Az Atlantisz kiadó "East-European non-fiction"-sorozatában megjelent kötet kérdései a szerző szerint politikaiak, ugyanakkor filozófiaiak is. Az alapjogok elméleti kérdései és érvényesülésük iránt érdeklődő olvasó számára azonban legalább annyira jogiak is.
Kis János vitatja azt a közkeletű nézetet, hogy a politika pusztán érdekek harca és kiegyenlítődése. A demokratikus politika - álláspontja szerint - ezeken túl folyamatos tanácskozás is a társadalom célkitűzéseiről és berendezkedésének elveiről. Különbséget tesz ennek során az alkudozás és a vita között. Az előbbi az érdekek békés kiegyenlítésének módja, melynek résztvevői ajánlatokat tesznek egymásnak a maguk külön érdeke szerint, ennek során a felek idegenként kezelhetik egymást. A vitában ezzel szemben a jó és igazságos társadalomról alkotott elképzelések ütköznek, ebben a közösen igaznak és helyesnek elfogadható álláspont megtalálása a cél, ebből következően az e kérdésekről nyilvános vitát folytatók politikai közösséget alkotnak. A politika tehát nem csupán az érdekek versenye, hanem elvek vitája is, ilyeneket foglal csokorba a kötet.
1. A fejezetek önálló írásokként 1989 és 1997 között születtek és jelentek meg. A szerző előszavában ezek kiindulásaként azt a tényt jelöli meg, hogy a modern demokrácia a kulturálisan és világnézetileg megosztott társadalom politikai életét szervezi meg: a hit, a meggyőződés és az erkölcsi felfogások lényeges kérdéseiben nincs egyetértés, mindezek ellenére hogyan lehet mégis politikai közösséget alkotni és megegyezésre jutni arról, hogy mire és milyen korlátok között használható az állam. Kis János szerint erre a kérdésre az újkori filozófia a tolerancia eszméjével válaszolt, ezt a hagyományt folytatva abból indul ki, hogy a pluralista közösség szabályozásában a tolerancia további szabályozási elvekkel osztozik: azt vizsgálja, hogy az állam mikor kötelezett a toleranciára, mikor a semlegességre és mikor nem; miben áll a nemzetállam és a polgárok egyenlőkként történő kezelése elvének ellentmondása; és nem utolsó sorban azt, hogy ezek miként befolyásolják az alkotmányos jogok érvényesülését.
2. A könyv első három fejezete ezeket az alapvetéseket tárgyalja "Elmélet" cím alatt. Az "Erkölcs, hit, tolerancia" c. fejezet a szekta-vitát foglalja össze, ami azt követően keletkezett, hogy a Parlament 1993-ban megszüntette négy bejegyzett kisegyház költségvetési támogatását. "Az állam semlegessége" a semlegesség eszméjének kialakulásáról, alkalmazhatóságáról, érvényességi tartományának meghatározásáról szól. Kis János szerint a semlegesség eszméje nem adhat választ arra, hogyan lehetséges politikai konszenzus a világnézetileg megosztott társadalomban. Szerepe az, hogy normatív korlátokat jelöl ki, amelyeket az államnak tiszteletben kell tartania. A tanulmány e korlátok természetét, felállításuk szükségességét vizsgálja. A "Túl a nemzetállamon" c. tanulmányban a szerző az új magyar liberalizmus körüli vita résztvevőjeként fejti ki álláspontját. Tézise szerint a nemzetállam diszkriminatív módon osztja el a vele való azonosulás esélyeit és az odatartozás elismerését, valamint a politikai úton megszerezhető erőforrásokat az államalkotó nemzet és a többi népcsoport között, rendszeresen megsérti a liberális demokráciák legitimitásának alapját: a szabadság, egyenlőség és testvériség alapelveit. A mai magyar liberalizmus számára létkérdésnek tekinti, hogy az végre tud-e hajtani fordulatot a nacionalizmustól a multinacionalizmus felé. Filozófiai és politikai szempontból nincs kellően tisztázva az új magyar liberalizmus viszonya a 19. század szabadelvű hagyományához: a szerző vitatja, hogy vissza kellene e régi hagyományokhoz kanyarodni. Javaslata az, hogy a 19. századi szabadelvű hagyományt történeti közelítéssel és körültekintő kritikával folytatni kellene.
3. A többi kilenc fejezet vitás ügyekre alkalmazva fejti ki az elméleti alapvetéseket ("Alkalmazások"). Az eutanáziáról szóló írásban bemutatja a keresztény hagyomány és a szekularizált életfelfogások ütközéseit, kiáll a passzív és az aktív eutanázia megkülönböztetése mellett, azok erkölcsi nehézségeivel és lehetséges elhárításukkal együtt. Célja az eltérő álláspontok közös vonásának megtalálása, melyet a jogi szabályozás majdan alapul vehet. Az alapkérdésekben bizonyára csak hosszabb távon várható közeledés, de Kis János szerint szükséges volna, hogy a közösség kezdjen nyilvános vitát az eutanázia erkölcsi kérdéseiről (akár
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
