Gaál János kollegámmal közösen írt Birtokvédelmi kézikönyvünk jónéhány jogterületet hasonlít össze és határol el a birtokvédelmi jogterülettől, ennek a gyűjteménynek egy következő darabja a nemrégiben egy szakmai napon elhangzott előadásom írásos összefoglalása. Az írás végén - meglepő módon - arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a "kamerás" jogesetek személyiségi jogi megközelítése kevesebb bizonyítást igényel a bíróság előtt, mint a "kamerázás" jogszerűtlen adatkezelésként vagy birtokháborításként való felfogása a megfelelő hatóság, illetve jegyző előtt. Lássuk a részleteket!
Hat éve alkották meg a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: Mavétv.), de megalkotásának indoka őszintén bevallva nem igazán érthető, nemcsak számomra, hanem az időközben megjelent szakcikkek szerzői számára sem. A preambulumban újfajta kihívásokra utal a jogalkotó és ezzel együtt arra az óhajra, hogy a joggyakorlatban már viszonylag kimunkált jogterület megállapításai nyerjenek végre jogszabályi szintet, mégis a konkrét szakaszok tartalma részben hiányos, részben például a jogkövetkezményeknél duplikálja a Ptk. jogkövetkezményeit, tehát első látásra nem ad túl sokat a jogalkalmazónak.
A preambulumban foglaltak szerint "Az Alaptörvény hetedik módosításával kiegészített VI. cikkére és az alapvető jogok korlátozhatóságának Alaptörvényben meghatározott általános kereteire, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlatára figyelemmel, az Országgyűlés a magánélethez való jog hatékony biztosítása céljából, továbbá annak érdekében, hogy a jogalkalmazás figyelmét felhívja a magánélethez való jogot érintő aktuális kihívásokra, egyben annak okán, hogy a jogvitákban érvényesíthető legyen a magánélethez való jog fokozott védelme, a következő törvényt alkotja: [...]". Kétséges, hogy a pusztán új (és a Ptk.-ban foglalt fogalmaknak részben ellentmondó) definíciók mennyiben segítik elő a hatékonyságot; a jogalkalmazás figyelmének felhívása az új kihívásokra kimerül egyetlen mondatban, melynek lényege, hogy 2024-et írunk, tehát figyelni kell arra, hogy az interneten ugyanúgy elkövethetők bűncselekmények és polgári jogi jogsértések, mint a fizikai világban; a magánélethez való jog fokozott védelmének érvényesíthetősége pedig felveti a hatásvizsgálati összegzés fájó hiányát, pedig igazán jó lenne, ha megalapozná azt a feltevést, mely szerint az eddigi Ptk.-ból ismert rendszer a fogalmaival, a jogkövetkezményeivel, az ismert joggyakorlat fényében eddig nem védte kellőképpen a hivatkozott jogokat. Ez hatásvizsgálati jelentés nélkül a puszta joggyakorlatot tekintve sincs nyilvánvalóan így, de ha így is van, új fogalmak alkotásával és a Ptk.-beli jogkövetkezmények Mavétv.-beli duplikálásával kétséges, hogy kijavítható-e.
A részletes indokolás az 1-6. §-hoz a következőképpen szól: "A magánélet átfogóbb védelmének érdekében indokolt az egész jogrendszert átható célok és alapelvek rögzítése, melyek garantálják az Alaptörvény VI. cikkében meghatározott (és kibővült) magánélethez való jog védelmét, és utalnak e jog lényeges, külön törvényekben meghatározott elemeire. A törvényjavaslat garantálja, hogy a magánszféra védelmét szolgáló alapvető szabályokat kizárólag törvény állapítja meg, rendelkezik arról, hogy a magánélethez való jogot érintő jogszabályokat értelmezni az Alaptörvénnyel, valamint a magánélet hatékonyabb védelme céljából e törvény rendelkezéseivel összhangban szükséges, amellett, hogy a részletes szabályokat külön törvények tartalmazzák." Hatékonyságfokozás új fogalmak alkotásával és duplikált jogkövetkezmény-listával?
Végül a 10. §-hoz fűzött indokolás a jogalkalmazónak biztosított segítségnyújtást jelöli meg a példálózó felsorolás indokaként: "A törvényjavaslat az otthon tiszteletben tartásához való jog tartalmát részletezi, és a jogalkalmazást segítve rögzíti példálózó jelleggel e jog megsértésének fontosabb eseteit. Kiemelendő, hogy e körben is érvényesül a törvény azon alapelve, miszerint a magánélethez való jog lényege, hogy azt - külön törvényben meghatározott kivételekkel - az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg."
A Mavétv. birtokvédelmi jogalkalmazók figyelmét felkeltő szakasza így szól:
"10. § (1) Az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát. Az otthon nyugalma biztosítja a magán- és családi élet kibontakozását, továbbá a magánszféra szabad és teljes megélését. Ennek tiszteletben tartása érdekében mindenkinek az otthonát mint magánéletének, családi életének színterét fokozott védelem illeti meg.
- 20/21 -
(2) Az otthon tiszteletben tartásához való jog sérelmét jelenti különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás, vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás.
(3) Akit az otthon tiszteletben tartásához való jogában megsértenek, a 12-13. § szerinti jogkövetkezményeken kívül külön törvényben meghatározottak szerint egyéb, így különösen birtokvédelmi, szomszédjogi, tulajdonvédelmi igényeket is érvényesíthet."
A definícióalkotáson túl az egyéb igényérvényesítési lehetőségekre való felhívás több szakcikk és a saját véleményem szerint is nemcsak túlzóan paternalista (több más élethelyzetből, illetve jogszabályhelyből levezethető, hogy helye van az adott jogsérelem orvoslására nyitva álló eljárás mellett birtokvédelmi igényérvényesítésnek, mégsem hívja fel a jogszabály azoknál az élethelyzeteknél erre a figyelmet), továbbá dogmatikailag is hibás automatikus egyenlőségjelet tenni személyiségi jogi jogsérelem és igényérvényesítés és birtoklást sértő jogi helyzetek és birtokvédelem közé.
Az értékelendő magatartások a 10. §-ban foglaltak szerint a következőképpen alakulnak:
- jogosulatlan behatolás (a jogellenesség puszta fennállása elegendő, amikor engedély nélkül bekerült valaki az otthon fizikai terébe),
- jogosulatlan beavatkozás (sértő, zaklató magatartás is szükséges, az otthon fizikai terén kívül, de az otthonra kifejtett hatással).
A lakóközösség(ben élés) nyilván feltételezi a folyamatos beavatkozásokat, melyek a tűrési kötelesség körébe tartoznak, amint sértővé, zaklatóvá válnak, jogsértőek lesznek; a szomszédjogi generálklauzulához képest itt nem feltétel a szükségtelen jelző, tehát elvileg egy szükséges zavarás, amely sértő és zaklató, kimerítheti az otthon tiszteletben tartásának megszegését (pl. építkezés / karbantartás zajai).
Három alapvető kérdés merül fel a birtokvédelmi jogalkalmazóban akkor is, ha nem egy parádés polgári jogász, mint jómagam:
- az otthon tiszteletben tartásához való jog egyenlő-e a magánlakás megsértésével, vagyis a Ptk. fogalomrendszere aggálytalanul és akadálytalanul megfeleltethető-e a Mavétv. fogalomrendszerének mind a személyiségi anyajog, mind a belőle leágazó részjogok tekintetében? (a válasz: nem)
- az otthon tiszteletben tartásához való jog sérelme egyenlő-e a birtoklás jogának sérelmével, vagyis automatikusan egyenlőségjel tehető-e személyiségi jogi jogsérelem és jogkövetkezménye és birtoklást érintő jogsérelem és birtokvédelem között? (a válasz: nem)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
