1. A fogyasztóvédelem soha el nem hervadó, mindig időszerű téma, s az is lesz mindig, amíg csak ember és jogrend lesz a Földön. Nyilvánvaló, hogy az embernek élnie, s ezért fogyasztania kell, az elfogyasztott termékeket pedig előzőleg meg kell termelni. Ezt azért teszik, hogy a termékeket - így vagy úgy - elfogyasszák, a legkülönfélébb szükségleteik kielégítésére felhasználják. Miként J. M. Keynes megállapította: minden gazdasági tevékenységnek célja és tárgya a fogyasztás. Termelés és fogyasztás szükségképpen összefügg, s ezért feltétlenül védelemre érdemesek. Persze, mindegyikük a maga módján, s szem előtt tartva, hogy egymásra szorulnak: a termelés a fogyasztásra, a fogyasztás pedig a termelésre (eltekintve attól az esettől, amikor még hajdanában az ősember életének fenntartásához elegendő volt a természetadta gyümölcsök leszedése, ami a természetes fogyasztási szükséglet által kikényszerített tevékenység).
Termelők és fogyasztók helyzete azonban korántsem azonos. A termelőket piaci viszonyaink között elsősorban nem a másokon való segítés altruista szempontja és szándéka, hanem a profitszerzés vágya vezérli, a fogyasztókat pedig elsősorban annak kényszere, hogy az életük fenntartásáról gondoskodjanak. Az más kérdés, hogy mind a termelők profitszerzési törekvése, mind pedig a fogyasztók életviteli igénye indokolt vagy indokolatlan méreteket ölthet. Bár bizonyos mértékben mindketten ki vannak szolgáltatva a piaci gazdaság törvényeinek, a fogyasztók kiszolgáltatottsága azonban sokkal nagyobb, s éppen ezért - különös figyelemmel a termelői praktikákra, no meg a kereskedői "leleményességre" is - fokozott és hatékony védelemre szorulnak. E védelem körében pedig kiemelkedő jelentősége van a jog eszközeivel történő segítségnyújtásnak.
A fogyasztás nem autonóm, s nem atomizálható terület: nem szakítható ki a gazdasági szféra teljességéből, de különösen nem a társadalmi környezetből. Ez a szempont különös nyomatékkal jelentkezik a piaci viszonyokat "szentségként" tisztelő modern kapitalista társadalom légkörében. Összhangban van ez azzal, amire már több mint húsz évvel ezelőtt M. Aglietta utalt a "Szabályozás és a kapitalizmus krízisei:" (Régulation et crises du capitalisme) című munkájában (1976), hogy a gazdaság egészének sarkpontja a termelés. Ebből következik, hogy a termelés és a fogyasztás közötti "összhang" megbomlása, az egyik oldal zavarai, zavarok forrásai a másik oldalon is. A gazdaság különböző szféráinak összefüggései pedig különösen előtérbe helyezik a "gyengébb fél" védelmét a kevésbé kiszolgáltatott erősebbekkel szemben, ami szükségessé teszi a figyelemnek a fogyasztók helyzetére és igényeire való egyre fokozottabb koncentrálását.
2. A fogyasztók védelmének szükségessége, s e védelemnek jogi eszközökkel egyre hatékonyabbá tétele már régóta egyik kedvelt - a társadalmi és gazdasági körülmények által mintegy kikényszerített - témája a jogirodalomnak belföldön és külföldön egyaránt. Hazánkban a fogyasztóvédelemmel foglalkozó jogi "termékekről" rendkívül hasznos útmutatást ad Fazekas Juditnak, a Miskolci Egyetem tananyagfejlesztési programja keretében készült - a "Fogyasztóvédelmi, szakirodalom és jogszabálygyűjtemény" című - munkája (1996), amely jól tükrözi a jogi elmélkedések arculatát. A téma sokszínűségét jelzi, hogy abba a fogyasztóvédelem legkülönfélébb - központi, valamint közelebbi vagy távolabbi összefüggéseket feltáró -kérdései, problémái beletartoznak, s kerültek már kifejtésre számtalan könyvben, tanulmányban és más jogi dolgozatban. Ha csak a Polgári Törvénykönyv és a Polgári perrendtartás kapcsolódó szabályaira, a termékfelelősségre, a hibás teljesítésre, a szavatosságra és a jótállásra, a tisztességtelen gazdálkodásra, a biztosításra, az iparjogvédelemre, a reklámra, a vásárlók jogainak érvényesítésére és hasonlókra gondolunk, a fogyasztóvédelem problematikájával foglalkozók - az izgalmasabbnál izgalmasabb kérdések tömkelegében szinte "fuldokolva" - jócskán kapkodhatják a fejüket.
Ha valaki tudományos mélységgel és széles körű nemzetközi kitekintéssel kíván foglalkozni ezzel a már sok jogi vihart kavart témával, bizonyára nagy haszonnal forgathatja Fazekas Juditnak a "Fogyasztói jogok -fogyasztóvédelem" című monográfiáját (1995) is. Ebben megszívlelendő gondolatokat talál a fogyasztóvédelem kialakulásától, fejlődési állomásaitól, gazdaságelméleti alapjaitól kezdve - a fogyasztó tájékoztatásához és a fogyasztói igények érvényesítésére szolgáló polgári eszközökön át - a fogyasztó jogorvoslati lehetőségeinek, valamint az igényérvényesítés intézményes kereteinek bemutatásáig egyaránt.
A fogyasztóvédelem "örökzöldsége" azonban - éppen ebből a minőségéből vagy jellegéből folyóan - a merőben tudományos vizsgálódás mellett eltűr kisebb igényű, s egyebek mellett a fogyasztói oldalt a maga mindennapi realitásaiban is érzékeltető, valamint a fogyasztóvédelmi szervek működtetésének a gyakorlatban megmutatkozó negatívumaira szintén fénytvető írásokat is.
3. Még évekkel ezelőtt (1992-ben) Kemenes Béla professzor hatvanötödik születésnapjára kiadott - különféle témákkal foglalkozó tanulmányokat tartalmazó emlékkönyvbe "Fogyasztóvédelem és fogyasztói magatartás" címmel tanulmányt írtam, amelyben foglalkoztam általában a fogyasztóvédelemmel, az európai fogyasztóvédelmi törekvésekkel, valamint a magyar jogi szabályozással.
Rámutattam a fogyasztó informáltságának hiányaira, valamint arra, hogy a fogyasztói nemtörődömség és tétlenség nagy kárt okoz nemcsak maguknak a fogyasztóknak, hanem általában a minőségvédelem ügyének. A fogyasztói igények és a fogyasztóvédelmi feladatok fokozott jelentőséget kapnak a szabad piac viszonyai között. A fogyasztók érdekvédelmének teljesebbé tétele érdekében vált egyre erőteljesebbé a nyugati demokráciákban a fogyasztói érdekvédelem, s nyert egyre inkább teret a fogyasztói érdekvédelem ún. szociális modellje. A fogyasztói érdekvédelem valójában akkor igazán hatékony, ha a társadalomban indokoltnak mutatkozó garanciái beépülnek az ország jogrendjébe.
Az említett tanulmányomban hangsúlyoztam a magyar szabályozás kétségtelen előnyeit, továbbá azt is, hogy a fogyasztóvédelem lanyhasága, elégtelensége igen nagy részben maguknak a fogyasztóknak a lelkén szárad, valamint hogy az orvoslás kulcsa a fogyasztói érdekek védelmére hivatott ellenőrző és intézkedő szervek kezében van.
E rövid visszapillantás után nyilvánvaló a kérdés: mi történt újabban?
4. Az élet haladt tovább, s a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályozás is mind külföldön, mind pedig belföldön tovább bővült.
Az Európai Közösségek területén már 1993-ban felvetődött az igény, hogy a fogyasztók bírósági jogvédelmét erősíteni kell. A "fogyasztóvédelem" rendkívül széles - számtalan kérdést takaró - fogalmából is következett, hogy az európai államok szabályozásai jelentősen eltértek egymástól. Ennek folytán a fogyasztók védelmét illetően is szembeszökők voltak a különbözőségek, ami szükségessé tette a közösségi beavatkozást. Ennek jelentős állomása volt a 93/13. számú direktíva a fogyasztói szerződésekben gyakorta fellelhető visszaélésszerű kikötésekkel kapcsolatban. A direktíva 1994. december 31-ig adott haladékot az uniformizálásra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
