Az Európai Bizottság AT.39824-Trucks ügyben hozott határozata nagy hullámokat vetett a magánjogi jogérvényesítés területén, és jelentős számú per indult Európa szerte a gyártók ellen. 2017-2018. évben a magyar bíróságokon is benyújtották a károsultak a Bizottság határozatára hivatkozó follow-on kártérítési kereseteket. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy bírói szemszögből vizsgálva a problematikus kérdéseket, a gyakorlatban használható megoldásokat keressen, főként az elévülés és a kár számszerűsítése témakörében. Az irányadó jog rövid ismertetése után, a tanulmány a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett jogesetek releváns részét mutatja be, a kártérítési irányelv, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) irányadó rendelkezéseinek fényében; ezután az elévülés és keresetindítási határidő összefüggéseit, az irányelv retrospektív alkalmazásának kizárását, és a kárszámítás gyakorlatát vizsgálja az EUB és más bíróságok határozataira is figyelemmel.
The European Commission's decision in case AT.39824-Trucks has created a wave of private enforcement activity and a significant number of lawsuits have been brought against manufacturers across Europe. Between 2017-2018 there were follow-on actions for damages based on the Commission's decision filed in Hungarian courts by the victims of the cartel. In this paper, I attempt to explore the problematic issues from a judicial perspective and to find practical solutions, especially in the areas of the statute of limitation and quantification of damages. After a brief review of the governing law, I will present the relevant part of the cases published in the Collection of Court Decisions in the light of the relevant provisions of the Damages Directive and of Act LVII of 1996 on the Prohibition of Unfair Market Practices and Restrictions of Competition (Tpvt); I will then examine the relationship between the limitation period and the time limit for bringing an action, the exclusion of retrospective application of the Directive, and the practice of quantifying damages, having regard to decisions of the CJEU and other courts also.
A jognak talán egyik legdinamikusabban fejlődő, változó területe a versenyjog, melynek egyik alapműve volt már az új évezred első évtizedében is Richard Whish Competition Law - Versenyjog című kézikönyve. A hatodik kiadáshoz fűzött előszóban 2008 áprilisában a szerző a következőket írta: "Annyi minden változott, amióta 2003-ban befejeztem e könyv ötödik kiadását, hogy sokszor úgy éreztem, mintha egy teljesen új könyvet kellene írnom. Látom, hogy 2001-ben a negyedik kiadás előszavában ugyanilyen megjegyzést tettem: ilyen nagy sebességgel fejlődött a versenyjog az elmúlt évtizedben. "Ekkor még nyilván nehezen hitte volna el, ha valaki azt mondja neki, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-én ki fog lépni az Európai Unióból, és 2021-ben szerzőtársával, David Bailey-vel írt tizedik átdolgozott kiadás megjelenésének idején már nem kötik az Egyesült Királyság bíróságait az uniós jog, inter alia az uniós versenyjog rendelkezései sem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az uniós jog implementált szabályai kikerülnének az angol jogból, inkább az várható, hogy az angol nemzeti jog továbbra is összeegyeztethető marad az uniós joggal.
2016. november 18-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencia előadói még az Európai Parlament és a Tanács 2014/104/EU irányelve (a továbbiakban kártérítési irányelv vagy Irányelv)[1] implementációs határidejének lejárta előtt fejtették ki véleményüket a versenyjog legújabb fejleményeiről. Még nem tudhatták, hogy Magyarországon indul-e majd nagyobb számban versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési per, hiszen ahogy az eseményről kiadott kötetben a szerkesztő Gombos Katalin írta, "[...] az Európai Unióban és annak tagállamaiban a közérdekű jogérvényesítés, vagyis a versenyhatósági dominancia érvényesül. Az uniós versenyjog bírói alkalmazása kivételes jelenség volt a nemzeti versenyhatóságok és a Bizottság jogérvényesítéséhez képest [...]".[2]
A horizontális verseny korlátozása terén azonban az Európai Bizottság (a továbbiakban Bizottság) Case AT.39824-Trucks ügyben hozott határozata - amelyben jelentős bírságokat szabott ki a legnagyobb kamiongyártókra - nagy hullámokat vetett a magánjogi jogérvényesítés területén, és jelentős számú per indult Európa.szerte a közvetett vevők kártérítési keresetei alapján. A Bizottság határozata nyomán 2017-18-ban a magyar bíróságok előtt is megindultak az azt követő (follow-on) perek. Ezekben először az alpereseknek joghatósági kifogása volt, melyre a Tibor-Trans-ügyben adott világos választ az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban Bíróság) 2019. július 29-én, a C-451/18. számú határozatában, melyben kimondta, hogy a magyar bíróságnak van joghatósága, így tehát a perek folyásának nem volt akadálya. Az alperesek - a gyártók - természetesen a védekezés minden lehetőségét megpróbálják kihasználni, a fő kérdések mégis az elévülés és a kárösszeg számítása, bizonyítása témája köré csoportosultak.
- 10/11 -
Az alakuló magyar bírósági gyakorlat kapcsán a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) 2021. október elején - amikor e cikk első változatát írtam - még csak egy, a Fővárosi Ítélőtábla által 2020. október 7-én meghozott felső bírósági határozat volt közzétéve a kamionkartell kártérítési perekből. Erre azonban máris volt hivatkozás - a 10% áreltérítési vélelemre vonatkozó felperesi kérelem kapcsán - a Concurrences (Antiröszt Publikációk és Események) Jogi Kiadó 2021 szeptemberében készült Kartell-kár perek Európában című tanulmányában, amelyben két magyar bíró segítségéért is a köszönetét fejezte ki a szerkesztő. 2021 novemberében azonban már a Debreceni Ítélőtábla két hasonló tárgyú határozata is elérhetővé vált.
2021. október 28-án pedig Athanasios Rantos főtanácsnok terjesztette elő indítványát a C 267/20 számú ügyben, melyben egy spanyol bíróság (az Audiencia Provincial de León) terjesztett elő kérdést az Európai Unió Bíróságánál (a továbbiakban EUB) előzetes döntéshozatal érdekében az elévülési idő és a kárösszeg becslése, valamint a visszaható hatály kizárásának értelmezése körében
Az interneten már szinte minden lényeges információ elérhető, így például a német vagy más nemzeti bíróságoknak a kartellel kapcsolatos ügyekben hozott legújabb határozatai, vagy az arról szóló blogbejegyzések. Az Európai Unió Bizottsága (a Bizottság) honlapjának versenyjogi oldalán pedig a Bizottság kartellügyekben hozott határozatai és híradásai is olvashatók.
Mindezeket felhasználva a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy bírói szemszögből vizsgálva a problematikus kérdéseket, a gyakorlatban használható megoldásokat keressek, főként az elévülés és a kár számszerűsítése témakörében. Az irányadó jog rövid ismertetése után, kiindulópontként a BHGY-ben közzétett jogesetek releváns részét mutatom be, a kártérítési irányelv, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) irányadó rendelkezéseinek fényében; ezután az elévülés és keresetindítási határidő összefüggéseit, az irányelv retrospektív alkalmazásának kizárását, és a kartellből eredő károk számszerűsítésének perbeli problémáit, az "áreltérítési" vélelem alkalmazásának lehetőségeit vizsgálom az EUB és más bíróságok gyakorlatára is figyelemmel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
