A jogos védelem jogintézménye kezdetektől fogva a büntetőjogi gondolkodás meghatározó tárgyát képezte, ezért számos tankönyv, monográfia, önálló tanulmány és kötet született a témában. Az amerikai jogos védelem a közvéleményben egy jóval megengedőbb, a megtámadott érdekét védő jogintézményként terjedt el. De valójában milyen a szabályozása az Amerikai Egyesült Államokban; valóban "megengedőbb-e" a hazaihoz képest? A tanulmány megalkotásának indoka egy összehasonlító büntetőjogi tanulmány létrehozása annak érdekében, hogy a jogos védelem témakörébe tartozó kérdések és alkotó jellegű gondolatok felvetésével segítse a büntetőjogi szakirodalom bővítését. Ez utóbbi cél elérése érdekében a tanulmány kifejezetten kitér a magyar és amerikai jogrendszer keretében értelmezett megelőző jogos védelemre, e körben a nők elleni intézett támadások egyedi megítélésének bemutatására.
A jogos védelem jogintézménye kezdetektől fogva a büntetőjogi gondolkodás meghatározó tárgyát képezte, ezért számos tankönyv, monográfia, önálló tanulmány és kötet született a témában. Mégis, ezen büntethetőséget kizáró okot övező elvi és gyakorlati problémák állandóságából adódóan, azzal foglalkozni aktuális. A téma nemcsak a jogászok érdeklődési körébe esik, hanem a társadalom figyelmének középpontjában is áll. Ugyanis, mint ahogy arra Pallagi - büntetőpolitikai szemszögből - rámutat: "A társadalom tagjai [...] méltán várják el, hogy a jogtalan támadások elleni állampolgári védekezés jogilag a lehető legteljesebben legyen körülbástyázva, [...] azonban e rendelkezéseknek koherenseknek kell lenniük az alaptörvényben foglalt alapjogok gyakorlásával, a hazánkra kötelező nemzetközi jogi normákkal, valamint a büntetőjog dogmatikájával."[2] Ugyan kijelenthetjük, hogy a jogos védelem valamilyen, a magyar szabályozásban ismert formája (önvédelem, más személye, javai ellen intézett támadás elhárítása, megelőző jogos védelem, szituációs jogos védelem stb.) megjelenik a civilizált társadalmak jogi szabályozásában, mégis vannak "különlegesnek" tekinthető jogi megoldások a jogos védelem intézményén belül. Így például a megelőző jogos védelem magyar szabályozása kontinensünkön egyedülállónak mondható, ugyanis az európai büntetőkódexek nem rendelkeznek az előre telepített védelmi eszközök vagy berendezések jogos védelem körében történő használatáról, ehhez hasonló jogi háttér "legközelebb" az Amerikai Egyesült Államokban ismeretes.
Az amerikai jogos védelem a közvéleményben egy jóval megengedőbb, a megtámadott érdekét védő jogintézményként terjedt el. De valójában milyen a szabályozása az Amerikai Egyesült Államokban; valóban "megengedőbb-e" a hazaihoz képest? Ez utóbbi vizsgálata a tanulmány célkitűzése, mely tulajdonképpen hipotézisként jelenik meg. A büntetőjoggal foglalkozó mind elméleti, mind gyakorlati szakemberek számára is nagy kihívást jelent egy-egy jogintézmény esetében az a törekvés, hogy megfelelő nemzetközi jogi kitekintés és összehasonlítás keretében vizsgálja meg azt. Mégis, a hazai jogfejlesztést támogatja más országok szabályozásának megismerése. Erre tekintettel jelen írás megalkotásának indoka egy összehasonlító büntetőjogi tanulmány létrehozása annak érdekében, hogy a jogos védelem témakörébe tartozó kérdések és alkotó jellegű gondolatok felvetésével segítse a büntetőjogi szakirodalom bővítését. Ez utóbbi cél elérése érdekében a tanulmány kifejezetten kitér a magyar és amerikai jogrendszer keretében értelmezett megelőző jogos védelemre, e körben a nők elleni intézett támadások egyedi megítélésének bemutatására. A kutatás módszere alapvetően leíró és összehasonlító jellegű, néhol - szükség szerint - rövidebb történeti kitekintéssel. Elengedhetetlen volt megvizsgálni a jogintézmény elméleti alapját mindkét jogi környezetben annak érdekében, hogy következtetést lehessen levonni a jogos védelem hatályos szabályozás keretében elfoglalt helyére, természetére vonatkozóan. A kutatás felhasznál elsődleges és másodlagos jogforrásokat egyaránt, s a külföldi jogforrásokban is az eredeti nyelven történő megismerést tartotta szem előtt. A tanulmány nem részletezi a hazai, illetve az amerikai jogszabályokat, inkább azok lényegi, dogmatikai elemeit vizsgálja és hasonlítja össze annak érdekében, hogy a legegyértelműbben lehessen bemutatni a két ország jogrendszerében rejlő különbségeket és hasonlóságokat.
Az önvédelem igazolásáról alkotott amerikai jogfilozófiai források meglehetősen korlátozottak, tekintettel arra, hogy a jogintézményre vonatkozóan sokáig egzakt szabályozás sem vonatkozott. Azonban a szakirodalom szerint az amerikai gondolkodás elsősorban az élethez való jogból eredezteti az önvédelem elméleti alapját. Fontos kiemelni, hogy az amerikai jogfilozófiai irodalom elsődlegesen az ember saját életének védelme érdekében, a támadóval szemben alkalmazott halálos erőszak kérdéskörét vizsgálja, s ebből eredezteti a más ember személye ellen intézett jogellenes támadás elhárításának indokoltságát, melyből a javak ellen intézett támadással szembeni jogszerű védekezés megalapozása is kifejlődött. Ashworth szerint nem vitás, hogy az élethez való jog az egyik legalapvetőbb emberi jog, melyet számos nemzeti és nem-
- 596/597 -
zetközi jogalkotási aktus is rögzít. Ezért felteszi a kérdést, hogy indokolható-e az önvédelem olyan mértékű erőszakkal, amely akár a támadó számára végzetes is lehet? Erre adott válasza, hogy az emberi jogok természete az, hogy ütközhetnek egymással, és ebben az esetben kényszerű helyzet azokat minősíteni, hogy választani lehessen köztük.[3] Ashworth álláspontja, hogy az élethez való jog az önvédelemhez való jogot erősíti, hiszen, ha egy jogrendszer biztosítja állampolgárai részére az élethez való jogot, akkor egyúttal a szabadságot is biztosítania kell az erőszak önvédelem céljából történő alkalmazására.[4] Az önvédelem igazolhatóságának klasszikus magyarázatát Kadish adta meg. Szerinte abból kell kiindulni, hogy az élethez való jog abszolút, mely alól lehetnek kivételek, ezek azok az esetek, mikor az emberi élet kioltása legitim, azaz törvényesen igazolható, ilyennek minősül; a halálbüntetés, a legitim erőszakra felhatalmazott személyek általi bűnüldözés (rendvédelmi szervek) és az önvédelem.[5] Mivel utóbbi esetében két élethez való jog áll szemben egymással, azok közül választani kell, a döntés alapját az amerikai gondolkodás az "agresszor" vagy támadó bűnösségével magyarázza. Ennek a megközelítésnek a központi érve az, hogy a támadó vétkes cselekedetével elveszíti az élethez való jogát, vagy legalábbis azt a jogát, hogy az állam biztosítsa az ő életének a védelmét.[6] Fontos megjegyezni, hogy habár az Amerikai Egyesült Államokban a jogintézmény eredete az önvédelemből következik, ezen büntetőjogi gondolkodás sem teszi lehetővé a támadó életének kioltását a tulajdonjogot sértő, jogellenes támadás esetén.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
