1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt eljárásban a kereseti tényállás szerint a felperes az alperessel vállalkozási szerződést kötött az alperes tulajdonában álló hotelben felszerelendő különböző reklámberendezésekre vonatkozóan.
A felperes az elvállalt munkálatokat a szerelési munkalap szerint a véghatáridő előtt egy nappal elvégezte, és az alperes a munkákat - egy darab szobaszám pótlásával - átvette. Az alperes az elvégzett munkával kapcsolatos hiányt vagy problémát nem jelzett.
Ennek ellenére a felperes által kibocsátott számlát az alperes nem fizette meg a felperesnek, ugyanakkor a számlával kapcsolatban kifogást, észrevételt sem tett.
Ezt követően a felperes - írásban - fizetési kötelezettségének teljesítésére szólította fel az alperest, amely fizetési felszólítást az alperes a tértivevény tanúsága szerint átvette.
A felperesi felszólításra írt alperesi választ a felperes nem fogadta el, és ismételten fizetési kötelezettségének teljesítésére hívta fel az alperest. Az alperes e második felszólító levélre írt leveléből az volt megállapítható, hogy az alperes a megrendelője által történt állítólagos nemfizetés miatt nem egyenlítette ki a vállalkozói díjat.
Ezt követően a felperes még egy fizetési felszólítást küldött az alperesnek.
Eközben a hotel az alperesi állítással szemben elkezdte működését, amelynek bizonyítására a felperes a keresetleveléhez csatolta a hotelt működtető társaság cégkivonatát, amelybe a hotel címe már bejegyzésre került, azaz ezen a címen a társaság fióktelepként működött.
A felperes keresetében hangsúlyozta, hogy a fenti cégkivonatból az is megállapítható, hogy a hotelt működtető társaság székhelye azonos az alperes székhelyével, továbbá az alperesi cég egyik tulajdonosa az alperes ügyvezetője, míg a másik tulajdonos a hotelt működtető társaság ügyvezetője, azaz személyi összefonódás áll fenn a két cég között. Emiatt az alperesnek a nehézségeire vonatkozó hivatkozása a nemfizetésre alapot nem adhatott, és valójában a fizetési szándék hiánya következik belőle.
A felperes ezt követően egy további fizetési felszólítással élt az alperessel szemben.
A felperes a keresetében rámutatott, hogy miután az alperes fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a szerződés értelmében a leszállított és felszerelt anyagok a felperes tulajdonában maradtak. A tulajdoni igények pedig a Ptk. rendelkezései szerint nem évülnek el, így ezek a tárgyak a felperes tulajdonát képezik, annak minden következményével együtt.
A fenti előzmények után a felperes - az alperessel szemben egy másik, később keletkezett követelésével együttesen - fizetési felszólítás iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, amellyel szemben az alperes ellentmondással élt. Az alperes az ellentmondásban a felperesi követelés jogalapját elismerte és csak az összegszerűséget vitatta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
