Gál István László pécsi tanszékvezető bűntetőjogász professzor, ügyvéd A tőkepiac büntetőjogi védelme Magyarországon címmel 2019-ben megjelent monográfiája[1] egy nálunk is évtizedek óta aktuális témát dolgoz fel több mint kétszáz oldalon átfogó jelleggel. A mű elsősorban az azzal foglalkozó kutatók, egyetemi oktatók, másodsorban az azzal hivatásszerűen foglalkozó gyakorló jogászok - különösen védőügyvédek, gazdasági pereket tárgyaló ügyvédek, illetve kamarai jogtanácsosok, ügyészek, büntető vagy akár gazdasági ügyszakos bírák -, harmadsorban a tőzsdei befektetők és kereskedők (traderek) számára lehet pontos és hiteles háttéranyag. Az olvasó számíthat arra, hogy a szerző megállapításai megbízhatóan útbaigazítják, orientálják, motiválják, továbbgondolkodásra késztetik és nem utolsósorban figyelmeztetik a minket körülvevő, sokszor felismerhetetlen, vagy csak nagy nehézséggel és utánajárással azonosítható veszélyekre, és kockázatokra.
Személyes meggyőződésem, hogy a tőkepiac - és szűkebb értelemben a tőzsdei kereskedés - soha nem szorult rá olyannyira a jogvédelem büntetőjog által biztosítható eszközeire, mint napjainktól. Ezt egyértelműen bizonyítja az a sajnálatos tény, hogy a Budapesti Értéktőzsde azonnali piacán forgalmazott értékpapírok kereskedésében 2019-ben eltörlésre került a napi plusz-mínusz 15-20 százalékos napi ajánlattételi limit[2] több évtizedes befektetővédelmi indíttatású jogintézménye. Ennek következtében a befektetők és a kereskedők immár napokon belül elveszíthetik a befektetésük teljes értékét, és tőkeáttételes kereskedés esetén annak többszörösét is. A büntetőjogi védelem aktualitását igazolja továbbá az a szintén sajnálatos tény, hogy még az idei COVID-19 típusú koronavírus világjárvány - melynek köztudottan káros társadalmi-gazdasági hatása csak a nagy pénzügyi világválságokhoz mérhető - sem szolgáltatott hazánkban elegendő indokot a döntéshozóknak arra, hogy akár néhány napig felfüggesszék vagy korlátozzák a tőzsdei kereskedést, avagy - nem kevés nyugat-európai ország mintájára - Magyarországon is legalább néhány instrumentum piacán átmenetileg megtiltsák vagy korlátozzák a short ügyletek kötését.
A pécsi jogtudományi iskola erősségét jelzi, hogy szintén 2019-ben megjelent egy a tőzsde anatómiáját, élettanát tudományos igényességgel feldolgozó, a szakmai közösség által régóta várt monográfia, mely a Tőzsdeuniverzum címet viseli. A pécsi jogi kar oktatói: Kecskés András, Halász Vendel és Bujtár Zsolt alkotta szerzőtrió több mint ezer oldalas monográfiája a pénzügyi jog és a társasági jog oldaláról közelíti meg a témát. A Tőkepiac büntetőjogi védelme Magyarországon című monográfia álláspontom szerint már most kiváló kiindulási alap ahhoz, hogy az esetleges további kutatások eredményeként kibővülő tartalommal a tőzsde kórélettanát átfogóan bemutató műként a Tőzsdeuniverzum méltó párja lehessen, melyre az általam felhozott két példa okán is égető szükség mutatkozik. Ehhez azonban fontos lenne, hogy részletesebben kifejtésre kerüljenek a bennfentes kereskedelemre és a tiltott piacbefolyásolásra vonatkozó lényegi tartalmak.
A szerző monográfiáját a 45 év alatti PhD-fokozattal rendelkező, de még MTA doktora címmel nem rendelkező fiatal kutatók számára meghirdetett MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj támogatásával készítette. E kutatás a szerzőtől újszerűnek tekinthető, mert a korábbi kutatásai során a gazdasági büntetőjogon belül legfőképpen a pénzmosással és attól el nem választhatóan a terrorizmus finanszírozásával foglalkozott, melynek országos szinten egyik legrangosabb kutatójává vált, témavezetettjei közül Szendrei Ferenc rendőr ezredes szintén e témakörben írt disszertációt[3]. A monográfia a pénzmosáson, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásán és a terrorizmus finanszírozásán kívül behatóan, kommentárszerűen feldolgozza a számvitel rendjének megsértése, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység, a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ jogosulatlan közzététele, a tiltott piacbefolyásolás és a gazdasági titok megsértése deliktumát is.
A nyolc érdemi fejezetből álló mű teljes egészén tetten érhető az interdiszciplináris megközelítés, a monográfia ugyanis nem kizárólag jogtudományi megalapozottságú, hanem bőségesen tartalmaz közgazdaság-tudományi és kriminológiai eszmefuttatásokat is. A szerző több helyen matematikai egyenletek felállításával illusztrálja és statisztikai módszerek útján igazolja megállapításait. Külön érdeme a műnek, hogy néhány jogeset bemutatása révén a tudományos tartalom helyenként olvasmányossá válik, melynek következtében az nyugodt szívvel ajánlható a téma iránt érdeklődő, de jogi végzettséggel vagy tudományos előképzettséggel nem rendelkezők számára is, így a mű a tudományos ismeretterjesztés szerepét is hatékonyan betöltheti. A felhasznált irodalomjegyzék áttanulmányozása alapján kijelenthető, hogy a szerző a művének meg-
- 552/553 -
írása során a témában érintett valamennyi jelentős hazai és külföldi kutató írott és elektronikus formában megjelent műveit felhasználta. A források között több angolszász és német szerző műve megtalálható, az idézett szerzők között pedig a legnevesebb jogászprofesszorok mellett olyan hazai közgazdászok is szerepelnek, mint Bélyácz Iván vagy Csaba László. Végül említést érdemel, hogy a szerző ahhoz is vette a bátorságot, hogy a napjainkban okkal vagy ok nélkül a politikai támadások középpontjában álló, de a tudományos érdemeiben megkérdőjelezhetetlen magyar származású amerikai milliárdos filantróptól, Soros Györgytől is idézzen gondolatokat.
A monográfia címével kapcsolatosan észrevételezném, hogy az csak a tőkepiac hazai büntetőjogi védelmét tartalmazza, holott a műben ismertetett gazdasági bűncselekmények közül a bennfentes kereskedelem és a tiltott piacbefolyásolás nemcsak tőkepiaci, hanem pénzpiaci pénzügyi eszköz vonatkozásában is elkövethető, ezért helyesebb lett volna a monográfiának A pénz- és tőkepiac büntetőjogi védelme Magyarországon címet adni. Ez a címbeli kiegészítés a monográfia esetleges újabb, bővített kiadása esetén álláspontom szerint indokolt lenne. E helyen mutatnék rá, hogy "a pénzpiacokat a nemzetközi szakirodalom úgy határozza meg, mint az olyan piacok, ahol az egy évnél rövidebb pénzügyi instrumentumok elérhetők és azok adásvétele történik".[4] A pénzpiacok szerepét nem szabad leértékelni, volumene és jelentősége kapcsán elég csak a Magyar Nemzeti Bank devizapolitikájára, a bankok treasury tevékenységére utalni. Pénzpiaci eszközök a jellemzően az egy- vagy többnapos pénzpiaci betétek, határidős visszavásárlási megállapodások, swap (kamat- és devizacsere) és devizaátváltási azonnali és határidős ügyletek, a kereskedelmi kötvények a banki és vállalati piaci szereplők esetén, a banki betétek, a pénzpiaci alapok és kincstárjegyek, valamint kisebb mértékben devizaátváltási ügyletek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
