalakulását követően biztosítja az ország területén az egységes tűzvédelmi hatósági, szakhatósági és piacfelügyeleti tevékenységet, a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtását, továbbá a tűzvizsgálati eljárások lefolytatását. Aktívan vesz részt a szakterületét érintő jogszabály-alkotási folyamatokban.
2012-ben a tűzvédelmi szakhatóságok mintegy 40 ezer elsőfokú szakhatósági ügyben jártak el. A katasztrófavédelmi hatóságok több mint 19 ezer tűzvédelmi ellenőrzést hajtottak végre, csaknem 5500 hatósági felhívást és majdnem 2500 kötelezést adtak ki, 2251 esetben tűzvédelmi bírságot szabtak ki.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
