A cégeljárásra vonatkozó korábbi szabályozást felváltó, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapvető célja a cégeljárás egyszerűsítése, gyorsítása, a naprakész, közhiteles cégnyilvántartás megvalósítása, a cégnyilvánosság kiterjesztése volt. A törvényben alapvetően érvényesítésre kerültek az Európai Közösség társasági jogi irányelveivel való harmonizáció szempontjai is.
A törvény hatálybalépése óta eltelt közel három év bebizonyította, hogy a cégtörvény beváltotta a jogalkotói célkitűzéseket. Így pl. az ún. egyablakos rendszernek köszönhetően a cégbejegyzési eljárás során lényegesen egyszerűsödött a cégalapítók helyzete, figyelemmel arra, hogy helyettük a cégbíróság szerzi be a hatóságoktól az adószámot és a statisztikai számjelet. A határidőhöz kötött cégbejegyzés törvényi előírásának köszönhetően jelentősen felgyorsult a cégbejegyzési folyamat.
A cégtörvény hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlata ugyanakkor felvetett néhány olyan problémát, amelynek megoldása törvénymódosítást igényel. A Ctv. módosítását az is indokolttá és szükségessé teszi, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációs program a cégtörvénynek a közösségi joggal való teljes összeegyeztethetősége érdekében történő módosítását is előirányozta.
Az Igazságügyi Minisztériumban elkészült a cégtörvény felülvizsgálatának koncepciója, amelyet a tárcákon kívül a cégbíróságok, illetve több külföldi érdekeltségű szervezet, így az Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyar Tagozata és Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara is véleményezett. A kritikai észrevételekkel, javaslatok nyomán a tervezett módosítás egyes elemei - a teljesség igénye nélkül - a következőkben foglalhatók össze.
A cégtörvény előkészítésének egyik fontos szempontja az Európai Unióhoz történő csatlakozás előkészítésének folyamatába illeszkedő jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése volt. A jogterületet érintő társasági jogi (cégjogi) irányelvek kötelező rendelkezéseit a Ctv. túlnyomórészt megfelelően adaptálta. A Ctv. 64. §-a sorolja fel a jogharmonizáció során figyelembe vett irányelveket. Néhány ponton azonban további, a korábbiakhoz képest már-kisebb mértékű korrekció szükséges a közösségi joggal való teljes körű összhang megteremtése érdekében, illetve a Ctv. jelenleg nem tartalmaz rendelkezést az Európai Közösségek Tanácsának az Európai Gazdasági Érdekcsoportról szóló 2137/85/EGK rendeletének végrehajtására.
A szükséges lépések az alábbiak szerint foglalhatók össze:
1. Az irányelv 2. cikke 1. bekezdésének d) pontja a cégjegyzék kötelező tartalmi elemeként írja elő mindazon személyek kinevezésére, megbízatásának megszűnésére vonatkozó adatok feltüntetését, akik a társaságot bíróság előtt vagy azon kívül képviselik, illetve részt vesznek a társaság igazgatásában vagy felügyeletében. A Ctv. 12. §-a (1) bekezdésének h)-i) pontja értelmében ugyanakkor nem a cég képviselőit általában, hanem a cégjegyzésre jogosultakat tartja nyilván a cégjegyzék. A cégjegyzés pedig a Ctv. 17. §-a szerint csak a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra jogosít, ami az irányelvben meghatározott képviseletnél szűkebb kategória, annak csak egyik - bár igen fontos -eleme. A cégjegyzék nem tartja nyilván a cégjegyzésre jogosultak, felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló megbízatásának időtartamát sem.
Noha a cégjegyzésre jogosult jogköre a gyakorlatban általában nem zárja ki, hogy az érintett személy a céget bíróság, hatóság előtt is képviselhesse, szükségesnek látszik a Ctv. olyan jellegű módosítása, amelynek értelmében a jövőben a cégjegyzékben a cég irányításában meghatározó szerepet betöltő személyek (vezető tisztségviselők, cégvezető, az akit a létesítő okirat, illetve a vezető tisztségviselő arra általános jelleggel feljogosít) szerepeljenek, mint a cég képviselői, akik egyben - akár együttesen, akár külön-külön - a cég jegyzésére is jogosultak. A képviselő neve mellett fel kell tüntetni, hogy önállóan vagy együttesen jogosult-e a cégjegyzésére és azt is, hogy mely időponttól meddig látja el a megbízatását. Ez utóbbi előírásnak a cégjegyzékben a felügyelő bizottsági tagok, valamint a könyvvizsgáló vonatkozásában is érvényesülnie kell.
2. Az irányelv 3. cikke 5. bekezdésével összhangban a Ctv. 1 0. §-a rögzíti, hogy a cég a cégjegyzékben szereplő adatra harmadik személlyel szemben csak akkor hivatkozhat, tehát az adat e személy vonatkozásában akkor válik hatályossá, ha az adat a Cégközlönyben megjelenik. Az irányelv 6-7. bekezdése ugyanakkor azt is kimondja, hogy ha a hivatalos lapban közzétett adat és a cégnyilvántartásban szereplő adat egymástól eltér, a hivatalos lapban - tévesen - közzétett adatra a cég nem hivatkozhat harmadik személlyel szemben, a jóhiszemű üzleti partner ugyanakkor a hivatalos lapban megjelentekre jogot alapíthat, kivéve ha a társaság bizonyítja, hogy a harmadik személy ismerte a cégnyilvántartásban szereplő eredeti adatot, illetve az azt alátámasztó okiratot.
Bár ezen irányelvi előírásnak Magyarországon a gyakorlati jelentősége csekély (a cégbíróságtól a számítógépes rendszer útján jutnak el az adatok a Cégközlönyhöz közzétételre), azonban a kötelező irányelvi előírásra figyelemmel a Ctv. 10. §-át megfelelően módosítani szükséges. Az irányelv 3. cikke 6-7. bekezdésében foglaltakra tekintettel azt is szabályozni kell, hogy harmadik személy hivatkozhat olyan adatra és okiratra is, amelynek vonatkozásában a cég nem tett eleget a nyilvánosságra hozatali kötelezettségének.
Ezen túlmenően törvényi előírásként indokolt biztosítani a Cégközlönyhöz való on-line hozzáférés lehetőségét.
3. Az irányelv 3. cikkének 4. bekezdése értelmében a cégjegyzék adataira vonatkozó okiratokat is közzé kell tenni - teljesen vagy kivonatos formában - a hivatalos lapban, vagy legalábbis hivatkozni kell az adat közzétételének helyén az okiratok cégnyilvántartásban való elhelyezésére. A Ctv. 7. §-ának (1) bekezdése ez utóbbi változattal összhangban mondja ki, hogy az egyes közlemények végén fel kell tüntetni, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló cégiratok hol, melyik cégbíróságon tekinthetőek meg. Ezzel kapcsolatban az üzleti partnerek teljesebb körű tájékoztatása érdekében olyan módosítás indokolt, hogy a cégbejegyző (változásbejegyző) végzésben a cégbíróság tételesen sorolja fel a határozathozatala során figyelembe vett releváns okiratokat (pl. társasági szerződés módosítás, tagjegyzék, tulajdoni lap) és ez jelenjen meg a Cégközlönyben is.
4. Az irányelv 4. cikkére figyelemmel a Ctv. 43. §-ának (2) bekezdése felsorolja, hogy a cég írásbeli képviselete, hivatalos levelezése során milyen adatokat kell a cégnek magáról kötelezően feltüntetnie. A kötelezően feltüntetendő adatok (pl. a céget nyilvántartó cégbíróság neve, a cég cégjegyzékszáma) mellett a cégnek lehetősége van a jegyzett tőkéjére vonatkozó adat feltüntetésére is. Ez a rendelkezés - az irányelvnek megfelelően - kiegészítésre szorul azzal, hogy ha a cég az iratain a jegyzett tőke összegét is szerepeltetni kívánja, úgy a cégjegyzékbe bejegyzett jegyzett tőke mellett a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét is fel kell tüntetnie, negatív előjellel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
