Az Igazságügyi Minisztérium internetes honlapján több közjogi törvénytervezetet is közzétett, amelyek közül kiemelkedő jelentőségűnek mondható az Alkotmány módosításáról szóló törvény, valamint az új alkotmánybírósági és új jogalkotási törvény szövegtervezete, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvénytervezet. Ezután az Országgyűlés honlapján megjelent az Alkotmány módosításáról és az új Abtv.-ről szóló tervezet módosított változata. E tanulmány az új alkotmánybírósági törvény ezidáig nyilvánosságra került két tervezetének (továbbiakban: Abtvjl., illetve Abtvj2.1) az Alkotmánybíróság egyes eljárásainak némelyikére vonatkozó elképzeléseit törekszik áttekinteni, így nem foglalkozik az eljárás általános kérdéseivel és az Alkotmánybíróság szervezetére vonatkozó egyéb elgondolásokkal. Megjegyzendő, hogy az Abtvj2. elfogadása esetén a jelenlegi ügyrend több ponton átdolgozásra szorul majd, egyes rendelkezései pedig az Abtvj2. hatályba lépésével - a korábbinál részletesebb törvényi szintű reguláció miatt - okafogyottá válnak.
Az előzetes normakontrollal összefüggésben fontos változtatás, hogy az Alkotmány tervezett módosításának megfelelően az új szabályozás az előzetes norma-kontrollnak csak két típusát hagyná hatályban, nevezetesen a köztársasági elnök által kezdeményezhető formát, illetve a nemzetközi szerződés előzetes vizsgálatának lehetőségét, valamint keletkeztetne egy új típust, a Kormány által kezdeményezhető előzetes alkotmányossági vizsgálatot.
a) Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat átdolgozott változata2 (továbbiakban: Alkmód2.) a jelenleg hatályos Abtv. előzetes normakontroll meghatározását szétbontva külön hatásköri jogosítványként nevesíti az Országgyűlés által már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, valamint a nemzetközi szerződés alkotmányosságának megkötés előtti előzetes vizsgálatát3. Az Alkmód2. azonban nem tartalmazza a
Házszabály egyes rendelkezései előzetes normakontrolljának lehetőségét. Mivel a jelenlegi szabályozás egyik nagy előnye, hogy az Alkotmány megalkotására, módosítására és törvényalkotásra feljogosított szerv eljárására vonatkozó szabályok előzetes alkotmányossági vizsgálatára lehetőséget nyújt, a hatáskör megszüntetése nem szerencsés. Gyakorlati érvek sem szólnak mellette, ugyanis ritkán került sor a gyakorlására, vagyis az ügyteherrel összefüggésben komoly problémákat nem vet fel. Ez a hiányosság az Alkmód1.-ben is fellelhető volt.
Az Alkmód2. 5. §-a alkotmányi alapot adna egy új jogintézménynek, mégpedig a Kormány által kezdeményezhető előzetes normakontrollnak. Az Alkmód2. az alaptörvény 25. §-át a következő új, (4) bekezdéssel egészítené ki: "AKormány a törvény elfogadását követő három napon belül indítványozhatja az Alkotmánybíróságnál az Országgyűlés által elfogadott törvény alkotmányosságának előzetes vizsgálatát. A Kormány az indítvány benyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés elnöke a törvényt akkor küldi meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság a törvény vagy annak rendelkezése alkotmányellenességét nem állapítja meg."
Ez a rendelkezés a Kormány számára adná meg az előzetes normakontroll kezdeményezésének lehetőségét, mégpedig a törvénynek az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnöknek még meg nem küldött változatában. Fontos előírás, hogy erre csak az elfogadást követő három napon belül lenne lehetősége. Értelemszerű, hogy az államfő által kezdeményezhető előzetes alkotmányossági vizsgálat egyidejű megmaradásával nem lenne lehetőség mindkét megoldás párhuzamos igénybevételére: az Alkotmánybíróság ugyanis a res judicatara hivatkozva a sorrendben második beadványt - vagyis minden esetben a köztársasági elnökét - visszautasítaná. Mivel a Kormány és a törvények elfogadásához általában elegendő parlamenti többség között szoros kapcsolat áll fenn, nem túl valószínű, hogy a Kormány - amennyiben nem kisebbségi kormányról van szó - gyakran élne az indítványozási jogával. A rendelkezés célja ebből adódóan pozitív és negatív hatású is lehet. Egyrészt a Kormány e lehetőséggel megelőzheti, hogy az ellenzék a köztársasági elnök esetleges segítségével előzetes normakontroll eljárást indítson el, s ennek következtében a törvény hatályba léptetése elhúzódjon. Másrészt viszont az ellenzékkel szembeni jogosítványként is felhasználható: ha valamely, a Kormánynak nem tetsző tartalmú kétharmados törvény elfogadását politikai okokból már nem tudják elodázni, a Kormány által kérhető előzetes kontroll a többségnek további időnyerést tesz lehetővé. Az intézmény bevezetése a köztársasági elnök által gyakorolható lehetőség léte miatt véleményem szerint nem támogatható.
b) Az Abtvj2. 39. §-a ennek az alkotmányi rendelkezésnek a részletezését végzi el. Mivel az Alkotmány tervezett új szabályának kritikáját már elvégeztem, ehelyütt csupán az Abtvj2. által törvényi szintre emelni kívánt rendelkezések áttekintésére van szükség. Eszerint a Kormány indítványára az Alkotmánybíróság megvizsgálja az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnöknek még meg nem küldött törvény alkotmányellenesnek tartott rendelkezését. A Kormány a törvény zárószavazásának napján köteles bejelenteni, ha a törvény alkotmányosságának előzetes vizsgálatát indítványozza, s az indítványt - annak előterjesztésével egyidejűleg megküldi az Országgyűlés elnökének. Ha az Alkotmánybíróság a rendelkezés alkotmányellenességét állapítja meg, az Országgyűlés elnöke a törvényt addig nem küldheti meg a köztársasági elnöknek, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet nem szüntette meg.
c) Az Abtvj2. 40. §-a szerint a köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság az Országgyűlés által már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenesnek tartott rendelkezését megvizsgálja. A hatályos Abtv. ezzel szemben az "aggályosnak tartott" terminus technikust használja4. Mivel az alkotmányellenes szó szerepel az alaptörvényben is, valóban helyesebb ennek alkalmazása, még akkor is, ha fogalmilag - véleményem szerint - e tekintetben azonos kategóriát takarnak.
d) Pontosabbá és részletesebbé vált az Alkotmánybíróság határozata utáni cselekvéssorra vonatkozó előírás. A jelenlegi megoldás annyit rögzít, hogy ameny-nyiben az Alkotmánybíróság a törvény aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti.5 Az Abtvj2. azonban ezt kibővíti azzal, hogy ha az Alkotmánybíróság a rendelkezés alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, és addig nem hirdetheti ki, míg az Országgyűlés az alkotmányellenességet nem szüntette meg. Expressis verbis előírja tehát az Abtvj2. az államfő vonatkozásában a kifejezett visszaküldési kötelezettséget, vagyis nincs lehetőség arra, hogy az Országgyűlés - értesülve az Alkotmánybíróság döntéséről - "hivatalból" maga javítsa ki a hibát. Az új megoldás a törvényalkotási eljárás szabályaira tekintettel rendezi a problémakört.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
