A Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei szervezete adott otthont annak a konferenciának, amelynek célja az Új Polgári Törvénykönyvről szóló Koncepció kötelmi jogi részének bemutatása volt, és ahol a Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas Megyei Bíróságok bírái mondhatták el észrevételeiket, javaslataikat a Koncepcióval kapcsolatban.
Dr. Mészár Róza a Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg a konferenciát, külön köszöntötte dr. Vékás Lajos egyetemi tanárt, a Kodifikációs Főbizottság Elnökét, a Koncepció kötelmi jogi részének elkészítőjét. Ezután átadta a szót dr. Gátos György nyugalmazott kollégiumvezetőnek, a konferencia levezető elnökének, aki vitaindítójában kifejtette véleményét arról, hogy a Ptk. korszerűtlenné vált, a társadalmi -gazdasági változások jogszabályi változásokat igényelnek.
Dr. Gátos György szerint az új Polgári Törvénykönyvnek sok jogintézményt át kell venni a régiből, ugyanis a hatályos Ptk.-nak olyan jogintézményei is vannak, amelyek a jövőben is használhatóak lesznek. Kiemelte a bírói gyakorlat jelentőségét, de nem értett egyet azzal, hogy a bírói gyakorlat egészét beépítsék az új törvénybe. Véleménye szerint vannak olyan Polgári Kollégiumi állásfoglalások, amelyeket a bíróságok nem is alkalmaznak.
Dr. Gátos György véleménye szerint a kodifikáció során arra kell törekedni, hogy ezt a jogterületet ne szabályozza "túl" a jogalkotó, engedjen teret a bírói mérlegelésnek és jogfejlesztésnek is.
Dr. Vékás Lajos a Kodifkációs Főbizottság Elnöke ezt követően vázolta a Koncepció lényegét, melynek során a hatályos Ptk.-ból indult ki. Véleménye szerint a Ptk.-ban még mindig vannak példaértékű megoldások, ugyanis Polgári Törvénykönyvünk a maga korában magas szintű jogászi munka eredménye volt. Kifejtette, hogy az új Ptk. gerincét a hatályos polgári jog képezi. A Koncepció kialakítása során a hatályos Polgári Törvénykönyv, más polgári jogi jogszabályok és a bírói gyakorlat adta a kiinduló pontot. (Vékás Lajos véleménye szerint a bírói gyakorlatot tágabban kell értelmezni polgári kollégiumi állásfoglalásoknál.)
A Koncepció jelen állapotában egy tematikát jelent, amely összefoglalja azokat a problémákat, amelyek a hatályos joganyaghoz kapcsolódóan felmerülnek. Ez a tematika vázolja a reform feladatait, ismerteti a problémákat és az azokra adható lehetséges válaszokat. Dr. Vékás Lajos a bíróságok képviselőit arra kérte, nyilvánítsanak véleményt arról, hogy mi hiányzik a Koncepcióból, és milyen további változtatásokat tartanak szükségesnek.
A Koncepció részletes bemutatására rátérve rámutatott arra, hogy a Koncepció alaptétele a magánjog egységének megtartása (nem lesz külön kereskedelmi törvénykönyv). Ezzel a Koncepció az ún. monista felfogást képviseli, melynek százéves tapasztalatai vannak Magyarországon. A megkettőzés a XIX. századi történelem szülötte, amely ma már nem tartható. Az állampolgár el tud igazodni a vagyoni forgalomban, ezért egységes szabályozás szükséges a szerződések általános és különös szabályaira, de lesznek (vannak) olyan ügyleti típusok is, amelyek az állampolgárt nem érintik (pl. szállítmányozási szerződés).
Eltérő szabályozási megoldásokra is szükség van, alapvetően a fogyasztóvédelem területén. Nem lehet ugyanis megkerülni jogharmonizációs kötelezettségeinket, így a Ptk. kivételeket fog tartalmazni a fogyasztók által kötött szerződések területén. Az erre vonatkozó joganyag jelentős részét a szerződések általános szabályai közé kell beépíteni, más szabályok az egyes szerződéstípusoknál (utazási szerződés, fogyasztási kölcsönszerződés) kapnak helyet. A fogyasztót csak kogens szabállyal lehet védeni, ami idegen a szerződési jogtól. Ugyanakkor a szerződési szabadságból folyó diszpozitivitás a fogyasztónak is előnyös lehet.
A Koncepció kialakítása során nem vettünk át külföldi mintákat csak azért, mert azok valahol már beváltak. A magyar magánjog 1928-ban már mindent átvett a külföldi kódexekből (a dologi jogot az osztrák, a kötelmi jogot a német, majd a svájci kódex alapján), ami hasznosítható volt. A Koncepcióban gondolatébresztő célzattal, variációs lehetőségként megjelennek azonban bizonyos külföldi példák. A kodifikátor ma már nemzetközi mintához nyúl, a Bécsi Vételi Egyezményhez, az UNI-DROIT-hoz, az Európai Szerződési Jogi Elvekhez.
A szerződési jog anyaga két okból is megújulásra szorul. Egyrészt olyan fejlemények történtek, amelyekre a jogalkotó a Ptk.-ban még nem reagált (pl. elektronikus kereskedelem), de ezeket a jelenségeket a tételes jog sem veszi mindig figyelembe. Reformjavaslatok a kodifikációtól függetlenül is felmerülnek (pl. az érvénytelenség jogkövetkezményei kapcsán), a jogi gondolkodás folyamatosan változik.
Az "érvénytelenség jogkövetkezményei" sui generis tényállásként szerepel a Ptk.-ban. A 32-es számú Polgári Kollégiumi állásfoglalás megtiltotta, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinél a jogalap nélküli gazdagodás szabályait alkalmazni lehessen. Ez azonban nehézségeket okoz a bírói gyakorlatban. További bizonytalanság, hogy az eredeti állapot helyreállítása pénzben vagy természetben történjen. A bírói gyakorlat elsősorban a természetben történő helyreállítást alkalmazza. Amennyiben az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, a bíróság a szerződést hatályossá nyilvánítja, és rendelkezik a szolgáltatások megítéléséről. 1977 után a Ptk. arra késztette a bírót, hogy küszöbölje ki az érvénytelenséget, de nem világos, hogy ez egyenrangú alternatíva-e az eredeti állapot helyreállításával. A bírói gyakorlat ebben a kérdésben ingadozik. Eltérő a gyakorlat abból a szempontból is, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeit a felek akaratából vagy hivatalból alkalmazza-e a bíró. Ha az érvénytelen ügylet tulajdonátruházás, az érvénytelenséggel megszűnik a jogcím, így a tulajdonváltozás sem következik be. Az eladó tehát visszakövetelheti a dolgot. Ha nem tulajdonátruházási szerződésről van szó, vagy nem dolog a szolgáltatás, az eredeti állapotot nem lehet visz-szaállítani, ami nehézségeket okoz a gyakorlatban. Vékás Lajos véleménye szerint meg kell engedni a jogalap nélküli gazdagodás alkalmazását az érvénytelenség jogkövetkezményei körében.
Ezt követően hozzászólások hangzottak el:
Dr. Kutas Péter (Dombóvár) felvetette a kódex nyelvezetének kérdését és javasolta, hogy az hasonló legyen az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat nyelvezetéhez. A munkaszerződés beépítését jónak találja, alapvetően a munkaszerződés és a megbízási szerződés elhatárolása miatt. A haszonbérleti szerződéssel kapcsolatban kiemelte a termőföldek haszonbérletének kérdéskörét és az ehhez kapcsolódó előhaszonbérleti jog jogintézményét: véleménye szerint világossá kellene tenni, hogy miként korlátozhatja ez a tulajdonjogot. A témához kapcsolódóan felvetette, hogy a családi gazdaságokkal kapcsolatban a Ptk.-nak rendeznie kellene a családi gazdaságot alapító szerződés szabályait, de más területek pl. a sportszerződések kérdéskörét is rendezendőnek tartja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
