A tanácskozás állást foglalt abban is, hogy felhatalmazhatja-e a létesítő okirat az ügyvezetést, vagy más szervet az éves beszámoló jóváhagyására, vagy a nyereség felosztásáról való döntésre, a tag javára történő kifizetésekről való határozathozatalra?
A Ptk. 3:109. § (2) bekezdése szerint gazdasági társaságoknál a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés. Hasonló rendelkezést tartalmaz az egyesületekre a Ptk. 3:74. § e) pontja, a szövetkezeteknél a 3:335. § e) pont. A tag javára történő kifizetésről rendelkezik pl. a 3:185. §, 3:262. §, mindkét esetben a Ptk. a döntéshozó szervet említi. A számvitelről rendelkező 2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdése a jóváhagyásra jogosult testületet nevesíti, de nem adja meg e szerv fogalmát.
A hatályos Ptk. 63. § (5) bekezdése szerint az egyesület éves költségvetésének megállapítását, a számviteli beszámoló elfogadását és az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a legfőbb szerv helyett - a szervezet más szervére bízhatja. Bár ilyen "felhatalmazó" szabályt az új Ptk. már egyik jogi személynél sem tartalmaz, a tanácskozás egyhangú véleménye szerint ebből nem vonható le az a következtetés, hogy ne lenne diszpozitív ez a rendelkezés. Érvként az is elhangzott, hogy valamennyi jogi személynél az sem került előírásra, hogy évente pl. a beszámoló elfogadása miatt kötelező lenne a legfőbb szervnek ülést tartania, ilyen kógens szabály egyesületeknél [3:73. § (1) bek.] és szövetkezeteknél [3:336. § (1) bek.] található csak. Az is figyelembevételre került a vélemény kialakítása során, hogy egyszemélyes társaságoknál, ha azonos a tag(részvényes)személye a vezető tisztségviselővel, felhatalmazás nélkül ugyanez a helyzet, illetve hogy a Ptk. már azt a szabályt sem tartalmazza, hogy az egyedüli tag dönt a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekről.
Állásfoglalás született abban kérdésben is, hogy kinevezhető-e cégvezetőnek olyan személy, aki nem áll munkaviszonyban a céggel? (Hozzátartozik-e a cégvezető fogalmához a jogviszonya is?)
A Ptk. 3:113. §-a szerint a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt nevezhet ki. A cégvezető feladatait munkaviszonyban látja el.
A jogirodalomban találunk olyan véleményt, amely szerint a cégvezetőre vonatkozó fogalom-meghatározásból az következik, hogy csak munkaviszonyban állhat a cégvezető a gazdasági társasággal. (Polgári jog. A jogi személy. Az új Ptk. magyarázata II/VI. 149. oldal). Ezzel szemben a többségi vélemény az volt, hogy ez diszpozitív szabály, a tagok rendelkezési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy pl. adójogi szempontok miatt milyen jogviszonyban foglalkoztatják a cégvezetőt, aki a vezető tisztségviselő rendelkezése alapján irányítja a társaság folyamatos működését.
Megvitatásra került az is, hogy lehet-e egy, vagy két tagú a felügyelőbizottság, ha a gazdasági társaságnál nem kötelező a létrehozása, vagy nem működik ügydöntő felügyelőbizottság?
A résztvevők egyhangú szavazat mellett egyetértettek abban, hogy ez diszpozitív rendelkezés, a tagok szabadon határozhatják meg ebben az esetben a felügyelőbizottság létszámát.
Az egy tagból álló felügyelőbizottság melletti érvként elhangzott az is, hogy ilyen szabályozásra jelenleg is találunk példát. A 2006. évi X. törvény 37. § (2) bekezdése 20 főnél kisebb taglétszám esetén szövetkezeteknél lehetőséget ad egytagú felügyelőbizottság működésére a szövetkezet alapszabályának a felhatalmazása alapján. [Az más kérdés, hogy a Ptk. a 3:349. § (1) bekezdése a szövetkezeteknél semmissé nyilvánítja az alapszabály azon rendelkezését, amely háromnál kevesebb tagú felügyelőbizottság létrehozását teszi lehetővé.]
Figyelembevételre került az is, hogy ha a Ptk. valamely szerv esetén eltérést nem engedő rendelkezést akar tenni, külön ki is mondja az eltérés semmisségét. [Ilyen szabályt találunk az rt. igazgatóságára a 3:282. § (1) bekezdésében.] A Ptk. tervezetéhez készült indokolás is azt tartalmazza, hogy "a törvény nem tartja szükségesnek maximális létszám meghatározását, hiszen a társaság mérete, tevékenysége, a tagoknak a felügyelőbizottsággal kapcsolatos elvárásai meghatározzák azt az optimumot, amelynek az átlépése már a társaság tagságának érdekeivel ellentétes. Mivel a felügyelőbizottsági tagok számáról a tagok döntenek, a saját érdekeik figyelembevétele és érvényesítése a tagokra bízható".
Bár a Ptk. 3:27. § (3) bekezdése a jogi személyek általános szabályai körében "a jelenlévők szótöbbségi határozatát kívánja meg", amely egy személy esetében nem értelmezhető és arról is rendelkezik, hogy a létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis, ezzel szemben viszont felhozható az az érv, hogy egy személy esetén a szótöbbség csak úgy értelmezhető, hogy a jelenlévő személy testesíti meg az egyhangú határozathozatalt, a 3:121. § (1) bekezdése is csak a kötelező felügyelőbizottság létrehozatalánál mondja ki a háromnál kisebb létszámtól való eltérés esetén a semmisséget. Ugyanakkor a 3:27. § (1)-(3) bekezdése a tagok számáról nem rendelkezik a semmisség körében, illetve a 3:28. § nem a testület, hanem a felügyelőbizottság tagjainak a felelősségéről rendelkezik.
Megtárgyalásra került az a kérdés is,hogy a tagsági jogviszony felmondása korlátozásának minősül-e, ha a határozatlan időre létesített közkereseti
- 10/11 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
