Habár az eljárásjogi normák kollízióját rendező Cstv.[1] 6. § (3) bekezdéséhez hasonló, az anyagi jogi szabályok alkalmazásánál irányadó tételesjogi előírást a Cstv. nem fogalmaz meg, a lex specialis és lex generalis egymáshoz való viszonyát meghatározó jogelvre figyelemmel azonban, ha a Cstv. az anyagi jog általános szabályaitól eltérően rendelkezik, a speciális szabályt kell követni. Így a felszámolás kezdő időpontjától fogva a hitelezői igények kielégítésének a polgári jogban rögzített szabályai helyett - mint különös szabály - a Cstv. által szabályozott kielégítési sorrend érvényesül. A felszámolás kezdő időpontját követően speciális, a Cstv.-ben foglalt feltételek fennállása esetén van csak helye beszámításnak is. Ennélfogva pedig, ha a kötelezett felszámolás alatt áll, a Ptk.-nak[2] a beszámításra vonatkozó szabályai a mindenkori Cstv.-ben megfogalmazott eltérésekkel alkalmazhatóak csak.
A Cstv.-t 1991 óta már sokszor módosították, érintve a beszámítás kérdését is, ennek ellenére azonban e probléma számos kérdést vet fel még ma is. A jogalkotónak sok esetben a felszámolási eljárások kógens szabályait kijátszani próbáló felek megoldásaira reagálva kellett hozzányúlnia a Cstv.-hez. Saját ügyvédi praxisomban is több esetben találkoztam a felszámolás alatt lévő cégekkel szemben tartozással rendelkező más gazdasági társaságok összehangolt, a beszámítás jogintézményét csalárd módon felhasználni próbáló ügyletekkel.
A következőkben megvizsgálom azokat a rendelkezéseket, amelyek a Cstv.-ben kapcsolatba hozhatók a beszámítással, illetve amelyeknek van valamilyen ráhatása a beszámítás lehetőségére. A könnyebb áttekinthetőség érdekében idézem a Cstv. releváns szabályait is.
A Cstv. 27. § (1) bekezdése szerint a bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő hatvan napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja a Cstv. 28. §-a szerint. A felszámolás kezdő időpontja tehát objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek.[3]
A Cstv. 28. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő, és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A felszámolás elrendelésével tehát még nem indul meg ténylegesen az adós felszámolása, csak az erre vonatkozó jogerős végzés közzétételével. Ennek azért is van különös jelentősége, mert a Cstv. 26. § (3b) bekezdése alapján a bíróság a 22. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a hitelező kérelmére indult eljárásokban a hitelező hozzájárulása nélkül megszünteti az eljárást, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést - tőke, kamatok, a hitelező eljárással felmerült költségei - megfizette a hitelezőnek.
A Cstv. 28. § (2) bekezdése értelmében a közzétételnek - egyebek mellett - tartalmaznia kell a bíróság nevét és az ügy számát; a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját; utalást arra, hogy a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja; a hitelezőknek - ideértve a zálogjogosultat, az alzálogjog jogosultját, továbbá a zálogjogosulti bizományost, ez utóbbit abban az esetben is, ha a biztosított követelés nem vagy nem csak őt illeti meg, valamint a biztosítéki célú vételi jog alapításával, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházásával érintett, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultakat; továbbá a Cstv. 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés jogosultjait is - szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket, kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket. Ezen adatokat a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított negyven napon belül kell a felszámolónak bejelenteni.
A Cstv. 34. § (2) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámoló a Cstv. 27/A. § (12) bekezdése alapján a vagyonnal kapcsolatos, harmadik személyek irányában fennálló jogviszonyokban a hatóságok, bíróságok irányában az adós vezető tisztségviselőjének helyébe lépő, a vezető tisztségviselő jogait gyakorló személy, jogszabály eltérő tételes rendelkezése hiányában.[4]
A Cstv. 35. § (1) bekezdése kimondja, hogy a felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá, esedékessé válik.
A Cstv. 36. § (1) bekezdése értelmében a felszámolási eljárásban az adós követelésére tekintettel csak olyan hitelezői követelés tekintetében lehet beszámítási jogot gyakorolni, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezését - vagy, ha a követelés később keletkezett, annak keletkezését - követően nem került sor engedményezésre. A felszámolás kezdő időpontját követő teljesítés során a hitelező nem gyakorolhat beszámítási jogot az általa - a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző két éven belül vagy azt követően - a Ptk.
- 15/16 -
6:203. §-a alapján átvállalt, a Ptk. 6:206. §-a alapján elvállalt tartozásokra, valamint az általa a Ptk. 6:205. §-án alapulóan átvállalt teljesítésre tekintettel sem. Nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését az adós gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja - egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás.
Ha azonban a felszámoló az adós vagyonába tartozó követelést ellenérték fejében engedményezte, az új jogosultat, az engedményest már nem illeti meg az adóssal szembeni beszámítást korlátozó kedvezmény.[5]
A Cstv. 37. § (1) bekezdése szerint az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított negyven napon túl, de száznyolcvan napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és az egyezségkötést kivéve akkor elégíti ki, ha a Cstv. 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.
A Kúria Gfv.VII.30.201/2018/4. számú végzésében akként foglalt állást, hogy mivel a hitelezői igénybejelentés a követelés, a hitelezőt megillető alanyi jog érvényesítését jelenti, az igénybejelentési határidő - a jogintézmény természeténél fogva - anyagi jogi határidőnek minősül. Kétségtelen, hogy a Cstv. 6. § (3) bekezdése a felszámolási eljárásban is megfelelően alkalmazni rendeli a Pp.[6] szabályait, ez a rendelkezés azonban csak az eljárási kérdésekre, tehát alapvetően a felszámolási eljárásnak a bíróság előtti szakaszára vonatkozik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
