https://doi.org/10.59851/mjny.9.1.7
Az Akadémián, a bicentenáriumi eseményeken egész júniusban konferenciák, kiállítások, hangversenyek, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, székfoglalók, kreatív programok várták a szakmabelieket és a magyar nyelv- és irodalomtudomány iránt érdeklődőket az MTA székházában. 2025 hatodik hónapja ugyanis az MTA I. Nyelv-és Irodalomtudományok osztálya által szervezet programok időszaka volt.
A Sokszínű tudomány című programsorozat[1] júniusi rendezvényeit megnyitó köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke idézte báró Eötvös Józsefet, az egykori elnököt, szépírót és tudományszervezőt, miszerint "...a magyar nemzet jövőjének kérdése - meggyőződésem szerint - a kultúra kérdése..." Vajon ki más lenne képes erre az értékmentésre, és ki más is végezné el ezt a munkát, ha nem a magyar kutatók? - kérdezte Freund Tamás. Noha a természettudományokban magától értetődő a nemzetközi kooperáció, ez ritka az olyan kutatási programokban, amelyek egy, a nagy világnyelvekhez képest kevesek által beszélt nyelvhez és területileg is viszonylag jól behatárolható nemzeti kultúrához köthetők. "Ezért a magyar kutatóknak kell a nemzeti nyelvvel és kultúrával foglalkozniuk. Egy, az eredetileg a magyar nyelv ápolására létrehozott nemzeti intézményhez kötődve pedig ez magától értetődő is." Az elnök szerint mostanában a bölcsészettudományok válságáról gyakran esik szó. Arról, hogy az eredményeket túlnyomó többségében számokkal, idézettséggel, különféle indexekkel leíró és minősítő tudományterületekhez képest, bajban vannak a teljesítményüket szabadalmakkal és egzakt mérésekkel alátámasztani nem tudó, a publikációikat is a teljesen eltérő tudományági sajátosságokhoz igazító bölcsészettudományok. "Én azt gondolom, hogy a vészharang kongatása helyett inkább stratégiaalkotásra van szükség. Az Akadémia hagyományaiból és jelenlegi helyzetéből is levonhatjuk azt a következtetést, hogy a korábbiaknál nagyobb lehetőségeket kellene biztosítanunk azoknak a tudományterületeknek, amelyek az I. Osztályhoz is tartoznak, s amelyeken a gyakran rendkívül költséges természettudományi és műszaki kutatásokhoz képest, sokkal kevesebb pénzből lehet jelentős eredményeket elérni."[2]
Az évforduló keretében, az MTA-nak a magyar nyelv kutatása és ápolása érdekében folytatott munkáját összegezte Kecskeméti Gábor akadémikus.[3]
Az 1827. évi XI. törvénycikk szerint a Magyar Tudós Társaságot (mai nevén a Magyar Tudományos Akadémiát), amely önkéntes adományokból épül fel, "a honni nyelvnek [...] terjesztésére, [...] egyszersmind annak minden tudományok s mesterségek nemeiben lehető kimíveltetésére" hozták létre. E célkitűzés az intézmény működésének első évszázadában összekapcsolódott a nyelv pallérozásával, a nemzeti kultúra képviseletében kitüntetett jelentőségű szépirodalom alkotó művelésével. Az Akadémia első évtizedeinek legfőbb feladatai a tudományokról szóló beszéd feltételeinek megteremtése, a magyar nemzeti kultúra kiterjesztése, a nemzeti múlt feltárása, a nemzeti közpolitika jogi kereteinek megalkotása voltak, s mindezek céljából mindenekelőtt a magyar nyelvi mozgalmat, a szépirodalmat, a bölcsészeti tudományokat és a jogtudományt karolta fel. A természettudományok intézményes alapjainak megteremtése és megerősítése a 19. század utolsó évtizedeiben jelentkezett ezekkel egyenrangú célkitűzésként.
A kettős küldetést a hatályos akadémiai törvény (1994. évi XL. tv.) preambuluma szintén tartalmazza: "A Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre." 2019-ben a kutatóhálózatától megfosztott Akadémia a Közgyűlés döntésével küldetésnyilatkozatot fogadott el. Abban célul tűzte a nemzet tudományos és kulturális örökségének ápolását is, így a magyar köznyelv és tudományos nyelv fenntartását, fejlesztését és gazdagítását, ehhez igazítva tevékenységét és stratégiai megfontolásait. Majd 2024-ben A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelv című dokumentumot[4] tárgyalta meg, amely egy újabb
- 40/41 -
közgyűlési nyilatkozat révén megerősítette a nyelvápolás iránti elkötelezettségét és hivatását. Az eredmények közt szerepel a magyar nyelv kutatása, és lehetőleg példamutató használata a köztestületi rendezvényeken, megszólalásokban. "A tudomány és a technológia eredményeit felhasználva arra törekszünk, hogy biztosítsuk nemzeti nyelvünk sértetlenségét és méltó szerepét a digitális térben is. [...] Az Akadémia feladatának tekinti a magyar nyelv helyzetének és a tudományosságban betöltött szerepének értékelését, megvitatását és az ebből fakadó teendők ellátását", ezért számos alapelvet és tennivalót is meghatározott az MTA számára.
Ezeket alkalmazva kezdődött meg az Akadémián a nemzeti tárgyú kutatások kiterjesztése, öt alprogram segítségével.[5] A 2022-ben indult új nemzeti kutatási program a magyar társadalom, gazdaság és kultúra számára nemzetstratégiai jelentőségű tématerületekre terjed ki. Közéjük tartozik a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, amely több alprogramot fog össze. Például:
- A magyar nyelv digitális támogatását, az online térben való fennmaradását és korszerű nyelvtechnológiai eszközökkel való tanulmányozását célozza meg a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpontjával az MTA Könyvtár és Információs Központ igényes - nyilvánosan elérhető - szövegtárának bevonásával már egymilliárd szó felett járó Magyar Nemzeti Szövegtár,[6] vagyis a magyar nyelv hiteles, reprezentatív nyelvhasználati mintájának a mérete. A szövegtár hat stílusrétegből (sajtó, tudomány, szépirodalom, hivatalos, személyes levelezés, élőbeszéd) tartalmaz szövegeket. A benne szereplő öt regionális nyelvváltozat bemutatja a magyarországi mellett a határon túli magyar nyelvhasználatot is. Például a szógyakorisági listán - ezer szón belül hányszor fordul elő - az első százban ott van az elnök (0,95), a kormány (0,91) és a törvény (0,84). A jó minőségű, grammatikai kódolásra alkalmas online szövegeket kiaknázó magyar nyelvészeti kutatások ma már a mesterséges intelligencia eszközeit is használják. A Nyelvtudományi Kutatóközpont szervezésében megismerhettük, hogy hol tart a magyar nyelv digitális támogatását és fenntarthatóságát célzó munka.[7] Például megtudhattuk, hogy a mesterséges intelligencia felhasználható a helyesírási tanácsadásban. Az MTA Nyelvtudományi Intézete még 2013-ban nyitotta meg a helyesiras.mta.hu online helyesírási tanácsadó portált, amely nyelvtechnológiai eszközök segítségével ad gyors, automatikus választ a felhasználók helyesírási kérdéseire. Az indulás óta eltelt évek tapasztalatai alapján időszerű lett a helyesírási portál korszerűsítése. Az interaktív technológia képes a kérdéses szóalakok nyelvi kontextusának pontosabb felismerésére, így a felhasználók az adott kérdéshez igazított, közérthető választ kaphatnak. Az új technológia a kutatóközpont nyelvi közönségszolgálatának tudásbázisára épít.
- Az álhírek nyelvészeti azonosítására vállalkozó alprogram célja olyan digitális tartalomelemző eszközök kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az álhírek, áltudományos nézetek kiszűrését azok nyelvi megformálására alapozva. Többek között mobiltelefonos alkalmazás is készült, és a figyelem első körben az egészségügy tématerületéhez tartozó álhírek és áltudományos szövegek nyelvi jellemzőinek és nyelvhasználati stratégiáinak feltárására irányult a nyelvtan és a pragmatika interakciójában; valamint sor került a szövegek automatikus azonosítását szolgáló automatikus, egészségügyi álhírdetektáló eszközök innovatív fejlesztésére.[8]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
