https://doi.org/10.59851/jk.81.02.5
A büntetőeljárásban a lefoglalás (a tárgyi bizonyíték megszerzése és a büntetőhatározatok végrehajtásának biztosítása végett alkalmazható) vagyont érintő kényszerintézkedés, amelynek elrendelésekor, illetve végrehajtása során is arra kell törekedni, hogy annak alkalmazása az érintett alapvető jogainak a korlátozását csak a legszükségesebb mértékben és ideig eredményezze. Lefoglalás tárgya állat is lehet. Állat lefoglalása esetén azonban nemcsak az érintett (tulajdonos, állattartó, lefoglalást szenvedő) vonatkozásában kell érvényesülnie az arányosság követelményének (legszükségesebb mértékben és ideig), hanem - az őrzés és a kezelés gazdaságossága mellett - a lefoglalt dolog vonatkozásában, az élőlény kíméletét illetően is. Ha az állat lefoglalása az érintett őrizetben hagyásával nem hajtható végre, úgy a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - az élőlény értékesítését rendeli el. A joghézag pedig ezután merül(t) fel, mégpedig - a bíróság és az állatvédelmi hatóság között - akként, hogy kinek kell végrehajtania az állatok előzetes értékesítését.
Tárgyszavak: előzetes értékesítés végrehajtása, negatív hatásköri összeütközés, joghézag
In criminal proceedings, seizure is a coercive measure affecting property, used to obtain physical evidence and to ensure the execution of criminal decisions. Its imposition and execution must ensure that its application restricts the fundamental rights of the person concerned only to the extent and for the duration strictly necessary. Seizure may also apply to animals. However, in the case of animal seizure, the requirement of proportionality (in terms of the extent and duration of the seizure) must apply not only in relation to the person concerned (the owner, keeper or person to whom the animal is seized) but also, in addition to the economy of custody and handling, in relation to the seized object (the animal) itself, , in terms of its welfare. If the seizure of an animal cannot be carried out by keeping it in custody, the court, at the public prosecutor's motion, orders the sale of the animal before the indictment is brought. A legal gap then arises, specifically between the court and the animal protection authority, regarding who is responsible for carrying out the prior sale of the animal.
Keywords: enforcement of prior sale, negative conflict of jurisdiction, legal gap
A büntetőeljárásban a lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében.[1] Állat lefoglalásának oka lehet az is, hogy bizonyítási eszköz, s az is, hogy elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik.[2] Az állatok védelméről és kíméletéről külön törvény, az 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) szól, míg az állatokat büntetőjogi védelem alá helyezi a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) több tényállása is.[3] Köztudomású, illetve közismert, hogy az állatok életének indokolatlan kioltása, az állatok indokolatlan bántalmazása, az állatvédelem a társadalom számára erősen szenzitív jelentőségű, számos civil állatvédő szervezet is működik, s nemcsak bárkitől, így az állattartóktól, hanem a hatóságoktól is elvárt az állatokkal való humánus bánásmód. Ezért (is) képez(het)ték kutatás tárgyát az állatkínzás miatt indult büntetőeljárások,[4] szentel(hetet)t szakmai folyóirat tematikus számot a hazai és külföldi állatvédelmi szabályozásnak,[5] és gazdag az ezekkel foglalkozó - rendőr(ség)i, ügyész(ség)i, bíró(ság)i - szakirodalom.[6]
- 87/88 -
A büntetőeljárási törvény szabályozza a lefoglalás végrehajtását és a lefoglalt dolog sorsát is,[7] külön kitérve az élőlény (előzetes) értékesítésére, tulajdonának (ingyenes) átruházására.[8]
A következőkben ismertetett és elemzett jogesetből azonban úgy tűnik, hogy az állatvédelmi és a büntetőeljárási szabályok az (előzetes) értékesítés végrehajtását illetően nem teljesen konzisztensek.
Állatkínzás miatt azért indult büntetőeljárás, mert a kormányhivatal, valamint az illetékes rendőrkapitányságok - civil állatvédő szervezetek bevonásával - több ingatlanon halasztást nem tűrő eljárási cselekményként szemlét tartottak, amelyeken a kormányhivatal a chipek ellenőrzését, illetve az ebek chippelését, a nyomozó hatóságok pedig összesen 268 állat - 158 kutya, 31 kecske, 24 rackajuh, 4 ló és 51 baromfi - lefoglalását rendelték el, a civil szervezetek őrizetébe és kezelésébe adásuk mellett. A szemléken 24 elhullott állat (23 kutya és 1 ló) teteme is feltalálásra került. Néhány nap múlva újabb ingatlanon tartottak szemlét, amelyen felügyelet és gondozás nélkül hagyott 57 ausztrál juhászkutyát és 4 néma récét, valamint 5 állattetemet (3 kutya és 2 ló) találtak.[10] A telepeket a (későbbi) gyanúsított, illetve a tulajdonában álló kft. működtette és folytatott azokon - a jó gazda gondosságát nélkülöző - állattartó és -szaporító tevékenységet, amely kutyák és lovak pusztulását okozta, s alkalmas volt arra, hogy többi állat pusztulását, illetve maradandó egészségkárosodását okozza.
Egyidejűleg állatvédelmi (közigazgatási) eljárás is indult, amelyben a kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az állattartót az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok szándékos megsértése miatt meghatározott összegű állatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte és az állatok kedvtelésből való tartásától meghatározott időtartamra a vármegye közigazgatási területére kiterjedően eltiltotta.
A lefoglalásukat követően a civil szervezetek őrizetébe és kezelésébe[11] adott élő állatoknak mint bűnjeleknek a nyomozás során a vonatkozó szabályok[12] alapján - miután az előzetes értékesíthetőségükkel kapcsolatban az illetékes vármegyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás véleményét beszerezték[13] - a járási ügyészség indítványozta, a nyomozási bíró pedig - a törvényszék mint másodfokú bíróság által helybenhagyott - végzésével elrendelte az előzetes értékesítését.
A véglegessé vált végzést végrehajtása végett a törvényszék az Ávtv. 45/D. §-ára hivatkozva megküldte a kormányhivatalnak, illetve annak a lefoglalt állatok előzetes értékesíthetőségével kapcsolatban véleményt adó Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztályának, amely egyébként a saját eljárásában is rendelkezhetett volna az állatok elszállításáról és elkobzásáról,[14] ha azok nem a büntetőeljárásban kerültek volna lefoglalásra. (Az állatok elszállításának, majd elkobzásának az állatvédelmi eljárásban elrendelése pedig elejét is vette volna a későbbi problémának. Az, hogy az állatok nem a közigazgatási eljárásban lettek megfelelő helyre szállítva, visszavezethető a két hatóság előzetes egyeztetésére és arra is, hogy az állatoknak az Ávtv.-n alapuló elkobzása akkor rendelhető el, ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig nem gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, míg az állatoknak a Btk.-n alapuló elkobzásának nincs ilyen előfeltétele).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
