https://doi.org/10.59851/psz.10.2.8
A most bemutatott mű néhány év híján 200 éve készült. Szerzője Nyitra-Zerdahely Lőrincz, aki 1793. augusztus 8-án[1] született Nyitraszerdahelyen; birtokos volt Nagy-Tapolcsányban (Nyitra vármegye). A Zerdahelyi család (Nitra-Zerdahelyi) Nyitra vármegye legrégebbi családjai közé tartozott, nevüket ősi birtokukról, Nyitraszerdahelyről kapták. A család több jeles tagja szolgálta hazáját és Nyitra vármegyét. Zerdahelyi Lőrincet 1837-ben megyei táblabíróvá nevezték ki.[2] Felesége Péchy Krisztina lett, gyermekeik: Amália, Magdolna, Ferenc, Ince, aki Nyitra vármegye alispánja volt 1861-től, Verbó országgyűlési képviselője 1865-től 1868-ig, ettől az időponttól pedig magas állami tisztségbe került.[3]
Zerdahelyi Lőrinc költő és író is volt, költeményei a Hebeben (1825-26), az Urániában (1829-1831), a Nefelejtsben (1835), a Pesti Divatlapban (1848), a Nemzetőrben (1848), elbeszélései, cikkei az Urániában (1829), a Társalkodóban (1832. 11. sz. Vezekényi emlék), az Athenaeumban (1837-38); a Magyar Gazdában (1842. Czukorrépa termesztés), a Hirnökben (1844. 23., 55. cz. Schurmann nevű különcz Nyitramegyében), a Pesti Divatlapban (1843. 100. sz. Keresztelő, vagy paszitator Nyitra felső tót vidékén, 1845. elbeszélés stb, 1846. Tót lakodalom és nászszokások Nyitra felső vidékén, 1848. Mesék), a Magyarország és Erdély Képekben (III. 1855. Lakodalom és nászszokások Nyitra felső vidékén) folyóiratokban jelentek meg.[4] Az 1840-es években számtalan jogi, politikai és gazdasággal kapcsolatos írása jelent meg a Századunk, és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap oldalain is.
Önálló kötetben kiadott munkái: Nyitra-Zerdahelyi Lőrincz versei. Buda, 1818., Intézkedés, vagy is mit kell tenni Magyar hazánkban szegény adózó népünk fölsegítésére. Adó, tized, vontatás, katonatartás, vármegyék költségei. Pest, 1831-1834. Két füzet. (Nevét ekkor Nyitra-Zerdahelyi Zerdahely Lőrincznek írta). Jó törvény, jó követ. Magyar-Ország, 1833., Tisztválasztási terv. Pest, 1834., Egészen új javaslat magyar nemes birtokosok magtalan özvegyeit érdeklő. Pest, 1836., A meglepő jelenet. Dráma egy felvonásban. Pest, 1846. 32 lap.[5]
- 145/146 -
Zerdahelyi 1848 áprilisában a Budapesti Hiradó számaiban Szabad szó címmel üdvözli a forradalmi vívmányokat, több írást is szentelve az aktuális politikai témáknak.
1858. január 10-én, 64 éves korában hunyt el Nyitraszerdahelyen.
"Nyitra-Zerdahelyen f. é. jan. 14-én tétettek a családi sírboltba Nyitra Zerdahelyi Lörincz tetemei számos rokonai s tisztelői jelenlétében. - A boldogult a magyar irodalom legrégibb bajnokai közé tartozott s 1811 óta több szépirodalmi s politikai műve látott napvilágot. Most már ő is nyugszik a magyar irodalom több pályatörőivel együtt, és égi szemekkel őrködik a megkezdett nagy munka mikép folytatásán!"[6]
Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 12. kötet (1865) - Zerdahelyi család. (Nitra-Zerdahelyi) 358. oldal
Adalbert Toth: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, 1973.
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 77. oldal
Szinnyei József Magyar írók élete és munkái. 14. kötet, Budapest, 1914. 1794. oldal
Zerdahelyi Lőrincz Jó törvény, jó követ munkája egy reformkori röpirat, amely hely és év nélkül jelent meg, de a Bibliographiai Értesítő 1841. augusztus 31-diki szám 64. oldalán Heckenast Gusztáv hirdette mint saját nyomtatást, így bizonyos, hogy Landerer és Heckenast nyomtatta 1833-ban. A röpirat egy rövid terjedelmű publicisztikai műfaj, amiben a közvélemény befolyásolása érdekében a szerző az aktuális politikai kérdésekről fejti ki véleményét. A kötet első részében a jogalkotásról, a jó törvények kritériumairól, a mű második részében az ideális országgyűlési követekről értekezik. Az írásmű jól tükrözi a reformkori éveket jellemző szellemiséget, a polgári átalakulás szükségességét, a modern nemzetté válást elősegítő törvényeket. A második rész első pontjában felteszi a kérdést, hogy ki a jó hazafi, majd a jó hazafi ideáljaként név nélkül leírja Széchenyi István tetteit, az Akadémia alapítását, az állandó híd megteremtése érdekében folytatott tevékenységét, és még sok-sok változást sorol, amit a gróf kezdeményezett. Zerdahelyi írását olvasva Kölcsey híres mondata juthat eszünkbe: "Jelszavaink valának: haza és haladás".
- 146/147 -
Nyitra-Zerdahely Lőrincz: Jó törvény, jó követ. Magyar-ország, 1833. 31 p.[7]
Jam vero illud stultissimum, existimare omnia iusta esse, quae sata sint in populorum institutis, aut legibus.
Cicero de leg. I. I.
Köz ügyben köz szavunk van, milyen kitől telhetik; hallunk 's hallgattatunk, valamint szavunkat emeljük, a' biró közösb vélemény határoz, és előbb utóbb bár milly gátokon is hatolva keresztül, végrehajtja határozatát. Ám de a' vélemény közösbités időbe telik, ugyan mindenütt hosszúba, de Hazánkban, a' tarka értelem keverékü honban, talán leghosszubba; okát, hiszem-mióta szinte közösben kezdünk gondolkozni, majdnem mindnyájan tudjuk, 's bár foganatosban törekednénk elháritására.
Nem mondom Ciceróval hogy: "ad respublicas firmandas, et ad stabiliendas vires, sanandosque populos omnis nostra pergit oratio," noha végső czélja minden munkás hazafinak ennél egyéb nem lehet; de egyes embernek ennyire tövön fogni a' czélt Cicero idejében inkább illhetett, ma pedig a' többes értelem világánál elég legyen: nem mulasztania el köréhez képest cselekedni azt, mi a' czélhoz ösvényt nyeső józan közösb akarat alakitásához némileg is járulhat. Innen indulva ki, irtam munkámat a' felől: Mit kell tenni Hazánkban némi köz hasznú intézetek alapitására, szegény adózó népünk teljes megnyugtatására, hogy adója súlyát ne érezze, azt könnyebben, szivesebben fizethesse, - a' nélkül hogy sark-törvényeinket bántanók?" - de mindekorig felsőbb helyekről nyomtatási engedelemre várakozva előre bocsáthatónak gondoltam a' "Jó törvény, és Jó követ" megkivántató alap tulajdonit Hazánkhoz képest röviden kifejteni; tiszta irányom levén magyar őszinteséggel elmondani, mit a' tárgyban feleslegtelennek tartottam.
Nagy-Tapolcsán junius 1őjén 1833.
Nyitra - Zerdahely Lörincz.
Jó törvény.
Bár mellyik része felé tekintsünk a' világnak, 's bár mellyik időkorát vizsgáljuk, örökké találni fogjuk , hogy minden, ámbár legcsekélyebb felvilágosodásu népnek is fő gondja "törvény alkotás", mert fő czélja "népnek maradni." Mint éri el első utján az utóbbit, egyenesen az alkotott jó törvénytől függ, feltevén hogy azt alkotói minden nyilás keresés, bujongás 's t. ef. nélkül, egyenesen és szigorun mint alkották, vagy idővel a' születkezett körülményekhöz képest módositották, megtartják. Igy a' jó törvények egyiránt alapjai az országnak és trónusnak, köz hasznot hajtók, ugyan azt védők, a' társaság bátorságával, mint a' közboldogság fő
- 147/148 -
alapjának föntartásával és biztositásával szoros egybeköttetésben állók. - De hogy illyenek 's igy jók legyenek, szükség:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
