"A vallás ma is világot formáló, alakító erő, ezért a vallás, mint jelenség a világi állam jogrendszerét szüntelenül régi és új kihívások elé állítja." - írja a könyv ajánlójában Schanda Balázs, egyetemi tanár, a vallásszabadság témájának, az állam és vallás viszonyának elismert kutatója. Koltay András A vallások, az állam és a szólás szabadsága című monográfiája ebbe a kihívásokkal teli világba kalauzol el minket, és próbálja transzparenssé tenni olvasói számára a vallás, az állam és szólásszabadság meglehetősen komplex viszonyrendszerét.
1. Az áttekintés fő eszközének a vallás és szólásszabadság határait feszegető nemzetközi - főként európai és észak-amerikai - joggyakorlat és szabályozás bemutatását, illetve azok alapjogi dogmatikai és jogelméleti elemzését választotta a szerző. A kötet felhasználóbarát szerkezetet követ. A szerző a mű Bevezetését nem csupán a téma exponálásra használja fel, hanem túllép a hagyományos formai és tartalmi kereteken, és megadja azokat az elméleti és gyakorlati támpontokat, amelyek nélkülözhetetlenek az azt követő jogesetek, a vonatkozó szabályozás és az általuk felvetett problémák megértéséhez. Így a Bevezetés az érintett átfogó témakörök (vallás-, lelkiismereti és szólásszabadság; állami semlegesség kérdése; jogrendszerek bemutatása) esetében az azokról szóló főbb ismeretek bemutatása mellett, röviden már itt felvázolja az azokat jellemző konfliktusokat, illetve a jog- és államelmélet által kialakított eltérő értelmezéseket is.
A Bevezetésben tehát nem egy kész értelmezést kap előre az olvasó például a vallás- vagy szólásszabadság tartalmáról, vagy éppen az állam semlegességéről. Sokkal inkább különböző felfogásokkal, premisszákkal és kérdésekkel vagy éppen azok cáfolatával szembesíti a szerző a befogadót már a mű elején, amelyek alapján könnyebben vizsgálható a kötet bemutató és elemző része. Így például a szerző a kötetben vizsgált jogrendszerek sajátosságairól szóló részében (Bevezetés, 5. pont), a szólásszabadság csorbíthatatlanságára vonatkozó nézetet helyezi el közérthetően mind az amerikai legfelső bírósági joggyakorlat, mind pedig az európai szólásszabadság felfogás kontextusában. A jogeseteket és szabályozást tárgyaló részek előkészítését szolgáló Bevezetés e megoldásokkal végső soron elősegíti annak tudatosítását is az olvasóban, hogy mely, a későbbiekben részletesebben előkerülő érvelések, értelmezések mentén gondolkodik, és melyeket tartja elfogadhatónak a vallás- és szólásszabadság ütközése során.
A Bevezetést követően a szólás- és vallásszabadság kérdéseit a kötet - jellemzően az európai és észak-amerikai joggyakorlat és szabályozás bemutatásán keresztül - három nagy egységre (I-III.) bontva tárgyalja.
2. Az I. részben (A vallások megjelenése az állami szférában) a szerző olyan eseteket vizsgál, melyekben az állam valamilyen formában állásfoglalásra, véleménynyilvánításra kényszerül a vallásszabadság kérdésben, azaz az állam tulajdonképpen beszélővé válik a kérdéses témában (az amerikai szólásszabadság-irodalomban ezt goverment speech-nek nevezik). Ebben a fejezetben olyan fontos kérdések kerülnek tárgyalásra, mint például a vallási jelképek közterületen, iskolában történő használata (L/1.) vagy éppen a vallás közoktatásban történő megjelenítésének kérdése (I./2.). A szerző az előbb említett részben részletesen az USA Legfelső Bíróságának vallási jelképek közterületen való használatával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát mutatja be. Az a tény, hogy a gazdag joggyakorlat ellenére sem alakult ki egységes mérce ezen a területen, - a különböző bírói álláspontokat is olvasva - az állami semlegesség látszólag egyszerű elvének komplexitására ébreszti rá az olvasót.
3. A kötet II. része a vallásos vélemények korlátozhatóságáról (II. rész) szóló szabályozást és jogeseteket dolgozza fel. Ide tartoznak a vallási ruházat és jelképek viselésének korlátai (II./3.), a vallási tartalmú reklámok kérdése a médiában (II./4.). Szemben a vallási jelképekkel kapcsolatos szerteágazó legfelső bírósági gyakorlattal, a vallási ruházat és jelképek viselését érintő európai (strasbourgi bírói) gyakorlat egy irányba mutat, ami a vallásszabadsággal, a vallásos vélemények közlésével szembeni jelentős korlátozásban testesül meg - állapítja meg Koltay András. A szerző a korlátozás megalapozottságának hiányosságaira mutat rá, illetve arra a visszásságra hívja fel
- 535/536 -
a figyelmet, hogy a kialakult gyakorlat szembehelyezkedik az Európa önmagáról kialakított képét fémjelző értékekkel: a nyitottsággal, a kölcsönös toleranciával és a kulturális sokszínűséggel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
