Napjainkban újra aktuálissá vált az állampolgár részvétele, sőt ellenőrzési-ráhatási jogosultsága a környezet-, a természetvédelem és a hulladékgazdálkodás terén. A tájkép megőrzése, a bioszféra oltalmazása, az erdei életközösségek védelme pl. a gazdasági célú erdővé történő átsorolás esetén. számos okot szolgáltatnak az érintettek minél szélesebb körének bevonására a döntéshozatalban. Hangsúlyosan közjogi kérdésekről van szó, de a magánjogi vonatkozások is - különösen a gazdasági jog területén - szóhoz juthatnak. Az állampolgárnak azonban nem eleve elrendeltetett joga a beleszólás, a befolyásgyakorlás - ki kellett azt vívnia a jogtörténet folyamán. A jövő nemzedékek védelme közös ügy, mégis eltérő a megítélése hazánkban, tőlünk nyugatra és keletre. Függetlenül attól, hogy létezik-e az adott államban a témának külön zöld ombudsmana.
A környezetvédelemben a civil kontroll érkezhet:
- a) "down-up"-jelleggel, a teljes társadalom nyilvánossága felől: aa) országos szinten; ab) nemzetközi szinten;
- b) de érkezhet egyes társadalmi csoportok felől is: ba) regionális, bb) megyei, bc) kistérségi, bd) települési szinten.
A fenti kategóriák jegyei vegyesen is megjelenhetnek egyes civil szabályozókban. Helyi környezetvédelmi ügynek számít minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén (környezetvédelmi tv.1 4. § 23. pont). Érintett önkormányzatnak tekinti környezetvédelmi törvényünk azt a települési önkormányzatot, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik (ibid. 22. pont). Helyi környezetvédelmi ügynek nemzetközi vonatkozásai is lehetnek. Nemzetközi szintű állami-diplomáciai befolyásgyakorlásra is akad példa. Valamint az - esetlegesen - külföldön, a határok mentén vagy több határon is átterjedően érintett lakosság részéről is érkezhet down-up hatás. A NUTS-egységek pedig mindig meghatároznak egy szélesebb földrajzi kategóriát is, melynek geopolitikai szerepe van az "alsóbb szinten" folyó környezetvédelem-formálásban. A civil kontroll egyik legfontosabb sajátossága a környezetvédelemben, hogy az elméletileg felülről irányított, top-down determinált igazgatási keretek közt funkcionáló "alsóbb szint" befolyásolhatja a tágabb földrajzi-statisztikai egységek környezeti politikáit. Így egy fordított irányú hatásmechanizmussal találkozunk.
Az ellenőrző, befolyásoló hatású, a b) pont alá tartozó civil szociális elemek karakterisztikájukban mutathatnak szupranacionális és internacionalizált jegyeket is. A civil kontroll a környezetvédelemben a legritkább esetben működik "vegytisztán" a fent írt a) vagy a b) kategória határain belül maradva. A nemzetközi "zöld" sajtó - a környezetvédelmi zsurnalisztika és publicisztika -, de a diplomáciailag mértékadó nemzeti sajtó zöld rovatai is; továbbá - a határon átnyúló hatásterületre tekintettel - az országhatáron túl is nyomást gyakorló, környezeti értékeket-érdekeket képviselő társadalmi szervezetek tevékenysége; a civil - alapítványi, egyesületi - kezdeményezésre szervezett konferenciák, a civil "zöld" aktivisták nemzetközi tapasztalatcseréje is lakmuszpapírként mutatja a fenti a) és b) kategóriás szabályozó elemek szimbiózisát. A civil kontroll a környezetvédelemben már a XIX. században megjelent a fejlett társadalmak jogrendjében, de a mai kor környezetvédelmében a szektorális környezetvédelem területén érezhető leginkább a hatása (vö. infra 7. fejezet).
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2007 decemberében a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a magyar jogi szabályozás az információk megismerhetőségéről világszínvonalú, de sokszor az állampolgárok és olykor a hivatalos szervek sem tudják pontosan, hogyan lehet élni a törvény adta jogokkal és hogyan kell azoknak megfelelni. (A környezeti ügyekben az információ-hozzáférésről, a nyilvánosság döntéshozatalban történő részvételéről és az ezen jogok megsértése esetén az igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény 2001. október 31-én lépett hatályba.) Az Európai Parlament 2005. május 12-i állásfoglalásának 5. pontja felhívja az Európai Unió Bizottságát és a tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot a Kyotói Jegyzőkönyvre épülő, valamint környezetvédelmi újításokon és a környezettechnológiák fejlesztésén alapuló olyan jövőbeli stratégiára, amely különösen az energia- és közlekedési szektorokat célozza, és hogy élvezzen ez különleges elsőbbséget a vonatkozó politikai kezdeményezéseken belül, így például a környezettechnológiai cselekvési terven, a hetedik kutatási keretprogramon etc. belül. (Vö. a 2008. január 1-jétől hatályos magyar villamosenergiatörvény.)
Az érintett lakosság kontrollja egyre jelentősebben érvényesül társadalmunkban. Nem volt teljesen ismeretlen fogalom a rendszerváltás előtti időkben sem. Lásd: a jogalkotásról szóló törvény (Jat.) szerinti társadalmi vita intézménye2. Az actio popularisnak nevezett mai közérdekű perlés jogtörténete Magyarországon a már hatályon kívül helyezett 1977. évi I. törvényhez és a polgári perrendtartás egykori szövegéhez nyúlik vissza. Az 1977. évi I. törvény 13. § (2) bek. értelmében azonban népgazdasági érdekből meg lehetett tagadni a közérdekű bejelentés tárgyalását. Az ügyész polgári perrendtartásbeli actio popularisa pedig annyiban volt korlátozott, hogy csak fontos állami vagy társadalmi érdekből és abban az esetben élhetett vele, ha a jogosult a jogainak védelmére bármely okból nem volt képes. A Fővárosi Bíróság 2007. szeptember 18-i ítéletében3 a közigazgatási eljárási törvény (Ket.4) 15. § (5) bekezdésében foglaltakat új rendelkezésnek nevezte, mely alapján meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. "Sok külföldi ország jogrendszere ismeri az úgynevezett actio popularis-t, ami azt jelenti, hogy valamilyen közérdek védelmében nem csupán az kezdeményezhet eljárást és gyakorolhat ügyféli jogokat, akinek személyes érdekeltsége van az ügyben. Ez az eljárásjogi megoldás a magyar jogrendszerben sem teljesen ismeretlen. Így pl. a környezetvédelmi törvény 98. §-ának (1) bekezdése a következőket mondja ki: az állampolgárok által a környezetvédelmi érdekeik képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi szervezeteket a környezetvédelmi közigazgatási eljárásokban területükön az ügyfél jogállása illeti meg." A polgári perrendtartás szerint közigazgatási perben kereshetőségi joggal csak az ügyben közvetlen érintettséget igazoló ügyfél minősül (BH 2001. 44.). Az érintettségnek mindig közvetlennek kell lennie a 2005. évi 1281. elvi bírósági határozat szerint is. Az indokolásban a bíróság a perbeli legitimáció hiányát arra alapozta, hogy mindössze közvetett érintettséget talált. (Lásd Julesz M. 2006. Környezetvédelmi civil szervezetek és az actio popularis. Acta Humana 17. évf., 3-4. sz., 150-164.) Környezetvédelmi törvényünk szerint mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv - intézkedésének megtétele mellett - a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.5
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
