"Önkormányzatról akkor beszélhetünk, ha az írott jog vagy szokásjog keretei között az önkormányzat alanyai együttesen, közvetve vagy közvetlenül hozott döntéseik révén tartósan és érdemben képesek befolyásolni sorsuk alakulását. [...] A helyi önkormányzatok területi elven szerveződő közösségek [...]."[1]
Napjainkban az önkormányzati feladatellátás módja és ezzel összefüggésben a településközi együttműködések kérdése kiemelten aktuális téma, Számos kérdést vet fel, hogy az együttműködések mértékét, formáit vagy éppen területeit hogyan lehetne ösztönözni az önkormányzatok között. A kutatás célja, hogy képet kapjunk a hazai települési önkormányzatoknál jellemző együttműködési formákról, koordinációs struktúrákról, ezen kívül elsősorban a formalizált kooperációs lehetőségek feltárására fókuszál. Az önkormányzatok, különösen a kistelepülések önkormányzatai, minőségi, színvonalasan működő településközi kooperációinak megerősítése révén ugyanis számos probléma lenne orvosolható, amelyek részben a nem hatékony közszolgáltatás-szervezésből, illetve a települések eltérő adottságaiból fakadnak.
"Mindenfajta békés együttműködés az emberek között elsősorban a kölcsönös bizalmon alapul [...]"
Albert Einstein[2]
Az önkormányzatok horizontális együttműködése alatt értjük azt, amikor az azonos szinten elhelyezkedő helyi önkormányzatok egymással egyenrangú partnerként dolgoznak együtt anélkül, hogy annak folyamatát egy központi vagy felsőbb hatóság irányítaná. Az önkormányzatok tehát ennek köszönhetően közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással, megosztva erőforrásaikat és tapasztalataikat, hogy közösségeik számára hatékonyabban tudjanak működni és szolgáltatásaikat is minőségibb módon és méretgazdaságosan tudják nyújtani. Az együttműködéseknek ez a megjelenési formája segítheti például a különféle helyi problémák közös megoldását vagy akár a legjobb gyakorlatok egymásnak történő átadását.
A horizontális együttműködések a kistelepülések számára különösen nagy jelentőséggel bírhatnak, mivel így lehetőséget kaphatnak a helyi erőforrások optimális kihasználására, a közszolgáltatások fejlesztésére, valamint a gazdasági és társadalmi problémák megoldására. A kistelepülési önkormányzatok ugyanis sok esetben nem rendelkeznek elegendő erőforrással vagy szakértelemmel a különböző fejlesztési feladatok végrehajtásához, így valamely együttműködési formában való feladatvállalással próbálják az adott hiányt orvosolni.
A kutatásban az alábbi hipotézisek megválaszolására, kifejtésére kerestem a válaszokat: i) a különböző települések közötti önkormányzati együttműködések növelik a helyi közszolgáltatások hatékonyságát, segítik a költségmegtakarítást és fenntarthatóságot, valamint javítják a közszolgáltatások minőségét és elérhetőségét, továbbá ii) a települések adottságai és az önkormányzatok együttműködési aktivitása között összefüggés mutatható ki.
A horizontális együttműködések számos lehetséges verziója ismeretes, annak formái meglehetősen széles skálán mozognak a "laza" együttműködési formáktól - mint a konzultációk, formális és informális szakmai kapcsolatok a szakemberek között - egészen a formalizálódott együttműködési módokig bezárólag.
"Az együttműködés erősebb formája bizonyos feladatok közös megoldása."[3] A kutatásban elsősorban az önkormányzatok közötti társulások szerinti felsorolásra hagyatkozok és annak megfelelően tipizálom a megnevezhető formákat. Mindezek alapján az alábbi típusokat különböztetem meg:
A kistelepülések számára sokszor kihívást jelent, hogy saját hatáskörben vagy
- 6/7 -
akár átruházott hatáskörben ellátandó feladataikat önerőből finanszírozzák, fenntartsák a különféle közszolgáltatásokat, mint az oktatás, egészségügyi ellátás, helyi közlekedés, hulladékgazdálkodás. Ennek keretében az önkormányzatok olyan horizontális kooperációkat alakíthatnak ki egymással, amelyek méretgazdaságosabban működtethetők és a polgárok számára is minőségibb szintű szolgáltatást biztosíthatnak. Erre példa lehet az egészségügyi vagy szociális szolgáltatások körében a közös orvosi rendelők vagy szociális központok működtetése, a közösségi közlekedés kialakítása, a hulladákgazdálkodás közös megszervezése.
A kistelepülések számára sok esetben nehéz önállóan elindítani vagy finanszírozni valamilyen komolyabb fejlesztési projektet, így az ilyen típusú települési együttműködés keretében lehetőséget kaphatnak arra, hogy az önkormányzatok összefogjanak és közösen valósítsanak meg fejlesztéseket: például infrastrukturális beruházásokat, zöldenergia-beruházásokat, turizmusfejlesztést. A fejlesztési társulások kategórián belül szükségesnek látom kiemelni az említett turizmusfejlesztést,[4] mivel a turizmus az a szegmens, amely a kistelepülések számára fontos gazdasági és egyben munkahelyteremtő tényező. Ennek keretében az önkormányzatok közösen kidolgozott turizmusfejlesztési stratégiái segíthetnek abban, hogy a települések vonzóbbá váljanak a látogatók számára, és az infrastruktúra is jobban ki legyen használva.
A kistelepülések számára fontos, hogy erős közösségi identitást alakítsanak ki, amely nemcsak hogy összetartja a helyi lakosságot, hanem vonzóbbá is teszi a településeket a fiatalabb generációk számára. Ezen típusú önkormányzatok közötti együttműködés formák hozzájárulhatnak a közösségi rendezvények és a helyi kulturális értékek népszerűsítéséhez a közös helyi fesztiválok, kulturális rendezvények szervezése, a közösségi projektek, vagy akár a helyi civil szervezetekkel való együttműködés révén.
A kistelepülések gazdaságának fellendítése érdekében a települési önkormányzatok kooperációja új lehetőségeket nyithat és akár az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésében, akár új munkahelyek teremtésében is segíthet. Idesorolhatjuk például a közös ipari parkok létrehozását, amelyek több kitelepülés vállalkozásainak is helyet adhatnak, vagy közös termelői piacok kialakítását, a mezőgazdasági termelés és feldolgozóipar összekapcsolását, vagy akár közös inkubátorházak létrehozásával az innovatív vállalkozások támogatását.
Napjainkban, a mobilhálózatok és okostelefonok korában, természetesnek tűnik, hogy az online elérhető tartalmak az információforrások között előkelő helyen szerepelnek, a probléma azonban ott keletkezik, ha a keresésünk nem, vagy csak nehezen érhető el. A digitalizáció azonban már az önkormányzatokat is elérte, nincs kibúvó a digitális technológiák alkalmazása alól.[5]
A kisebb települési önkormányzatok sokszor nem rendelkeznek a modern közigazgatási és fejlesztési eljárásokról megfelelő szakmai tudással, vagy információval. Az önkormányzatok közötti együttműködések lehetőséget adnak arra, hogy a tapasztaltabb vagy sikeresebben működő települések tudást és jó gyakorlatokat osszanak meg a kisebb önkormányzatokkal akár a helyi gazdaság fejlesztésének, akár a közszolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében.[6] Vagyis a digitális fejlesztésekkel az önkormányzatok nemcsak az ügyintézés egyszerűsítését, hanem a lakossággal való kapcsolattartás módját is átalakíthatja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
