1. Kollektív Szerződés rendelkezésének, valamint vezérigazgatói körlevél megsemmisítése iránti perben meghozott döntés
A munkáltatónak a működését, szervezetét meghatározó egyoldalú utasításával, szabályzatával szemben a szakszervezetnek nincs kereshetőségi joga, egyoldalú utasítás jogszerűsége egyéni jogvitában vizsgálható.
A munkáltató a munkaszervezet irányítása, működtetése érdekében különböző szabályozási eszközöket vehet igénybe, amelynek egyik lehetséges módja lehet egy, a munkavállalók egészéhez vagy egy részéhez címzett körlevél. Az adott esetben a vitatott irat (körlevél) tartalmát tekintve a munkáltatói jogkörgyakorlók részére címzett, a Kollektív Szerződés munkavállalói kártérítési felelősségének érvényesítése érdekében kiadott munkáltatói utasítás. E munkáltatói utasítás végrehajtása a címzettek számára kötelező, azonban az abban foglalt, a mérlegelés szempontjait meghatározó rendelkezések alkalmazása csakis egyéni jogvitákban értékelhetőek. A munkáltató egyoldalú utasításával szemben azonban a szakszervezetnek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 285. § (1) bekezdésében foglalt igényérvényesítési joga nem áll fenn, mert annak nem címzettje, az abban foglaltak a szakszervezet jogait, kötelezettségeit nem érintik. Kereshetőségi jog hiányában a szakszervezet egyedi munkáltatói intézkedés (munkáltatói utasítás) érvénytelensége tárgyában nem indíthat pert.
2. Ügyeleti díj tárgyában meghozott határozat
I. Abból a körülményből, hogy a felperesek egyműszakos munkarendben dolgoztak, nem következik, hogy az általános munkarend szerint kerültek foglalkoztatásra, így heti pihenőnapjuk is mindig ugyanarra az egymást követő két naptári napra (szombat, vasárnap) esett.
II. A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bekezdés]. Mivel a munkáltató munkaidőkeretet alkalmazott, így az Mt. 97. § (3) bekezdése alapján jogosult volt a munkaidőt a hét minden napjára, illetve az egyes napokra egyenlőtlenül is beosztani. Ez esetben a szombat, vasárnap, valamint munkaszüneti napon történt munkaidő-beosztás a közalkalmazottak beosztás szerinti munkanapjainak minősültek.
III. Az alkalmazandó Mt. 105. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg. Mind a pihenőidő, mind a pihenőnap a közalkalmazott regenerálódását biztosítja, tiltó szabály hiányában pedig nincs akadálya annak, hogy adott esetben ezek egy időben kerüljenek kiadásra.
http://www.kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-ugyeleti-dij-targyaban-meghozott-hatarozatrol
3. A pótszabadság kiadása tárgyában hozott határozat
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet "egészségkárosodásként" nem magát a károsodást, hanem az ionizáló sugárzással történt besugárzás következtében előforduló élettartam- és életminőség-csökkenés becsült kockázatát jelöli meg.
Mindezekből következően az adott esetben lényegében azt kellett vizsgálni, hogy fennáll-e az "ionizáló sugárzással történt besugárzás következtében előforduló élettartam- és életminőség-csökkenés becsült kockázatának" "kockázata". A jogszabály szerint a dóziskorlát ezért nem értékelhető másként, mint az eltűrhető legmagasabb kockázati szint.
Az egészségkárosodás csekély, csupán matematikai lehetősége nem azonosítható az egészségkárosodás kockázatának kizártságával. Az adott esetben különösen azért sem, mert a felperesek megállapíthatóan nem eseti jelleggel kerültek veszélyes anyaggal, illetve veszélyforrással kapcsolatba (Mfv.II.10.360/2008.).
4. "Védett korú" munkavállaló jogellenes felmentése
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
