- mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a közigazgatási bíráskodás múltja és jelene címmel, a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete által szervezett szakmai konferencián, 2018. június 18-án.
A miniszter előadásában kiemelte a Miniszterelnök Úrtól kapott azon feladatát, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság megteremtése révén tegyen jogalkotási javaslatot a közigazgatási bíráskodás szervezeti függetlenségének megteremtésére. Az Alaptörvény hetedik módosítása szerint a Közigazgatási Felsőbíróság a Kúriával azonos jogállású, a közigazgatási jogvitákban eljáró legfelsőbb bírói fórum lesz, a közigazgatási bírósági igazgatás pedig elkülönül a jelenlegitől.
Trócsányi László ismertette, hogy Szakértői Bizottságot hozott létre a szakmai kérdések tisztázására, melynek tagjai túlnyomórészt bírák - a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke -, továbbá a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük a közigazgatási jog és az alkotmányjog professzorai, a jogi karok vezetői. A Bizottság június 15-én, pénteken tartotta alakuló ülését.
A miniszter az önálló, kétszintű közigazgatási bírósági szervezetrendszert tartja támogathatónak, a leválasztási folyamatban pedig meg kell találni a munkaügyi bíráskodás méltó helyét is. Hangsúlyozta, hogy a szervezeti, jogállási és igazgatási kérdések megvitatása során széles szakmai konszenzus kialakítására törekszik, mindenkor szem előtt tartva a bírói függetlenséget, amely kiemelt fontosságú alkotmányos érték, a "demokrácia állócsillaga"
Trócsányi László leszögezte: "célunk az, hogy ezek a reformok támogassák az ítélkezés szakmai színvonalának emelkedését, és emeljék a közigazgatási bíráskodás presztízsét".
Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában arra emlékeztetett, hogy már másfél évszázaddal ezelőtt, a dualizmus idején az akkori államhatalom a közigazgatási bíráskodás kereteinek kialakítása során nagy fontosságot tulajdonított a pártpolitikai befolyástól mentes, független bíráskodásnak azért, hogy részlehajlástól mentes védelmet kaphassanak a polgárok a hatalom esetleges jogsértéseivel szemben.
A közigazgatási bíráskodás most zajló átalakítása kapcsán a főbíró azt emelte ki: nem nulláról indul a folyamat, az elmúlt negyedszázadban születtek védendő értékek, melyek figyelmen kívül hagyása veszteség lenne a jogállam számára.
Handó Tünde, az OBH elnöke előadásában kiemelte: a jogállamiság alapja, hogy az állami szervek döntéseit a bíróságok felülvizsgálhatják. Az önálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozása egy történelmi adósság törlesztése és hatalmas lehetőség. Számos tisztázandó kérdés van, de közigazgatási perek és közigazgatási bírák a jövőben is lesznek. Elnök asszony felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatási bíróságok sorsa kihatással van az egész bírósági rendszerre. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában a közigazgatási bíráskodás és az alkotmánybíráskodás sokrétű kapcsolatának szakmai kérdéseit elemezte.
(2018. június 18.)
Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár avatta fel Balogh Jenő egykori budapesti Ménesi úti lakhelyén a volt miniszter tiszteletére állított emléktáblát. Az államtitkár az avató ünnepségen méltatta Balogh Jenő - 1913 és 1917 közötti - igazságügyminiszteri tevékenységét. Kiemelte, hogy Balogh Jenő tárcavezetői időszakához köthető többek között a büntetőtörvénykönyv revíziója, a fiatalkorúakkal kapcsolatos büntetőjogszabályok reformja és a fiatalkorúak büntetőbíróságának felállítása. Az egykori igazságügyminiszter lelkes híve és képviselője volt a patronázs-mozgalomnak.
(2018. június 18.)
A Miskolci Egyetem diplomaátadó ünnepi szenátusi ülésén Doctor Honoris Causa címet adományozott Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszternek, egyetemi tanárnak.
A tiszteletbeli doktori oklevelet Prof. Dr. Torma András, a Miskolci Egyetem rektora adta át. Az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, Prof. Dr. Farkas Ákos méltatásában kiemelte, hogy a jogászképzés színvonalának emelését célzó kormányzati programok életre hívásával a miniszter nagymértékben hozzájárult az állam- és jogtudományi karokon folyó tudományos kutatások előmozdításához, továbbá a vidéki jogi karok hallgatóinak járó ösztöndíjprogram megteremtésével elősegíti a karokon folyó jogászképzés anyagi feltételeinek javítását.
(2018. június 28.)
- 56/57 -
Völner Pál államtitkár a Magyar Hírlapnak nyilatkozott annak kapcsán, hogy az új büntetőeljárási törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.
Az államtitkár kifejtette, hogy a büntetőeljárásoknak két feltételnek kell megfelelniük: egyrészt, hogy gyorsak, hatékonyak legyenek, másrészt, hogy az alapjogok és a garanciák érvényesüljenek. Ez a kettő alapvetően egymás ellen hat, és a törvény megalkotása során fontos szempont volt az, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki. Az új szabályozás legfontosabb célja, hogy erősebb védelmet kapjanak az áldozatok és a sértettek.
Völner Pál rámutatott, hogy egy agyonmódosított jogszabály volt a korábbi büntetőeljárási törvény: nyolcvan törvény és tizennégy alkotmánybírósági határozat módosította, így csaknem ezernyolcszáz helyen változott, azaz az eredeti mintegy kétharmada cserélődött ki az évek során. Kiemelte, hogy ehelyett most egy koherens kódex lép életbe.
Völner Pál az új törvény kapcsán a hangsúlyosabb funkciómegosztásra is felhívta a figyelmet, az eddigi gyakorlattól eltérően ugyanis egyértelműen az ügyészség, a vádló feladata lesz a vád bizonyítása, ezt a szerepet nem veheti át a bíróság. Új elem az előzetes felderítési szakasz bevezetése, a bizonyítékok feltérképezése érdekében. Ezt a rendőrség végzi, de ha a gyanú elér egy szintet, akkor belép az ügyészség, és az ő felügyelete alatt folyik tovább a nyomozás.
(2018. június 29.)
Trócsányi László igazságügyi miniszter kétoldalú megbeszélést folytatott Joseph Moserrel, az igazságügyért és reformokért felelős osztrák miniszterrel a fontosabb igazságügyi kérdésekről 2018. július 2-án, Sopronban.
A két miniszter egyetértett abban, hogy a jogállamiság szempontjából az igazságszolgáltatás független, egyúttal hatékony működése alapvető jelentőségű.
Trócsányi László felvázolta, hogy a jelen kormányzati ciklusban a miniszterelnöktől az 1949-ben megszüntetett önálló közigazgatási bíráskodás újrateremtésének feladatát kapta, amely feladatot bírák, egyetemi tanárok, szakértők bevonásával, széles körű egyeztetések keretében tervez elvégezni. Ehhez a munkához - a közös történelmi hagyományok okán is - kiemelten fontosnak tartja az osztrák modellt. Joseph Moser ismertette az osztrák igazságszolgáltatási rendszer felépítését, az osztrák bíróságok mindennapi működésének neuralgikus pontjait, a fontosabb hatáskörök és a bíróságokkal kapcsolatos felelősség megoszlását az állami szervek között, valamint az osztrák közigazgatási bírósági szervezet felépítését.
Az osztrák igazságügyi miniszter utalt arra, hogy a közigazgatási bíráskodás számára fontos feladatot jelent a megnövekedett menekültügyi eljárások száma. A magyar tárgyalópartner kijelentette, hogy Magyarország továbbra is határozott álláspontot képvisel a migráció terén.
A büntetőügyi együttműködés területén a felek szóltak a július 1-jén hatályba lépett új magyar büntető eljárásjogi törvényről, valamint a nemrégiben elfogadott osztrák biztonsági törvénycsomagról is. A munkamegbeszélés további témáját képezte a börtönzsúfoltság kérdésköre. Trócsányi László hangsúlyozta a strasbourgi bíróság előtti ügyek rendezésére tett sikeres magyar lépéseket is.
A két miniszter egyetértett abban, hogy a jogállamiság értelmezésével kapcsolatos, uniós szinten felmerült kérdések tisztázása kiemelten fontos. A magyar és az osztrák tárcavezető kölcsönösen biztosították egymást az eddigi sikeres együttműködés fenntartása iránti szándékukról, megemlítve a közeljövőben további bilaterális találkozók lehetőségét.
(2018. július 2.)
Trócsányi László igazságügyi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter szakmai egyeztetésre hívta a parlamenti pártokat a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló törvények kapcsán az Igazságügyi Minisztériumba.
Trócsányi László bevezetőjében elmondta: tízéves vita és több hónapos előkészítő munka előzte meg az új gyülekezési törvény megalkotását. Az igazságügyi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy alapvető szabadságjogról van szó, amelyről most új, korszerű jogszabály születhet. A Parlament asztalán lévő törvénytervezet a magyar sajátosságokra építve ugyanakkor számos európai mintát felhasználva készült.
Pintér Sándor belügyminiszter hozzászólásában elmondta, hogy az új gyülekezési törvénnyel a jogalkotók könnyebb helyzetbe szeretnék hozni a rendőrséget, a bírákat és a bejelentőket is. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy 2010 óta a labdarúgó-mérkőzések utáni szurkolói összecsapásokon kívül más politikai jellegű rendbontás nem volt. Az új törvény célja, hogy ezt az állapotot fenntartsa.
Az egyeztetésen az ellenzéki pártok képviselői is elismerték, hogy az Országgyűlés elé terjesztett törvénytervezet számos progresszív elemet tartalmaz. A törvényjavaslat további részleteinek egyeztetése a jövő héten szakértői szinten folytatódik.
A Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd képviselői nem vettek részt az Igazságügyi Minisztériumban megtartott egyeztetésen.
(2018. július 4.)
Trócsányi László igazságügyi miniszter a Károli Gáspár Református Egyetem által az Igazságügyi Minisztériumnak adományozott, a "Károli Egyetem Támogatója Díját" vehette át a 2018. szeptember 3-ai tanévnyitó ünnepségen.
- 57/58 -
Az Igazságügyi Minisztérium elkötelezett támogatója a jogászképzésnek, amelyet 2016 óta olyan programok támogatásán keresztül ösztönöz a rendelkezésére álló anyagi eszközökkel is, amelyek hozzájárulnak a hazai állam- és jogtudományi karok oktatásfejlesztési elképzeléseinek és kutatási tevékenységeinek megvalósításához.
Az Igazságügyi Minisztérium szorosan együttműködik mind a nyolc jogi karral rendelkező magyarországi egyetemmel. A Károli Gáspár Református Egyetem az elmúlt három esztendőben több mint 55 millió forintnyi támogatásban részesült annak érdekében, hogy a jogászképzés színvonala tovább emelkedhessen.
A Kutatási és Oktatásfejlesztési Programok keretében a Károli Gáspár Református Egyetem nagy ívű kutatásba kezdett a modern technológiák etikai, jogi és szabályozási kihívásai kapcsán. A témakör olyan jövőbe mutató kérdéseket érint, amelynek megválaszolásában a jogtudomány segítsége elengedhetetlen a jogalkotó számára. Az egyetem Doktori Iskolájának támogatásán keresztül a doktorandusz hallgatók tudományos és szakmai előmenetelének bátorítására is nagy hangsúlyt fektet a minisztérium, hiszen jól képzett és elhivatott fiatal jogászokra egész Magyarországnak szüksége van.
(2018. szeptember 3.)
Trócsányi László igazságügyi miniszter, 2018. szeptember 6-7-én részt vett az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation - EPLO) éves közgyűlésén és igazgatótanácsának ülésén.
A miniszter levezető elnökként felszólalt a szervezet nemzetközi konferenciáján, amelynek témája az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépési folyamatának (BREXIT) elemzése volt. A konferencia alkalmával Trócsányi László találkozott a szervezet vezetőjével, Spyridon Flogaitis elnökkel, akivel áttekintették az EPLO és Magyarország közötti kapcsolatok aktuális kérdéseit, a szervezet magyarországi megjelenéseinek erősítését szolgáló lehetőségeket.
Flogaitis hangsúlyozta, hogy Magyarország stratégiai szerepet tölt be a közép-európai térségben, ezért mélyíteni kívánja a szervezet együttműködését hazánkkal. Ennek lendületet adhat az EPLO és az IM, illetve a Szegedi Tudományegyetem között tavaly októberben aláírt Együttműködési Megállapodás.
Egyetértettek abban, hogy az Európai Unió jelenlegi helyzetében fontos, hogy az EU jövőjével kapcsolatos kérdéseket, így pl. az európai demokráciák működésének témakörét, illetve ennek kihívásait kiemelt színvonalú rendezvények, konferenciák keretében, az egyetemi, tudományos szféra aktív közreműködésével tekintsék át. Ez kitűnő lehetőséget teremt a magyar álláspont kidomborítására és jobb megértésére. Erre az EPLO szervezetrendszere és szakértői potenciálja kiválóan alkalmas.
(2018. szeptember 7.)
Trócsányi László megbeszéléseket folytatott vietnami partnerével, Le Thanh Long igazságügyi miniszterrel.
A miniszterek áttekintették az igazságügyi együttműködés aktuális kérdéseit, egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai e területeken is kiválóak.
Trócsányi László hangsúlyozta, hogy Vietnam számunkra kiemelten fontos ország, minden lehetséges eszközzel segítjük a fejlődését, modernizációját, így a már meglévő igazságügyi együttműködés további erősítésére is készek vagyunk, így pl. a befektetési jog, az adójog, illetve a választott bíráskodás területén. A jogi karok közötti kapcsolatok mélyítése is támogatandó.
A vietnami miniszter elmondta, hogy elégedettek a két Igazságügyi Minisztérium között tavaly aláírt kétéves együttműködési program végrehajtásával, újabb témákra kiterjesztve folytatni kívánják a szakértői csereprogramot.
(2018. szeptember 11.)
Trócsányi László a magyar-liechtensteini diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulója alkalmából szeptember 18-án Vaduzba látogatott, ahol tárgyalásokat folytatott Aurélia Frick külügy-, igazságügyi és kulturális miniszterrel, valamint udvariassági látogatás keretében találkozott Alois von und zu Liechtenstein koronaherceggel.
Az igazságügyi miniszteri találkozó keretében a felek áttekintették az Európai Unió napirendjén szereplő kiemelt kérdéseket, különös tekintettel a migráció témájára. Trócsányi László tájékoztatta partnerét a magyar álláspont hátteréről, illetve ezzel összefüggésben a Sargentini-jelentés elfogadásának körülményeiről, és a magyar kormány tervezett válaszlépéseiről. A liechtensteini fél megértette a magyar érveket, felhívta ugyanakkor a figyelmet a kompromisszum kialakításának fontosságára. Aurélia Frick Liechtenstein kiemelt prioritásának tartja, hogy első számú gazdasági partnere, az Európai Unió egységes legyen. El kell kerülni, hogy a belső konfliktusok, a megosztottság hosszú távon gyengítse a közösséget, meg kell őrizni az EU vívmányait.
Trócsányi László ezzel egyetértve hangsúlyozta, hogy a kompromisszumhoz viszont a nyugati tagállamoknak is több nyitottságot kell tanúsítaniuk a magyar álláspont megértésére és befogadására. Ehhez őszinte párbeszédre van szükség politikai indíttatású nyilatkozatok és jelentések elfogadása helyett. A miniszter hozzátette, hogy a mini-államok speciális szereppel rendelkeznek, így például Lichtenstein földrajzi fekvésének is köszönhetően a híd szerepét tudja betölteni Európa nyugati és keleti országai között. A nyugat-európai országoknak jobban kellene ismerniük Közép- és Kelet-Európa országainak történelmét és hagyományait, az Európai Unióban a tagállamok sokszínűsége pedig értéket
- 58/59 -
jelent és nem a megosztást célozza. A miniszter leszögezte, hogy Magyarország olyan sikeres Európai Unióban érdekelt, amely nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is a szubszidiaritásra épül.
A felek egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok az elmúlt években korábban nem tapasztalt intenzív fejlődésnek indultak, a pozitív dinamika fenntartása kiemelt prioritás.
A liechtensteini partner érdeklődésére a magyar igazságügyi miniszter elmondta, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court - ICC) Statútumának, illetve ezzel összefüggésben az ún. Kampala-módosítások Magyarország általi kihirdetéséhez szükséges az Alaptörvénnyel való összhang megteremtése, az ezzel kapcsolatos jogértelmezési munka folyamatban van.
Az Alois koronaherceggel lezajlott udvariassági találkozó keretében a felek ismét hangsúlyozták a kétoldalú kapcsolatok további erősítésének fontosságát, illetve kitértek a nemzetközi szervezetek keretében történő együttműködés elmélyítésének lehetőségeire.
Trócsányi László miniszter vaduzi látogatása alkalmával ünnepi beszédet mondott a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulója alkalmából a berni nagykövetség által szervezett fogadáson.
(2018. szeptember 18.)
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2018. szeptember 28. * * * ■
Visszaugrás
