Finnországban július 1-jén életbe lépett az a szabályozás, amely a széles sávú internetkapcsolathoz való hozzáférést állampolgári joggá nyilvánította. Ennek értelmében július 1-jétől az ország teljes területén minden polgár és vállalkozás számára biztosított a legalább 1 Mbit/s letöltési sebességű előfizetés lehetősége, azaz mostantól bárki, aki az állandó lakhelyén elő akar fizetni internet-szolgáltatásra, hozzájuthat ehhez a sávszélesség-minimumhoz. A helyi hírközlési hatóság 26 távközlési vállalatot vont be az egyetemes szolgáltatók körébe, ezek felelősek a kötelező széles sáv biztosításáért a számukra kijelölt területeken. A szabályozás azt nem írja elő, hogy milyen technológiával kell biztosítania országszerte a sebességminimumot, az a szolgáltatókon múlik, hogy vezetékes vagy vezeték nélküli megoldást alkalmaznak-e. Az egyetemes internet-szolgáltatási kötelezettség az állampolgárok állandó lakhelyére és a cégek telephelyeire vonatkozik, például a nyaralókra nem. A szolgáltatás és a megkövetelt minőségértékek meglétét a hírközlési hatóság rendszeresen ellenőrzik majd - közölték. Finnországban már ma is viszonylag magas az internet-penetráció. A skandináv ország körülbelül 5,2 millió lakosának mintegy 85 százaléka használ valamilyen technológiájú hozzáférést, széles sávon 30,8 százalék kapcsolódik a világhálóra. A minisztérium az egyetemes szolgáltatási kötelezettség bevezetésétől azt reméli, hogy azokon a ritkán lakott, nehezen megközelíthető vidékeken is, ahova a szolgáltatók eddig üzleti okokból nem vitték el a hálózatot, lendületet vesz a gazdasági fejlődés. (ITcafé.hu)
Az Európai Bizottság a június 30-án konzultációt indított a hálózatsemlegességgel kapcsolatban felmerült fontos kérdésekről. A konzultáció során olyan kérdések kerülnek majd szóba, hogy az internetszolgáltatóknak lehetővé kell-e tenni, hogy bizonyos forgalomszabályozó módszerek segítségével egyes forgalomtípusokat preferáljanak másokkal szemben; hogy az ilyen forgalomszabályozó módszerek okozhatnak-e problémákat, és előnytelen hatásai lehetnek-e az egyes felhasználókra nézve; hogy vajon a különböző internetszolgáltatók közötti verseny és az új távközlési keretszabályozás átláthatósági követelményei elegendőek-e ahhoz, hogy elkerüljük a fogyasztók szabad választásából adódó potenciális problémákat; és hogy vajon a tisztességes internet-piaci feltételek fenntartásához az EU-nak kellene-e további lépéseket tenni, vagy az iparágnak kell meghagyni az irányító szerepet. A konzultáció a hálózatsemlegességgel foglalkozó bizottsági jelentés alapjául fog szolgálni, amely előreláthatóan ez év végén lát napvilágot. 2010. szeptember 30-ig minden érdekelt fél véleményt nyilváníthat, legyen az tartalom- vagy hálózatszolgáltató, fogyasztó, üzleti vállalkozás vagy kutató. (EU Rapid)
Őszre elkészül Magyarország infokommunikációs stratégiája - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az NHH és az IVSZ, valamint a HÉT és a HTE által 2010. július 1-jén, Budapesten megrendezett Kihívások az infokommunikációban konferencia megnyitó előadásában. Az iparági szereplők részvételével megrendezett eseményen a tárcavezető elmondta: idén őszre elkészül egy átfogó, a teljes kormányzati ciklus cselekvési tervét kijelölő infokommunikációs stratégia. Az alapdokumentum szakmai előkészítéséhez a minisztérium párbeszédre hívja az érintett vállalkozói szervezeteket. A konferencia programja és az előadások elérhetőek az IVSZ honlapján. (NHH)
Akár több milliárdos kártérítési pert is indíthatnak a Sláger Rádió és a Danubius Rádió tulajdonosai az állam ellen, miután a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében mindkét perben kimondta, az ORTT törvénytelenül járt el. Majtényi László, aki emiatt mondott le tavaly ősszel a médiahatóság elnöki posztjáról az fn.hu-nak azt mondta, újabb perek várhatók. Jogerősen pert nyert a Sláger Rádió az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ellen. Jakus László, az amerikai Emmis által üzemeltetett Sláger Rádió pénzügyi igazgatója közleményében azt írta, a Fővárosi Ítélőtábla szerdán helybenhagyta a Fővárosi Bíróság januári ítéletét, amely szerint az ORTT már be sem fogadhatta volna a NeoFM pályázatát, ezért nem nyilváníthatta volna nyertessé, és nem is köthetett volna a céggel műsorszolgáltatási szerződést sem. A Sláger Rádió "elvárja" az ORTT-től, hogy a jogerős ítéletben foglaltaknak tegyen eleget, azaz haladéktalanul mondja fel a Neo FM műsorszolgáltatási szerződését, és hozzon jogszerű döntést az országos rádiós frekvenciapályázatok ügyében. "Ennek eredménye a Sláger Rádió meggyőződése szerint csak az lehet, hogy a Sláger Rádió visszakapja frekvenciáját" - írta a pénzügyi igazgató, aki szerint az adó készen áll arra, hogy pályázatának törvényes elbírálása esetén azonnal megkezdje műsorszolgáltatását. Hasonló döntés született a Danubius Rádió esetében. Az ítélet szerint jogellenesen járt el az ORTT, amikor nem zárta ki alaki hibák miatt a pályázók közül az Advenio Zrt.-t, sőt, azt a pályázat nyertesének nyilvánította. Mivel a bíróság egyik esetben sem mondta ki a műsorszolgáltatási szerződés semmisségét, így a Class FM és a NeoFM rádióknak nem kell elhallgatniuk. A NeoFM rádiót működtető FM1 Zrt. közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a felperesi keresetnek helyt adó résszel szemben. Ugyanakkor az Országgyűlés a jogerős ítélet megszületését követően a médiatörvény olyan módosítását fogadta el, amely megszünteti a hatóság kötelezettségét a szerződés felmondására irányuló kötelezettség lefolytatására. (FN.hu)
Az Európai Bizottság 12 tagállamot szólított fel (Ausztriát, Ciprust, Észtországot, Finnországot, Görögországot, Magyarországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Portugáliát és Szlovéniát), hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alapján fennálló kötelezettségeik teljesítése érdekében sürgősen tegyék naprakésszé nemzeti műsorszórási szabályozásukat. Az említett irányelv a digitális korszak kihívásainak megfelelően korszerűsíti a műsorszórásra vonatkozó uniós szabályokat, valamint az európai tévénézők jogi védelmének javítása érdekében szabályozza az olyan szolgáltatások nyújtását és igénybevételét, mint az internetes televíziózás, a lekérhető video-szolgáltatások és a mobiltelevíziózás. A tagállamoknak 2009 végéig kellett - érintett jogszabályaik módosításával - az irányelvet nemzeti jogukba átültetniük. Máig 12 tagállam nem teljesítette az előírásokat, azaz vagy nem hajtott végre maradéktalanul minden szabályt vagy azok végrehajtásáról nem értesítette a Bizottságot. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld ezeknek a tagállamoknak. Ha két hónapon belül nem értesítik a Bizottságot az irányelv teljes körű végrehajtására szolgáló intézkedéseikről, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé utalhatja. Az EU tagállamainak 2009. december 19-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendjükbe az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, de az említett időpontig mindössze három ország - Belgium, Románia és Szlovákia - értesítette a Bizottságot annak teljes körű végrehajtásáról. Az Európai Bizottság 2010 januárjában - a jogsértési eljárás első lépéseként - felszólító levél formájában tájékoztatást kért 23 tagállamtól. Ebből 12 tagállam - Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország - időközben tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy az irányelvnek való megfelelés érdekében módosította nemzeti szabályozását. (EU Rapid)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
