A "fogyasztók" vállalkozásokkal szembeni fokozott védelmének Magyarországon is rendkívül aktuális és jelentős témakörén[1] belül az alábbiakban a "fogyasztók" tájékoztatáshoz, illetőleg igényérvényesítéshez, jogorvoslathoz való jogával (is) kapcsolatos - véleményem szerint indokolt - szabályozást "érintek": a "vásárlói" (fogyasztói) panaszfórumokról szóló tájékoztató megfelelő előírását, indokolással ellátott normaszövegtervezettel, az alapos áttekintés érdekében az előzményekre is kitérve.
Az időszerűséget - a "vásárlók" minőségi és egyéb megkárosítással szembeni fokozottabb védelme céljából - különösen "a térség Európa szemétlerakata" elleni "közös fellépés" médiában és politikában is megjelent szükségessége adja.[2] Nagyon fontos, hogy a "vásárlók" jogai, jogos érdekei kellően hatékony védelemben részesüljenek; például minden érintett lehetőleg minél jobban ismerje az úgynevezett "vásárlói" (fogyasztói) panaszfórumokat, hogy igényeiknek a lehető leghathatósabban érvényt tudjanak szerezni.
Először a "vásárlói" (fogyasztói) panaszfórumokról szóló tájékoztató időnként így vagy úgy felbukkanó, és valamelyest jelenleg is létező szabályozásáról szólok, majd indokolással megfogalmazom de lege ferenda javaslatomat.
Az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet közlönyállapot szerinti 16. §-ának - az e rendelet módosításáról szóló 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 8. §-a által beiktatott - (5) bekezdése alapján az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kellett, hogy panaszával a jegyzőhöz, a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez vagy a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez (KERMI) fordulhat, a tájékoztatón fel kellett tüntetni e hatóságok címét és telefonszámát is.
A 6/1990. (IV. 5.) KeM rendeletet hatályon kívül helyező, az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet[3] 26. §-ának (3) bekezdése szerint az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kellett arról, hogy panaszával a jegyzőhöz és a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez is fordulhat, a tájékoztatón fel kellett tüntetni e hatóságok címét és telefonszámát is. E Korm. rendelet módosításáról szóló 203/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított, 2002. december 13-tól hatályos szöveg alapján az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kellett arról, hogy panaszával a jegyzőn, és a fogyasztóvédelmi felügyelőségen kívül a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez, illetve élelmiszer-előállító és -feldolgozó tevékenységet végző kereskedelmi egységek esetében az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomáshoz is fordulhat, a tájékoztatón fel kellett tüntetni e szervezetek címét és telefonszámát.
A 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet helyébe lépő (a 26. §-t is 2007. július 13-tól hatálytalanító), az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet - 2007. július 13-tól hatályos[4] - 20. §-a a vásárlók könyvéről - az (1) bek. és a (3) bekezdésben - akként rendelkezett, hogy a vásárló panaszát szóban vagy írásban közölhette a kereskedővel, a szóbeli panaszt azonnal meg kellett vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kellett, a vásárló írásbeli panaszát - a jegyző által hitelesített számozott oldalú - vásárlók könyvében tehette meg, az írásbeli panaszt a kereskedő harminc napon belül köteles volt megvizsgálni és írásban megválaszolni, a válaszlevélben tájékoztatni kellett a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a (2) bekezdésben meghatározott szervekhez fordulhat; az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát a kereskedő köteles volt az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni, a jegyző, az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságok és szervezetek, a fogyasztóvédelmi hatóság két évre visszamenőleg vizsgálhatták a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. E §
- 42/43 -
(2) bekezdése alapján az üzletben, valamint a 7-9. §-ban és 11. §-ban meghatározott (pl. közterületi, mozgó-, automata, alkalmi) árusítás esetén a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kellett arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a jegyzőhöz és a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez, illetve élelmiszer-előállító és -feldolgozó tevékenységet végző kereskedelmi egységek esetében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz fordulhat, a tájékoztatón fel kellett tüntetni e szervezetek címét és telefonszámát.
A 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (1)-(3) bekezdésének a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénnyel, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénnyel, továbbá ezekhez kapcsolódóan a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XLII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról, valamint egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (7) bekezdésével megállapított, illetve a (11) bekezdés g) pontjával módosított, 2008. szeptember 1-jétől hatályos[5] szövege szerint a szabályozás a következő volt: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében fogyasztónak nem minősülő vásárlónak a vásárlók könyvébe bejegyzett panaszát a kereskedő - ha törvény eltérően nem rendelkezett - harminc napon belül köteles volt megvizsgálni és írásban megválaszolni, a panaszt elutasító álláspontját a kereskedő indokolni volt köteles, a válaszban tájékoztatni kellett a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, panaszával - annak tárgya szerint - mely hatósághoz fordulhat, meg kellett adni az üzlet helye, illetve - a 7-9. § szerinti esetben - a kereskedő székhelye szerint illetékes hatóság címét és telefonszámát; az üzletben, valamint a 7-9. §-ban és 11. §-ban meghatározott árusítás esetén a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kellett arról, hogy panaszával - annak tárgya szerint - mely hatósághoz fordulhat, illetve hogy az Fgytv. szerinti fogyasztói jogvita esetén békéltető testület eljárását kezdeményezheti; a tájékoztatón fel kellett tüntetni az üzlet helye, illetve - a 7-9. § szerinti esetben - a kereskedő székhelye szerint illetékes hatóságok, illetve (és) békéltető testület címét és telefonszámát; a jegyző, az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságok és szervezetek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság két évre visszamenőleg vizsgálhatták a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
