A hatályos jogi szabályozás szerint részvénycserére csak a nyomdai úton előállított részvényeknél kerülhet sor. A részvénycsere egyes eseteit illetően a jogi szabályozás jellegében, tartalmában, részletességében jelentősek az eltérések, gyakorlati végrehajtás során pedig szinte valamennyi esetben komoly problémákba ütközhetünk. Az elkövetkezendőkben ezeket próbálom sorra venni. Az első esetkör az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelés, ha a közgyűlés a tőkeemelés végrehajtásának formájaként a részvénycserét határozza meg [Gt. 253. § (1) és (4) bekezdés], s melyre vonatkozóan a Gt. viszonylag részletes szabályozást ad. A döntés a közgyűlés, mégpedig a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés hatáskörébe tartozik [Gt. 253. § (1) bekezdés]. A közgyűlés határozatában a tőkeemelés, a létesítő okirat módosítás, valamint a részvénycsere elhatározása mellett a Gt. 253. §-ának (4) bekezdése alapján rendelkezni kell a részvénycsere végrehajtásának részletes szabályairól is. Nyomdai úton előállított részvények esetén a Gt. 254. §-ában foglaltakhoz illeszkedően kell meghatározni azt is, hogy
- az igazgatóság a tőkeemelés cégjegyzékbe történő bejegyzését követő 60 napon belül a Gt. 254. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatójában a kicserélendő részvények milyen határidőn (időtartamon) belüli benyújtására szólítja fel a részvényeseket a Gt. 254. §-ának (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményekre figyelmeztetéssel;
- az igazgatóság a részvénycsere során kinyomtatott új részvények előállítását követően hány napon belül, milyen határidő biztosítása mellett szólítja fel a részvényeseket új részvényeik átvételére a Gt. 254. §-ának (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményekre figyelmeztetéssel.
A kicserélendő részvények vonatkozásában a részvényest terhelő benyújtási kötelezettség megszegését a törvény szigorúan szankcionálja: a közgyűlési határozat szerinti időtartamon belül át nem adott részvényeket az igazgatóság érvénytelenné nyilvánítja, amit közzétesz a Cégközlönyben és a társaság hirdetményi lapjában. Az érvénytelenné nyilvánítással a (mulasztó) részvényes részvényesi jogai megszűnnek.
Az érvénytelenített részvények helyett a társaság új részvényeket bocsát ki és azokat értékesíti, a befolyt vételár pedig az érvénytelenített részvények tulajdonosait illeti meg. A gyakorlatban az érvénytelenné nyilvánított részvények helyett kibocsátott új részvények előállításával, értékesítésével és a befolyt vételár sorsával összefüggésben merül föl probléma.
Kérdés, hogy a nyomdai úton előállított névre szóló részvények esetén az érvénytelenné nyilvánított részvények helyett kibocsátott és a részvénytársaság által értékesítendő új részvényeknek ki lesz az "első", "eredeti" tulajdonosa; továbbá e tulajdonos személyét fel kell-e tüntetni a részvényeken?
A Ptk. 338/A §-ának (2) bekezdése értelmében: "Értékpapírnak csak olyan okirat... tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását)... jogszabály lehetővé teszi." A részvény, mint értékpapír kiállítását (kibocsátását) a gazdasági társaságokról szóló törvény teszi lehetővé, és e törvény határozza meg a részvény kötelező kellékeit is.
Az 1988. évi VI. törvény (a régi Gt.) 237. §-ának b) pontja a nyomdai úton előállított névre szóló részvény kötelező, minimális kellékeként határozta meg a tulajdonos nevének feltüntetését is. Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 194. §-ának (1) bekezdése azonban már nem tartalmaz ilyen rendelkezést.
A Ptk. 338/C §-a (1) bekezdésének b., 1. pontja értelmében viszont nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír esetén az értékpapírból eredő jogok gyakorlására jogosultnak az értékpapírnak azt a birtokosát kell tekinteni, akit az értékpapír eredeti szövege jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol. A Ptk. hivatkozott rendelkezéséből következően a nyomdai úton előállított névre szóló részvénynek a hatályos szabályozás szerint is kötelező tartalmi eleme az "első" tulajdonos megjelölése, mégpedig a részvényokirat előlapján [ld. 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés]. Enélkül az okirat kellékhiányos, nem minősül értékpapírnak [Vö. még a Tp. tv dematerializált értékpapírra vonatkozó rendelkezései közül a 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjával és 7. §-ának (3) bekezdésével].
A nyomdai úton előállított névre szóló részvény későbbi birtokosai közül pedig csak az tekinthető az értékpapír jogosultjának - azaz részvényesnek -, akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata ekként igazol. A fentiekből következően a tőkeemeléshez kapcsolódó részvénycsere során az érvénytelenné nyilvánított részvények helyett kibocsátásra kerülő nyomdai úton előállítandó új névre szóló részvényekre is rá kell nyomtatni az "első" tulajdonos nevét. Már "csak" az a kérdés, hogy ki lesz ezeknek az új részvényeknek a tulajdonosa (első tulajdonosa).
A részvénycserével érintett korábbi, érvénytelenné nyilvánított részvények tulajdonosa biztosan nem válik az új részvények tulajdonosává, hiszen az érvénytelenné nyilvánítással a korábbi részvényes részvényesi jogai a törvény erejénél fogva megszűnnek [Gt. 254. § (2) bekezdés].
A törvény az új részvények értékesítésére - azaz tulajdonjoguknak ellenérték fejében történő átruházására - a részvénytársaságot jogosítja fel. Azt azonban a Gt. nem mondja ki, hogy az újonnan kibocsátásra kerülő részvények az rt. tulajdonába kerülnek. Úgy gondolom, hogy a megoldás érdekében a részvényátruházás általános szabályaiból célszerű kiindulnunk. A Ptk. 338/B §-ának (1) bekezdése szerint az értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. A Ptk. 338/B §-ának (3)-(4)-(5) bekezdése és a Gt. 180. §-ának (3) bekezdése rendelkezései értelmében a nyomdai úton előállított névre szóló részvény - hacsak külön törvény nem tartalmaz eltérő, speciális rendelkezéseket - az átruházó által aláírt, a részvény hátoldalára, vagy a toldatra vezetett, írásbeli nyilatkozattal, illetve az átruházó fentiek szerinti aláírásával (teljes vagy üres forgatmány útján) ruházható át. A Ptk. 338/C §-ának (2) bekezdése szerint az átruházással az értékpapírból eredő jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
