2015. szeptember 22-én az Országgyűlés elfogadta az új közbeszerzési törvényt [2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)[1]], amelynek rendelkezései - néhány kivételtől eltekintve[2] - 2015. november 1. napjával már hatályba is léptek. A jogszabály megalkotásával a magyar jogalkotó - implementációs kötelezettségének eleget téve - a 2014 elején elfogadott új uniós közbeszerzési irányelvek[3] rendelkezéseit ültette át a hazai közbeszerzési szabályozásba.
Tanulmányom kiindulópontját a közbeszerzési szerződés Kbt.-beli szabályanyagának a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései képezik, amelyek egy része ugyan megegyezik a korábbi közbeszerzési törvény[4] (a továbbiakban: Kbt. [2011]) szabályozásával (pl. projekttársaság szabályai), más részük azonban a régi szabályanyaghoz képest több ponton is jelentős eltérést mutat. Tanulmányunk első felében ezeket a rendelkezéseket ismertetjük részletesen.
A Kbt. a közbeszerzési szerződésre vonatkozó rendelkezéseket önálló részben (V. rész) tartalmazza. A szerződés teljesítésének szabályai ezen belül azonban nem egységesen, egy önálló cím alá rendelve jelennek meg, hanem azt a jogszabály különböző szempontok szerint szétválasztva tartalmazza "Különleges szerződés teljesítési feltételek", "A szerződés teljesítésére vonatkozó feltételekre irányadó sajátos rendelkezések", "A szerződés teljesítésében részt vevők", valamint "A közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítése a szerződés teljesítése során" címek alatt. A közbeszerzési szerződés teljesítésére vonatkozó szabályanyag egy része a Kbt. értelmében kógens: a Kbt. 135. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdéseiben, valamint a (9) bekezdésben meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részét képezik, ha a felek ezekről nem vagy ezektől eltérően állapodtak meg.[5]
Az új Kbt. elfogadása nemcsak a közbeszerzési eljárások általános szabályait érintette, hanem változásokat eredményezett a közbeszerzési tárgyú külön jogszabályokban is. A Kbt. [2011] szabályanyagával párhuzamosan alkalmazott sajátos tárgyú kormányrendeleteket újak váltották fel; ezek közül külön említést érdemel az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015 (X. 30.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Épközb.), amely a Kbt. szabályaihoz képest az építési beruházások teljesítésére vonatkozóan speciális - és erre tekintettel a Kbt.-beli szabályokat megelőzően alkalmazandó - rendelkezéseket tartalmaz. Az építési beruházások teljesítésével kapcsolatos sajátos - és meglehetősen összetett - szabályanyagot a tanulmány második felében mutatjuk be.
Adott szerződés teljesítésekor különösen fontos a teljesítési hely és idő meghatározása. Közbeszerzési szerződés esetén ugyanakkor a fenti kérdés önmagában a közbeszerzési jogi szabályozás alapján nem válaszolható meg, minthogy a Kbt. sem a teljesítés helyét, sem annak idejét illetően nem tartalmaz külön rendelkezést. A teljesítési hely és idő meghatározása érdekében a közbeszerzési szerződések szabályozása kapcsán oly' sokat emlegetett Ptk.[6] - Kbt. lex generalis - lex specialis viszonyhoz kell visszanyúlnunk, hiszen bár a szerződés teljesítésére nézve a Kbt. tartalmaz sajátos szabályokat, (amelyek alkalmazása így természetesen megelőzi a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását), a teljesítéssel kapcsolatos és a Kbt. által szabályozatlanul hagyott esetekben a polgári jogi szabályok nyernek érvényesülést. Ennek megfelelően a közbeszerzési szerződések teljesítésének helyének és idejének megállapítása alapvetően a Ptk. kötelem, illetőleg szerződés teljesítésére vonatkozó szakaszai (Ptk. 6:35-6:37. § és 6:130. §) alapján lehetséges, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a Ptk. említett szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek.
A Ptk. szabályaitól való eltérés a közbeszerzési szerződések esetén különösen lényeges lehet, hiszen a közbeszerzési szerződés teljesítésének helye elsődlegesen a szerződés tárgyának (beszerzési tárgy) megfelelően alakul: szolgáltatásmegrendelésnél és építési beruházásnál a szerződés elsődlegesen a vállalkozás, illetőleg a megbízás elemeire épül, ennek megfelelően meghatározott szolgáltató tevékenység esetén például a tevékenység ellátásának helye konkrétan meghatározott, míg építmény kivitelezésénél az ingatlan fekvése adott, mely szintén egyértelművé teszi a teljesítés helyét. Árubeszerzés esetén az adásvételi szerződéses elemek túlsúlya jellemző, így a teljesítés helye alapvetően - eltérő rendelkezés hiányában - ennek szabályai szerint alakul.
A teljesítési idő megállapításánál elsődlegesen a felek által megkötött szerződés az irányadó; a Ptk. 6:35. § (1) bekezdése értelmében a teljesítés ideje
- 214/215 -
akár határnap, akár határidő tűzésével meghatározható. Bármilyen formában is határozzák azonban meg a felek a teljesítés idejét, lényeges elvárás, hogy az ésszerű legyen.[7] A teljesítési határidő meghatározásánál a Közbeszerzések Tanácsa egyik - még a korábbi szabályozáshoz készült - útmutatójában hangsúlyozza, hogy amennyiben azt a beszerzés tárgya, illetve a beszerzés sajátos körülményei indokolják, az ajánlatkérőknek javasolt elkerülniük a teljesítési határidő konkrét, naptári napban történő meghatározását; ehelyett célravezetőbb megoldás a teljesítési határidőnek a szerződéskötés napjától számított, véghatáridő megadásával történő meghatározása.[8]
Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési szerződéseknél - tárgyuktól függetlenül - többnyire jelentős vagyonmozgás megy végbe, ahol a beszerzés ellenértékét a fél pénzellenérték formájában szolgáltatja, figyelmet érdemelnek a Ptk. pénztartozások teljesítésére vonatkozó szabályai is.[9] A Ptk. szerint a pénztartozás akár készpénzfizetés, akár átutalás útján teljesíthető. Közbeszerzések esetén utóbbi jellemző, vagyis a szerződés akkor teljesül, amikor a pénzt a jogosult számlavezető bankja a jogosult fizetési számláján jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia.[10] Mindazokban az esetekben, amikor a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozzák meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha szerződő hatóság[11], a pénztartozás fizetésére kötelezett, úgy a szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni. Ekkor a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát.
A pénztartozás teljesítésének harmincnapos határidejét azonban nem a fent említett időponttól, hanem a jogosult teljesítésétől kell számítani abban az esetben, ha
a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.[12]
Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a Ptk. 6:130. § (3) bekezdése kivételesen lehetőséget ad a fenti (harmincnapos) határidők meghaladására, azonban csak abban az egy esetben, ha a szerződésben a felek kifejezetten megállapodtak a pénztartozás halasztott teljesítésében és a szerződés halasztott teljesítését annak jellege tényszerűen indokolja. Garanciális rendelkezés, hogy a teljesítés határideje ebben az esetben sem haladhatja azonban meg a hatvan napot. Amennyiben a felek a pénztartozás teljesítésére mégis hatvan napot meghaladó határidőt kötnek ki, a kikötött idő a hatvan napot meghaladó részében semmis.
A Kbt. ellenszolgáltatás megfizetésére vonatkozó szabályai a támogatásból megvalósuló beszerzések esetén is irányadók a szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezetre.[13]
A Kbt. 135. § (5) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi, hogy a szerződő felek megállapodjanak a szerződéses ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében. Ekkor - a Ptk. és - építési beruházások esetén az Épközb. által - előírt feltételek valamennyi részletre alkalmazandók. Az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésének a Kbt. szerinti egyetlen feltétele, hogy a részletfizetés a szerződés jellege miatt tényszerűen indokolt legyen. Mindazonáltal, lényeges az is, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél az ellenszolgáltatást részletekben történő megfizetésére irányuló szándékát már az eljárást megindító felhívásban egyértelművé tegye.[14]
A teljesítésre vonatkozó szabályok között a Kbt. külön rendelkezik az építési beruházások esetén teljesítendő ellenszolgáltatás megfizetésének szabályairól, amelyeket - a Kbt. 198. § (1) bekezdésének 9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a korábban már hivatkozott Épközb. egyes rendelkezései egészítenek ki. Ezeket a szabályokat a tanulmány végén, egységesen (3. pont) ismertetjük részletesen.
A Kbt. 138. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek kell teljesíteniük. A Kbt. tehát főszabályként személyes teljesítési kötelezettséget ír elő a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) oldalán, meghatározva egyúttal a főszabály alóli kivételek - az alábbiakban részletesen ismertetésre kerülő - esetköreit is. (A Kbt. a közbeszerzési szerződés teljesítésénél egyetlen olyan helyzetet ismer, amikor az ajánlattevőként szerződő fél személyes teljesítési kötelezettsége szigorú, és nem kapcsolódik hozzá semmilyen kivétel. Ez az eset az, amikor az ajánlatkérő bizonyos jellegű közbeszerzési szerződés vagy szerződéses részfeladat teljesítését kifejezetten az ajánlattevőhöz köti.)
- 215/216 -
A személyes teljesítés mint főszabály alóli kivételként nyer nevesítést egyrészről az az eset, amikor az ajánlatkérő előírta vagy legalábbis lehetővé tette gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét. Ekkor ugyanis a szerződést ez a szervezet, az ún. projekttársaság köteles teljesíteni. Az említett szervezet kapcsán - az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban Bíróság) ítélkezési gyakorlata nyomán - az uniós és a magyar közbeszerzési szabályozás egyaránt rögzíti, hogy az ajánlatkérő a gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) számára csak abban az esetben írhatja elő, ha az a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt. A projekttársaság létrehozása más célból (pl. közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeként) nem írható elő.[15]
A nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) által létrehozandó gazdálkodó szervezet alapításával és működésével kapcsolatosan a Kbt. részletes szabályokat rögzít. Ezek alapvetően a Kbt. [2011] által meghatározottakkal többségében megegyeznek, így ezek részletes ismertetésére a jelen tanulmány keretei között nem térünk ki.[16] A projekttársaság kapcsán mindössze egyetlen lényeges, az uniós szabályozás nyomán bevezetett új elemre szeretnénk felhívni a figyelmet: a hatályos szabályozás továbbra is korlátok közé szorítja a létrehozandó gazdálkodó szervezet tulajdonosi struktúráját. Lényeges változás viszonyt, hogy amíg a Kbt. [2011] szerint a projekttársaság csak a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével jöhetett létre, addig az új Kbt. szerint a társaság alapításában - saját rendelkezése alapján - maga az ajánlatkérő is közreműködhet. Ekkor az ajánlatkérő által ellátandó közfeladat a magánszférával való intézményes együttműködés (IPPP)[17] útján valósul meg. Az IPPP a közszféra és a magánszféra közötti olyan együttműködési forma, amelynek keretében a közbeszerzési szerződést vagy koncessziót végrehajtó, vegyes tulajdonban álló társaságot hoznak létre, ahol a magánfelek - a tőke- vagy más vagyoni hozzájáruláson kívül - tevékenyen részt vesznek a vegyes tulajdonban álló társaságnak odaítélt szerződések végrehajtásában vagy a vegyes tulajdonban álló társaság irányításában is.[18]
A nyertes ajánlattevőt a közbeszerzési szerződés teljesítése vonatkozásában terhelő személyes teljesítési kötelezettség alóli másik kivételi kör, amikor a nyertes ajánlattevő a teljesítésbe harmadik személyt von be, amely lehet akár olyan szervezet vagy személy, aki a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában részt vett, akár alvállalkozó.
1) A Kbt. lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által meghatározott - gazdasági és pénzügyi, illetőleg műszaki és szakmai - alkalmassági követelményeknek más személy vagy szervezet kapacitásaira támaszkodva feleljen meg. (Ekkor az ajánlattevő ajánlatában köteles megjelölni ezt a szervezetet (személyt) és azt az alkalmassági követelményt, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet (személy) erőforrására támaszkodik.[19]
Abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés megkötésére az alkalmasságát az előbbi módon igazoló ajánlattevővel kerül sor, az így nyertessé vált, ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez - a Kbt. a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon - köteles igénybe venni az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet, a teljesítésbe pedig - két kivételtől eltekintve - köteles bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket.[20] Amennyiben az ajánlattevő az adott szervezet adatait a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához használta fel, úgy ez a szervezet - a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint - kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.[21]
A fenti szabállyal ellentétben azonban az ajánlattevő mégsem köteles a közbeszerzési szerződés teljesítésébe bevonni az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetet / személyt az alábbi esetekben:
a) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél közbeszerzési szerződést - az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezet / személy bevonása nélkül - maga teljesíti. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a nyertes az említett szervezet / személy nélkül is képes megfelelni mindazoknak - az ajánlatkérő által előírt - alkalmassági követelményeknek, amelyeknek korábban (a közbeszerzési eljárás során) még az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.
b) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél az általa az alkalmasság igazolásában eredetileg igénybe vett szervezet / személy helyett más szervezetet / személyt von be a teljesítésbe. Ennek a megoldásnak - az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is beleértve - csak akkor lehet helye, ha a nyertes ajánlattevő az eredeti szervezet / személy helyett bevont új szervezettel / szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szerveze-
- 216/217 -
tekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.[22]
2) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési szerződés teljesítése során alvállalkozót is igénybe vehet. E joga főszabályként nem korlátozható, vagyis az ajánlattevő alapvetően szabadon dönthet arról, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítésébe kíván-e alvállalkozót bevonni. Az ajánlattevő erre irányuló szándékát már a közbeszerzési eljárás során köteles kinyilvánítani és ajánlatában -ha azt az ajánlatkérő előírta -, köteles megjelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amelynek teljesítéséhez az alvállalkozót kíván igénybe venni, és ha az ajánlat benyújtáskor az alvállalkozó személye már ismert, akkor őt pontosan fel kell tüntetnie.[23] Az ajánlattevő bejelentési kötelezettsége az ajánlatkérő irányában nemcsak a szerződéskötést megelőzően áll fenn, hanem az minden, a teljesítésben résztvevő alvállalkozó előzetes bejelentésére kiterjed. Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás során adott alvállalkozó megnevezésére nem került sor, a nevesítésen felül a bejelentéssel együtt a nyertes ajánlattevőként szerződő fél arra nézve is köteles nyilatkozni, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt. 62-63. §-ában meghatározott kizáró okok hatálya alatt.[24]
Az ajánlattevő alvállalkozó bevonására vonatkozó joga azonban csak főszabályként korlátlan. A Kbt. ugyanis kivételes jelleggel mégis lehetővé teszi a fenti jog ajánlatkérő általi korlátozását. A Kbt. 65. § (10) bekezdése szerint az ajánlatkérő építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet esetén előírhatja, hogy bizonyos - alapvető fontosságú - feladatokat maga az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők egyike) végezzen el. Az ajánlatkérő által így meghatározott feladatok vonatkozásában az ajánlattevőt személyes teljesítési kötelezettség terheli és az e feladatokra vonatkozó alkalmassági feltételek igazolásához egyáltalán nem támaszkodhat más szervezet vagy személy kapacitására, és e feladatokat a teljesítés során sem végezheti alvállalkozó.
Amint az jól látható, a nyertes ajánlattevőként szerződő fél egyes esetekben jogosult, míg más esetben köteles harmadik személyt (alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában résztvevő más szervezetet / személyt) bevonni a közbeszerzési szerződés teljesítésébe. Megint más esetben a Kbt. az alvállalkozó teljesítésbe való bevonását kifejezetten tilalmazza.
E szabályokat kiegészítve mondja ki a Kbt. 138. § (4) bekezdése, hogy az alvállalkozó vagy a nem alvállalkozóként bevont, a nyertes ajánlattevő alkalmasságának igazolásában részt vett szervezet vagy szakember bevonása minden olyan esetben kötelező, amikor az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott szervezet / személy igénybe vétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült.[25] Ilyen esetben a teljesítésben bevont szervezet pozíciójában változás legfeljebb jogutódlás folytán állhat be, ekkor is szükséges azonban meghatározott feltételek vizsgálata. Lényeges egyrészt, hogy az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény (pl. értékelt személyi állomány) tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. (Különösen vizsgálandó ez akkor, ha a személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata is értékelési szempont volt arra tekintettel, hogy ezen jellemzők, a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.)[26]
További feltétel, hogy az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és csak abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
A Kbt. a közbeszerzési szerződés teljesítésére vonatkozó szabályanyagán belül számos különös rendelkezést is rögzít az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések teljesítését illetően. A Kbt. szabályai mellett azonban további két kormányrendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet (a továbbiakban Épkiv.) és a korábban már hivatkozott Épközb. rendelkezései is alkalmazást nyer. Az említett két jogszabály Kbt.-hez való viszonya azonban különböző. Amíg az Épközb. kifejezetten a Kbt. építési beruházásra vonatkozó keretjellegű szabályozásának kiegészítésére szolgál, vagyis részletszabályokat tartalmaz, addig az Épkiv. a Kbt.-hez mint lex generalis viszonyul. Az Épkiv. 1. § (4) bekezdése értelmében ugyanis azt a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében csak a Kbt.-ben - és a Kbt. végrehajtására kiadott jogszabályban - meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor az Épkiv. rendelkezése alapján műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni, amelynek célja kettős:
- 217/218 -
a) egyrészt annak ellenőrzésére szolgál, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti kivitelezési szerződés tárgya szerinti építési tevékenység (vagy technológiai szerelés) a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e;
b) az eljárás másrészt annak ellenőrzésére irányul, hogy a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek.[27]
Az átadás-átvételi eljárás lefolytatását követően elektronikus formában kerül sor a teljesítésigazolás (e-teljesítésigazolás) kiadására. A teljesítésigazolás az ajánlatkérőként szerződő fél olyan egyoldalú nyilatkozata, amellyel elismeri a közbeszerzési szerződés teljesítésének megtörténtét. A teljesítésigazolás igazolja, hogy a fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet a szerződésben foglaltak, a jogszabályban előírtak és a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint elvégezte és ezt az építtetőnek vagy - alvállalkozói szerződés esetén - a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az elektronikus teljesítésigazolási naplóba rögzítve jelentette.[28]
Építési beruházások esetén a teljesítésigazolás kiadása több szempontból is különösen fontos. Teljesítésigazolás hiányában ugyanis egyáltalán nem kerülhet sor az ellenszolgáltatás kifizetésére még egy adott munkarészre vonatkozóan sem.[29] Másrészről, a későbbiekben a teljesítésigazolás alapján kerül majd sor a számla kiállítására, amely majd a fő- vagy alvállalkozó felé az ellenérték építtető vagy megrendelő vállalkozó kivitelező általi kifizetésének alapját képezi.
Ahhoz tehát, hogy a vállalkozó a közbeszerzési szerződés alapján őt megillető ellenértékhez hozzájusson, főszabályként a fenti folyamat valamennyi elemének (átadás-átvétel befejezése - teljesítésigazolás kiadása - számla kiállítása) meg kell valósulnia. A gyakorlatban előfordul azonban, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél (megrendelő) az átadás-átvételi eljárást annak ellenére nem kezdi meg a szerződésben meghatározott határidőn belül, hogy a kivitelezés befejezését felé az ajánlattevőként szerződő fél, a vállalkozó megfelelő módon jelezte (készre-jelentés). Más esetben az átadás-átvételi eljárás ugyan megindul, de annak befejezésére nem kerül sor a közbeszerzési szerződésben előirányzott időkeretek között. Ezekben az esetekben az ajánlattevőként szerződő fél (vállalkozó / kivitelező) nem vagy csak hosszú idő elteltével juthatna hozzá a szerződéses ellenértékhez. Ennek elkerülése és ezzel egyidejűleg az ajánlatkérői visszaélések megakadályozása érdekében a jogalkotó a Kbt.-ben garanciális szabályt rögzít, amely kimondja, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérőként szerződő fél az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy azt megkezdi ugyan, de a szerződésben - a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel[30] - meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.[31]
Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítését, illetőleg a készre jelentést követően úgy is dönthet, hogy nem ad ki teljesítésigazolást, hanem a teljesítés elismerésének megtagadásáról nyilatkozik. Ebben az esetben a nyilatkozattétel határideje az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől (vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől) számított tizenöt nap.[32]
Építési beruházások esetén az ellenérték kifizetésére vonatkozóan a Kbt. a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdésétől eltérő rendelkezéseket állapít meg.[33] Ezek alapvetően az alvállalkozó igénybevételével kapcsolatosak és tipikusan az alvállalkozói láncolatok kialakulásának eredményeként jellemzően megjelenő lánctartozások (körbetartozások) mértékének visszaszorítását célozzák. A Kbt. 135. § (3)-(4) bekezdése az ellenérték megfizetésére vonatkozóan a következő szabályokat állapítja meg:
1) Az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérő felé arra nézve, hogy közülük melyikük mekkora összegre jogosult a szerződéses ellenszolgáltatásból.
2) Valamennyi ajánlattevőként szerződő fél köteles legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozni, hogy az általa a teljesítésbe - a Kbt. 138. §-ának megfelelően - bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból.
3) Az ajánlattevőként szerződő felek (és a Kbt. 128. § szerinti alvállalkozók) a teljesítés elismerését követően az ajánlatkérő felhívására kiállítják számláikat. Az ajánlatkérő a számla kiállítása mellett arra is felhívja a fenti alanyi kört, hogy amennyiben nem szerepelnek az Art.[34] 36/A. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, úgy nyújtsanak be a tényleges kifizetés időpontjától számított harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolást.
4) Az ajánlatkérő az ajánlattevői és az alvállalkozói teljesítés ellenértékét a számla kézhezvételét követő harminc - a Ptk. 6:130. § (3) bekezdése szerinti esetben legfeljebb hatvan - napon belül közvetlenül utalja át valamennyi ajánlattevőnek és alvállalkozónak. Abban az esetben viszont, ha valamely ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak a kifizetés időpontjában az együttes adóigazolás alapján
- 218/219 -
köztatozása van, az ajánlatkérő az ajánlattevői, illetve az alvállalkozói teljesítés ellenértékét a köztartozás erejéig az Art. 36/A. § (3) bekezdése szerint[35] visszatartja.
5) Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet is az ajánlatkérőként szerződő félre irányadó - a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdésében, a Kbt. 135. § (3) bekezdésében vagy a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni.
Ahogyan arra már a teljesítés idejének megállapításánál utaltunk, a Kbt. általánosságban, valamennyi beszerzési tárgy vonatkozásában lehetővé teszi az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítését, tekintettel arra, hogy a közbeszerzések értéke adott esetben meglehetősen nagy is lehet. Általában különösen nagy értéket képviselnek az építési beruházásra irányuló szerződések, erre tekintettel a jogalkotó indokoltnak látta, hogy a Kbt. szabályait kiegészítve külön rendelkezéseket is rögzítsen.
Az Épközb. a részszámlázás - részletfizetés lehetőségét a szerződés teljesítésének időtartamához ("tartós szerződés"), illetőleg a teljesítendő ellenérték mértékéhez mint konjunktív feltételekhez köti. Az ajánlatkérő ugyanis akkor köteles részszámlázási lehetőséget biztosítani, ha a szerződés teljesítésének ideje a hat hónapot meghaladja és ezzel egyidejűleg a szerződésben foglalt nettó ellenszolgáltatás összege több, mint ötvenmillió forint. (Az ÁFA nélkül számítva 1 milliárd forint alatti szerződéses értékű építési beruházások esetén az ajánlatkérő - a végszámlát is beleértve - legalább négy, 1 milliárd forintot meghaladó szerződéses érték esetén legalább hat részszámla benyújtásának lehetőségét köteles biztosítani.)[36] A részszámlázás lehetősége az ajánlatkérő belátásától függően alkalmazkodhat akár az adott építési beruházás jellemzőihez, akár a kivitelezési szakaszokhoz, azonban az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell legkésőbb az általános forgalmi adó nélküli szerződéses érték 25 %-át elérő megvalósult teljesítés esetén. További garanciális szabály, hogy az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70 %-ánál.[37]
A részszámla összegét valamennyi esetben az ajánlatkérő által a teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, oly' módon, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladja meg.[38]
A Kbt. a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályanyagon belül külön is foglalkozik az előleg nyújtásának kérdésével. Az előleg biztosításának kötelezettsége az ajánlatkérőként szerződő felet jogszabály alapján terheli. A jogintézmény alapvető célja, hogy javítsa a mikro- és kisvállalkozások helyzetét és lehetővé tegye az ilyen - tipikusan kisebb tőkével rendelkező - vállalkozások számára, hogy a közbeszerzési szerződés tárgyát képező munkát megfelelő tőke hiányában is megkezdhessék.
A Kbt. 135. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összeg, de legfeljebb hetvenöt millió forint előleg igénybe vételének lehetőségét biztosítani abban az esetben, ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja. Ekkor az ajánlattevőként szerződő fél kérheti az előleg fentieknek megfelelően meghatározott összegének megfizetését, amelyet azonban az ajánlatkérő - legalábbis e kötelező mértékben - nem tehet függővé a szerződő fél részéről biztosíték nyújtásától.
Lényeges, hogy az előleg összegének törvényi maximalizálása csupán az ajánlattevői jogosultság és az ajánlatkérő kötelezettség korlátozását jelenti, vagyis a megadott összegnél nagyobb mértékű előleg igénylésére az ajánlattevő nem jogosult, annak kifizetésére pedig az ajánlatkérő nem köteles.[39] A Kbt. nem zárja ki ugyanakkor, hogy egyéb esetekben (így például nagyobb beruházásoknál) a felek a kötelező mértéket meghaladó mértékű előleg nyújtásában állapodjanak meg és az sem tilos, hogy az ajánlattevőként szerződő fél egyáltalán ne vagy a kötelezően biztosítandó mértékénél alacsonyabb összegben kérjen biztosítékot.[40]
Az előlegnyújtás szabályai további specialitást mutatnak azokban az esetekben, ha az adott közbeszerzés támogatásból valósul meg. Ilyenkor ugyanis a szállítói kifizetés során az ajánlatkérő által kötelezően biztosítandó, az ajánlattevőként szerződő fél által igénybe vehető előleg mértéke jóval magasabb, az a szerződés - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - elszámolható összegének 30%-a. Az előleg fizetését az ajánlatkérő ekkor már biztosíték nyújtásához is kötheti, azonban a kikötött biztosíték mértéke nem haladhatja meg a szerződés - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetének mértékét.[41]
Az előlegnyújtásra vonatkozó szabályokat az Épközb. egészíti ki további speciális rendelkezésekkel. Meghatározza egyrészt, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél (támogatásból megvalósuló
- 219/220 -
beruházásoknál szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet) az előleget - a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értékét alapul véve kiszámított összegben[42] - az ajánlattevő kérésére legkésőbb az építési munkaterület átadását követő tizenöt napon belül köteles kifizetni. Kivételt e szabály alól az az eset képez, ha az ajánlatkérő a Kbt. által kötelezően biztosítandó összegnél nagyobb összegű előleget biztosít. Ekkor ugyanis az előleg kifizetése több részletben is történhet; ilyenkor az előleg építési munkaterület átadását követő legkésőbb tizenöt napon belüli kifizetésének kötelezettsége kizárólag az előleg első részletére vonatkozik.[43]
Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés vonatkozásában az Épközb. rögzít többletszabályokat az alvállalkozó általi teljesítést illetően.
1) Az Épközb. 10. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél (vagy adott esetben a nevében eljáró személy vagy szervezet) az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés teljesítése során - az építési napló[44] adatai alapján - köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben résztvevő alvállalkozó megfelel a Kbt. alvállalkozóra vonatkozó rendelkezéseinek.
2) A szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában résztvevő szervezet a szerződés teljesítése során a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlattevő teljesítése azon részének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben az ajánlatkérőt ért kár megtérítéséért, amelyre vonatkozóan az ajánlattevő alkalmasságát a korábbi teljesítések bemutatása igazolta. A Ptk. hivatkozott szakasza alapján tehát az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetet megilleti a sortartás kifogása, azaz mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult (jelen esetben az ajánlatkérőként szerződő fél) nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel (vagyis az ajánlattevőként szerződő féllel) szemben megkísérelte behajtani, azonban az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.
3) A közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevőként szerződő fél és az alvállalkozó közötti szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítására a nyertes ajánlattevőként szerződő fél biztosítékot köthet ki. Ennek mértéke azonban nem a Kbt. szerinti, a közbeszerzési szerződés biztosítékainál meghatározott, maximális értékbeli határhoz igazodik, hanem azt akár meg is haladhatja és egészen a szerződés szerinti általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10 %-áig terjedhet.[45]
A közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvével kapcsolatos rendelkezése Kbt.-be iktatása új elem a közbeszerzési szabályozásban. A közpénzek kezelése, a közpénzekkel való gazdálkodás a közbeszerzések egyik legfontosabb jellemzőjét adja; erre vonatkozó utalással már a Kbt. preambulumában is találkozunk, amikor a jogalkotó egyértelművé teszi, hogy a közbeszerzési jogszabály megalkotására - több egyéb cél mellett - a közpénzek hatékony felhasználása átláthatóságának biztosítása érdekében kerül sor. A Kbt. alapelvi szinten rögzíti továbbá, hogy az ajánlatkérő a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva köteles eljárni.[46]
Az alapelv konkretizálásával a közbeszerzési szerződésre vonatkozó szabályanyagban két helyen találkozunk. A közbeszerzési szerződés időtartamának meghatározásakor rögzítést nyer, hogy a szerződés nem köthető olyan aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik.[47] A közbeszerzési szerződés teljesítésénél ugyanakkor a közpénzek hatékony felhasználására vonatkozó utalás már jóval részletesebb. Az elv minél teljesebb érvényre juttatása érdekében a Kbt. az ajánlatkérő oldalán dokumentálási kötelezettséget rögzít, amely vonatkozik egyrészt a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokra, melynek keretében az ajánlatkérő köteles ellenőrizni és dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését, amelyeket a közbeszerzési eljárásban az értékelés során figyelembe vett. Másrészt, az ajánlatkérő dokumentálni köteles minden a szerződésben foglaltaktól eltérő, magánjogi terminológiával élve nem szerződésszerű teljesítést, annak okait és adott esetben a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését is.[48]
A Kbt. a szerződés teljesítésénél visszautal a 2. §-ban rögzített közbeszerzési alapelvekre, így a hatékony és felelős gazdálkodás elvére is és kimondja, hogy az alapelvek megsértését valósítja meg az ajánlatkérőként szerződő fél részéről a szerződésszegésből eredő igények érvényesítésének elmaradása (ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását), ha
a) a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése során figyelembe vett; vagy
- 220/221 -
b) a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely - ha a felek szerződésüket így módosították volna - szerződésmódosításként a Kbt. 141. § (6) bekezdés szerint lényeges módosításnak minősülne.[49]
A közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének a közbeszerzési szerződés teljesítése során történő minél hatékonyabb érvényesítése érdekében a Kbt. az ajánlatkérő oldalán a Közbeszerzési Hatóság felé fennálló bejelentési kötelezettséget is rögzít a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződésszegése esetére.
1) Az ajánlatkérő köteles egyrészt a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni[50], ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél
a) szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint
b) olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta.[51]
2) Másrészről, abban az esetben, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségének megszegése jogerős bírósági határozatban megállapítást nyert, az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóságnak köteles bejelenteni a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagy egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.
Az új Kbt. a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének hatékony érvényesítése érdekében a Közbeszerzési Hatóságnak egy további fontos feladatot is ad. A jövőben a Közbeszerzési Hatóság - a Kbt. 187. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint - jogosult ellenőrizni a szerződés módosítására és teljesítésére vonatkozó, a Kbt.-ben meghatározott követelmények teljesülését[52] és azok megsértése esetén jogosult a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezni[53] vagy - az ellenőrzés befejezésétől számított harminc napon belül - polgári pert indítani a szerződés módosítása érvénytelenségének megállapítása iránt.[54] Abban az esetben, ha a per eredményeként a bíróság megállapítja a szerződésmódosítás érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk. szerint alkalmazza[55] Emellett a bíróság bírságot is köteles kiszabni, amelynek összegét a Kbt. maximálja, az - az eset összes körülményét figyelembe véve - a szerződés értékének legfeljebb 15%-áig terjedhet.[56] ■
JEGYZETEK
[1] Megjelent: Magyar Közlöny 2015. 142. sz. (2015. október 2.)
[2] A Kbt. 196. § (2) bekezdése értelmében a Kbt. központosított közbeszerzési eljárások elektronikus megvalósításának kötelezettségét előíró 31. § (5) és a 32. § (3) bekezdése 2016. november 1-jén, míg a jogszabály közbeszerzési és a koncessziós eljárás - Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett - elektronikus közbeszerzési alkalmazás igénybevételével történő lefolytatását előíró rendelkezése (40. §) 2017. február 1-jén lép hatályba.
[3] Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről, HL L 94., 2014.3.28., 1-64. o.; Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 94., 2014.3.28., 65-242. o.; Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 94., 2014.3.28., 243-374. o.
[4] 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről
[6] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
[7] Ehhez kapcsolódóan lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 256/13/2010. sz. (2010. 05. 14.) határozatát.
[8] A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. 303. §-a szerinti módosításával és 304. §-a szerinti teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről, KÉ. 2010. évi 58. szám, 2010. május 21.
[9] A pénztartozások teljesítésének idejére vonatkozó Ptk.-beli szabályanyag jelenlegi formáját a korábbi Ptk. módosításával érte el. Az akkori (az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvénnyel történő) módosítás kettős élt szolgált: csökkenteni kívánta egyrészt a közbeszerzések (különösen az építési beruházások) területén súlyos problémaként megjelenő körbetartozások mértékét, illetőleg a késedelmes fizetések gyakoriságát. Másrészt, a magyar jogalkotó a módosító jogszabály elfogadásával az Európai Unió késedelmes fizetésekkel kapcsolatos 2011/7/EU irányelvének való megfelelési kötelezettségének is eleget tett.
[10] Ptk. 6:42. § (1)-(2) bekezdés
[11] A Ptk. értelmében szerződő hatóság a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, még akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles. (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés, 7. pont)
[12] Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdés
[14] V.ö.: Kbt. 50. § (2) bekezdés, i) pont
[16] A Kbt. projekttársaságra vonatkozó szabályainak részletes ismertetését lásd: Juhász Ágnes: A projekttársaság helye és szabályozása a magyar jogban. In: Pusztahelyi Réka (Szerk.): Jogi személyek az új polgári Törvénykönyvben. Miskolci konferenciák 2012, Novotni Alapítvány, Miskolc 2013. 109-129. o. és Barta Judit: A projekttársaság, In: Bodzási Balázs (Szerk.): Ünnepi tanulmányok Balásházy Mária tiszteletére, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdasági Jogi Intézet, Budapest 2010
[17] Institutionalised Public-Private Partnerships, IPPP
[18] Ld. A Bizottság értelmező közleménye a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó közösségi jognak az Intézményesített PPP-kre (IPPP) való alkalmazásáról, HL C 91., 2008.4.12.
[19] Kbt. 65. § (7) bek.
[20] Kbt. 138. § (2) bek.
- 221/222 -
[21] Kbt. 65. § (8) bek.
[22] Kbt. 138. § (2) bek.
[23] Kbt. 66. § (6) bek. a)-b) pont
[24] Kbt. 138. § (3) bek.
[25] V.o.: a Bíróság C-91/08. sz. Wall AG ügyben hozott ítélete
[26] Kbt. 76. § (3) bek. b) pont
[27] Épkiv. 32. § (1)-(2) bek.
[29] Épközb. 31. §
[30] A Ptk. 6:247. § (2) bekezdése szerint a vállalkozó akkor teljesít határidőben, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap.
[31] Kbt. 135. § (2) bek.
[32] Kbt. 135. § (1) bek.
[33] A Kbt. hatályba lépését megelőzően ezeket a speciális rendelkezéseket a korábbi Épközb., az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet tartalmazta.
[34] 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
[35] Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. § (3) bekezdése szerint a kifizetést teljesítő a kifizetést visszatarthatja, ha az alvállalkozónak köztartozása van. A visszatartás mértéke a köztartozás erejéig terjedhet.
[36] Épközb. 32. § (1)-(3) bek.
[37] Épközb. 32. § (4)-(5) bek.
[39] Asztalos Tímea: A közbeszerzési szerződések teljesítésének új szabályai. Közbeszerzési Szemle 2011. 9-10. sz. 84. o.
[40] Kbt. 135. § (8) bek.
[41] Kbt. 135. § (9) bek.
[42] A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem befolyásolja.
[43] Épközb. 30. § (1)-(3) bek.
[44] Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység jellemzőit - kormányrendeletben meghatározott módon - tartalmazó dokumentum. (Étv. 2. § 19. pont)
[45] Épközb. 11. §
[46] Kbt. 2. § (4) bek.
[47] Kbt. 133. § (1) bek.
[48] Kbt. 142. § (1) bek.
[49] Kbt. 142. § (2) bek.
[50] Az ajánlatkérői bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott szankciót, valamint azt, hogy a szerződő fél a szerződésszegést elismerte-e, illetőleg a szerződésszegés vonatkozásában sor került-e perindításra.
[51] Kbt. 142. § (5) bek.
[52] A Közbeszerzési Hatóság által végezhető hatósági ellenőrzés részletes szabályait lásd: 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről
[53] Kbt. 153. §, (1) bek. c) pont és
[54] Kbt. 175. §, (1)-(2) bek.
[55] Vö. Ptk. 6:108-6:115. §
[56] Kbt. 175. § (4) bek.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző adjunktus, Miskolci Egyetem ÁJK Polgári Jogi Tanszék.
Visszaugrás
