Mióta Kádár Zsuzsanna kolleganőnk tájékoztatása nyomán rendszeres olvasója vagyok a nagy-britanniai ügyvédi szervezetek által kiadott Brussels Agenda című uniós jogi újdonságokat tartalmazó havi kiadványnak többször éreztem kísértést, hogy néhány izgalmasabb írásról beszámoljak a kollegáknak a Közjegyzők Közlönyében. A cikkek azonban mindig olyan szűkszavúak voltak, hogy megfelelő háttérismeret hiányában még a spanyol közjegyzők ingatlanforgalommal kapcsolatos kiváltságainak megnyirbálása iránti bizottsági keresetről sem mertem ismertetőt közölni, bár a cikk hevenyészett fordítása azóta is szövegszerkesztőmben porosodott. Óvandó az enyészettől alant közzé is teszem,1 arra is tekintettel, hogy Dr. Woschnak Klaus úr közelmúltban megjelent cikke2 mindenkinek sokat segít a jogi háttér megértésében. Most, amikor két olyan témáról esett szó a lapban, melyekben egyébként is megkíséreltem elmélyülni különböző okokból, megérlelődött bennem az elhatározás némi ismertetőre.
Az egyik a társasági jog területéről érkező híradás, nevezetesen, hogy a 'take-over'-ek vonatkozásában Uniós irányelv készül3, melyben az Egyesült Királyság és Spanyolország Gibraltárral kapcsolatos ellentmondásos viszonyának is szerepe van. A 'take-over'-ek, vagyis (kívülről történő) társasági irányítás átvételek azért is izgalmasak számomra, mert ennek tíz évvel ezelőtti londoni tőzsdei szabályozásáról írtam szakdolgozatom a külkereskedelmi szakjogász képzés keretében - boldogult ÁVLJ-s korszakomban. Másrészről egy alapvetően angolszász jogintézmény, amelyet most egy alapvetően kontinentális alapokra épülő uniós szabályozás kísérel meg rendszerezni, ami mindig érdekes.
Mindazonáltal az Irányelv tervezetről nem rendelkezem részletes ismeretekkel, ezért, most csak némi könnyebb fajsúlyú ismeretterjesztést vállalok fel - kezdve a fogalom valószínűleg nem tökéletes - általam közel évtizede vázolt meghatározásával.4 "A take-over olyan tranzakció, melynek során egy társaság, esetleg magánszemély, vagy azok együttese megszerzi az ellenőrzést egy másik társaság, vagy annak vagyona felett. Ennek megszerzéséhez általában nem szükséges minősített többség, sőt általában többség sem, mert a részvényesek jelentős részének nem fűződik érdeke keresztezni az irányítást kívánó érdekeit. A címadó szabályozás már 30%-ot is úgy tekint, mint aminek a birtoklása már valószínűsíti az érdekek keresztülvitelét, az igazgatótanács összetételének meghatározását." A kissé autentikusabb szakszótári meghatározás eredetiben: "To assume control or management of, not necesserily involving the absolute title."5 Majd folytatva néhány kifejezéssel, melyeitkei kiegészíthetjük a még nem igazán teljes angol-magyar jogi szótárakat a 'take-over' világából: "Greenrnail" a Blackmail (zsarolás) dollárra és takeoverra kitalált változata, amikor valaki azért szerez jelentőshöz közeli részesedést egy társaságban, hogy ezáltal olyan fenyegetést jelentsen a többi tulajdonosra és a vállalatvezetésre, hogy magasabb áron kivásárolják a cégből. "Golden parachute". Nem kevésbé gyakorlatias kifejezés az "arany ejtőernyő", amely távozásra ítélt cégvezetők bőséges élet-, nyugdíj- és végkielégítés-biztosításának is felfogható, különböző kedvezmények halmaza, melyeket a társasági szerződéstől kezdve a munkaszerződésen keresztül egyéb szerződésekben rejtenek el, melynek nyomán nagyon megfontolandó, hogy a vevő el merje-e távolítani a vezetőket, de ha ezt meg is teszi, mindenképpen komoly árat kell fizetnie érte. A ,Shark repellant' avagy 'pofison pilis', ami különböző olyan kellemetlen rendelkezések halmaza, amelyek célja, elvenni a kedvét a betolakodónak a cég megszerzésétől. Ilyen lehet például nagy összegű kölcsönmegállapodás, mely azonnal visszafizetendővé teszi a kölcsönt take-over esetére, vagy olyan súlyos terhet jelentő kereskedelmi megállapodások, amelyek akkor lépnek hatályba, ha a predátor megszerzi a részvények bizonyos százalékát. A predátor alatt természetesen az irányító, blokkoló, esetleg befolyásoló részesedést megszerezni kívánó vevőt érti. A "Crown Jevel" stratégia "azt jelenti, hogy a predátort leginkább vonzó társasági vagyont a vezetés gyorsan értékesíti, általában jóval a piaci ár alatt, valamely ,fal* vevőnek, aki rendszerint a társaság bankja."6
A fogalom és annak gyakorlata nálunk sem ismeretlen, és nyilvánvaló az uniós szabályozást is a mind gyakrabban létrejövő ügyletek serkentik. Az egyik legutóbbi hazai take-over jelenségnek tekinthetjük az Arago közel 20%-os részesedés szerzését a Pick Rt.-ben (azt követően, hogy a jelentős részesedést szerző Arago hasonló módszerrel korábban már az Eravis-ban, BÁV-ban, Zalakerámiában is irányító pozíciót szerzett a Világgazdaság szerint).7 Ugyanezen lap két nappal későbbi száma "szaporodó, ellenséges felvásárlások" -ról számol be - féléves európai fúziós mérleg - megjegyzéssel. A cikk azzal fejeződik be, hogy az európai vállalatvezetők és menedzserek "kezdik egyre inkább átvenni az angolszász gyakorlatot, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy már nem vonakodnak ellenséges felvásárlási ajánlatot tenni."8 A terület azért sem érdektelen a közjegyző-ség számára, mert több nyugati országban a fúziók és akvizíciók (Mergers and Aquisitions) a közjegyzők számára sem teljesen ismeretlen területek.
Némely közjegyzők sokoldalúságára jó példa a Francia Kanadai (Quebec-i) kollégák helyzete, akik közül számos közjegyzőnek Master minősítése van adójogból, és sokan szakosodtak estate planning-ra. (Ez utóbbi összetett jogteriilet, mely az ügyfél tulajdonával, elsődlegesen ingatlanaival foglalkozik, figyelemmel a végrendeletek jogára, az adójogra, biztosítási jogra, tulajdonjogra, a trust-ok szabályozására, abból a célból hogy mindezen szabályozások ismeretében az ügyfél a legésszerűbben, és leggazdaságosabban rendelkezhessen vagyonáról halála esetére?)
Vannak egyesülésekre, társaság átalakításokra, kereskedelmi ügyletekre, védjegyekre szakosodott közjegyzők éppúgy, mint nemzetközi magánjogra, nemzetközi örökbefogadásra, tengeri zálogra, szellemi alkotásokra, telekommunikációs jogra, családi és kereskedelmi közvetítésekre, döntőbíráskodásra szakosodott közjegyzők.10 Talán a magyar közjegyzők is megjelennek ezen utóbbi területen is, melynek lehetőségével a Közjegyzők Közlönyének már idézett számában Dr. Anka Tibor és Dr. Bókai Judit írása foglalkozott."
Nem kevésbé érdekes kísérlet a környezetvédelmi felelősség szabályozásának tervezetét magában foglaló, EU Bizottság által készített ún. "White Paper", mely a környezetvédelmi felelősségi rendszert próbálja egységes szerkezetbe foglalni. A "Brussels Agenda" ez évi 5. száma a génmanipulált élelmiszerekkel kapcsolatos felelősség objektív alapokra helyezését elutasító parlamenti döntéssel foglalkozik12, ami pedig azért áll közel érdeklődésemhez, mert az Európai Uniós szakjogász-képzés keretében pedig ezzel a kérdéssel szeretnék foglalkozni - Luca székének ácsolási sebességét megcsúfoló tempóban - készülő szakdolgozatomban.
A környezetvédelmi felelősség tárgyában 2000. február 9-én napvilágot látott tervezet a növekvő számú és súlyú környezetvédelmi problémára tekintettel (Erika Olajszállító francia partoknál történt balesete, a Donana spanyolországi természetvédelmi terület gátszakadás miatti szennyezett vízzel történt szennyezése) különösen indokoltnak tartja egyértelműbb és szigorúbb felelősségi szabályozás rögzítését. A tervezet súlyt helyez a genetikailag módosított (génmanipulált) termékek problémájára is. Már bevezetőjében kiemeli, hogy a szabályozásnak nemcsak a szennyezéseket, hanem a természeti károkat is le kell fednie, továbbá a természeti források és a biológiai sokszínűség megőrzését. Számba veszi az eddigi eredményeket, mint az 1993. évi bizottsági "zöld papírt", az Európa Parlament előtti közös meghallgatást, parlamenti határozatot, irányelv, és vélemény kiadására 1994-ben a gazdasági és szociális bizottság részéről és a bizottság 1977. év januári döntéseit. Megjegyzi, hogy a felelősség csak ott érvényesíthető, ahol a szennyezők azonosíthatók, a kár számszerűsíthető és az okozati összefüggés bizonyítható. Alapvető környezetvédelmi elvekkel definiálja a szeny-nyező fizet elvét, továbbá a megelőzés elvét. A közösségi szabályozás fő vonásaiként definiálja a visszaható hatály tilalmát, a környezetvédelmi és a hagyományos kár együtt alkalmazásának kötelezettségét. Kiemeli, hogy az objektív és a vétkességi felelősség milyen alapelvek szerint kell hatályosuljon. Vétkességiként ajánlja a nem veszélyes tevékenységekkel biodiverzitásnak okozott károkat. Említi az eddigi eredményeket, mint az Európa Tanács Lugano-i Egyezményét a határon átnyúló szennyezésekről".
A "White Paper" felelősségi rendszer tervezete az alábbi:
A veszélyes és potenciálisan veszélyes tevékenységek objektív felelősséget eredményeznének a hagyományos károk vonatkozásában a személyekben és anyagi javakban okozott károk tekintetében egyaránt. Ugyanezen szigorú felelősség érvényesülne a szennyezések terén is, míg a biodiverzitásnak és a védett természeti forrásoknak okozott károk objektív felelősséget keletkeztetnének, ha veszélyes tevékenységgel okoznák, de felróhatóságon alapulnának, ha nem veszélyes, vagy potenciálisan veszélyes tevékenységgel okoznák."
A génmanipulált termékekkel kapcsolatos felelősség objektívvá tétele a mint fentebb jeleztem, nem valószínű, mert a parlament ellenzi a kérdéskör objektív felelősség alá vonását.15 Ugyanakkor a környezetvédelmi jog uniós térhódítását jól mutatja, hogy a legutóbb kézhez vett Brussels Agenda augusztusi szám 12 írásából 3 foglalkozik környezetvédelmi kérdésekkel.16
Az persze nyitott kérdés, hogy a közjegyzőknek lesz-e köze a környezetvédelmi szabályozáshoz, számos más területen azonban több mint ajánlott, hogy ismerkedjünk az uniós szabályok előbb-utóbb tevékenységünket is érintő tömegével. ■
JEGYZETEK
1 Az Európai Bíróság elé kerül a külföldiek spanyolországi ingatlanszerzését spanyol közjegyző igénybevételéhez kötő rendelet
Egy 671/1992-s Spanyol Királyi Rendelet szabályozza a külföldiek tulajdonvásárlását, mint külföldi befektetéseket és az ilyen magánszemélyektől mindenféle tulajdonváltozás érvényességéhez megkívánja a spanyol közjegyző közreműködését, akkor is, ha a szerződő felek már szerződést kötöttek külföldi közjegyző előtt. A bizottság úgy találta, hogy ez a diszkriminatív helyzet érinti a személyek szabad mozgását a szolgáltatások, a tőke és az "establishment" szabad áramlását. Mivel Spanyolország megtagadta, hogy megszüntesse a külföldiek részére a spanyol közjegyző kötelező igénybevételét, a bizottság a közelmúltban úgy döntött, hogy bepereli Spanyolországot az Európai Bíróságon. Közismert, hogy a közjegyzői hivatás Európában élvezi az Európai Szerződés 45. szakaszában foglalt előnyöket (korábbi szerződés 55. szakasza), amelyik kimondja, hogy a szerződés rendelkezései a szolgáltatások szabadságáról nem alkalmazandók "olyan tevékenységeken, amelyek legalább időnként kapcsolatosak államhatalmi tevékenységekkel" szemben azzal az általános Európai Uniós alapelvvel, hogy a nemzetiségi alapon történő megkülönböztetés tilos. A 45. szakasz kivétel ez alól a szabály alól. Így ez lehetővé teszi az államok számára, hogy korlátokat állítsanak a közjegyzői hivatás gyakorlása elé saját állampolgáraikkal szemben is. Az Európai Bíróság előtt hasonló eljárások várhatók a közeljövőben. Brussels Agenda 1999. augusztusi szám.
2 Közjegyzők Közlönye 7-8/2000. 3. old.
3 Historic deal between UK and Spain signals go-ahead for EU Directive on takeovers The Law Societies Brussels Agenda April 2000 / No 4 page 4.
4 A takeover szabályozása a londoni City Code-ban, Szakdolgozat, Budapest, 1992. március, ELTE Jogi Továbbképző Int. Külkereskedelmi szakjogász képzés, 1. old.
5 Black's Law Dictionary Sixth Edition ST. Paul, Minn. West Publishing Co. 1990.1454. old.
4 Idézett szakdolgozat 11. old.
7 Világgazdaság, 2000. július 12. 9. oldal
8 Világgazdaság 2000. július 14. 6. old.
9 A definícióhoz felhasználtam Black's Law Dictionary Sixth-Centennial Edition (1891-1991 Minn West Publishing Co. 1990-es kiadásának 549. oldalán található meghatározást.
10 Jean Lambert (Notary at Montreal) Notaries In Quebec 12. old.
11 Közjegyzők Közlönye 7-8/2000.12. old.
12 European Parliament rejects "strict liability" for GM producere May 2000 / No 5 page 4.
13 Convention on Civil Liability for Damage Resulting from Activities Dangerous to the Environment Lugano, 21. VI. 1993.
14 White Paper Annex ..Possible Scope cran EC Environmental Liability Regime".
15 Brussels Agenda May 2000 Nos 4. old. European Parliament rejects "strict liability" for GM producers.
16 Brussels Agenda 2000 No 84. old. Council of Ministers examines plan to protect encironment under criminal law, 5. old. Water Framework Directive finally agreed, 6. old. Commission puts forward nsew Directive on freedom od access to environmental information.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Mándoki István LL. M. közjegyző, Kecskemét
Visszaugrás
