"Az igazság állandó és örök igyekezet arra, hogy kinek-kinek megadjuk a maga jogát. A jogtudomány az isteni és emberi dolgok ismerete, tudománya annak, hogy mi a jogos, mi a jogtalan", fogalmazta meg Justiniánus császár törvényerejű tankönyvében, a híres Institutiókban.1 De miként adható át a leghatékonyabban e tudás másfél évezreddel később, a XXI. század elején? Mi is a jogászképzés célja? Mi tanítandó meg a hatalmasra duzzadt joganyagból, normatömegből? Miként sajátítható el a problémamegoldó jogászi szemlélet? A 2010/11-es tanévtől fogva új tanterv szerint tanulnak a joghallgatók Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A curriculumnak kikerülhetetlenül válaszolnia kellett a fenti kérdésekre.
A tantervi átalakítás deklarált célja volt, hogy a jogász nappali tagozatos képzés curriculuma a korábbinál nagyobb mértékben, teljes struktúrájában tükrözze azon változásokat, amelyek rendszerváltozással és a demokratikus jogállam megteremtésével, a magántulajdon helyreállításával és a szociális piacgazdaság szabályrendszerének kialakításával, az Európai Unióhoz csatlakozással és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokba történő teljes beilleszkedéssel a magyar jogrendszerben bekövetkeztek.2 Az új tanterv, az elmúlt évek, évtizedek inkább spontán, semmint rendszerszemléletű változásai után, sok ponton, az átfogó, szerkezeti átalakítás igényével kívánt új irányokat szabni a jogászképzésben.
A jogászképzés alapvető céljának a klasszikus jogászi hivatásokra, valamint a köztisztviselői/közszolgálati pályafutásra, illetve a hazai és külföldi gazdasági társaságok, vállalkozások irányításában megjelenő jogászi feladatokra történő felkészítést tartjuk, azaz a jogi szakemberek, gyakorló jogászok képzését. Tehát nem közvetlen cél a művelt "általános kultúrember" képzése, bár úgy a jogtörténeti és társadalomelméleti stúdiumok, mint a tételes jogi tárgyak ismeretanyaga ehhez nyilvánvalóan hozzájárul, biztosítva a jogi diploma jól hasznosíthatóságát egyebek között a politikum vagy a média világában.3
Az új tanterv megőrzi az egységes, osztatlan jogászképzés kereteit, annál is inkább, mert mára Európa-szerte nyilvánvalóak a 3+2 éves Bologna rendszerű képzés súlyos hátrányai a jogászképzésben, s számos egyetemen megkezdődött a visszatérés az eredeti, jól bevált curriculumhoz.4 A nemzetközi tapasztalatokat erősíti, hogy Magyarországon a bíróságok, ügyvédi kamarák, ügyészségek nem tartanának igényt a hároméves képzés nyomán BA fokozatot szerzett, jogászokra5, vagy inkább jogtechnikusokra.
A reform során a hagyomány és változtatás egyensúlyának kialakítására törekedtünk. A Karon 1667 óta folyik magas színvonalú, minőségi képzés. Az évszázados tradíció olyan értékeket teremtett, például a jogtörténet, jogbölcselet vagy a politico-cameralis tudományok oktatásában is, amelyeket kár volna kockáztatni a frissen végzett jogászokat fogadó munkáltatók - adott esetben - rövidebb távú vagy parciális szempontokat tükröző megfontolásaiért. Ugyanakkor az is tény,
-705/706-
hogy rendkívüli igény van a hallgatók és leendő alkalmazóik körében arra, hogy a joghallgatók a jogállam és a piacgazdaság működésének szabályrendszerét és általában a hatályos jogot nagyobb óraszámban, mélyebben, adott esetben kiscsoportos foglalkozások keretében sajátíthassák el. A rendszerváltozással lezárult a "magántulajdon nélküli magánjog"6 korszaka, és ezáltal a polgári és kereskedelmi jog gyakorlati jelentősége erősen megnövekedett. Ezért - figyelemmel arra, hogy az óra- és kreditszám nem növelhető korlátlanul - érdemi változtatásokra, az arányok határozott átrendezésére volt szükség, mégpedig a tételes jogi tárgyak javára.
Ezzel összefüggésben kiemelt cél volt a kezdő jurátusok korai találkozásának biztosítása a hatályos joganyaggal, a tételes joggal. Rendkívül fontos, hogy a szükséges elméleti és történeti alapozás mellett, sőt azzal párhuzamosan a hallgatók már tanulmányaik kezdetén szembesüljenek a mai jog rendszerével és annak európai, nemzetközi dimenzióival, valamint a jogászi munka építőköveivel, a törvényekkel és más normákkal, valamint a bírósági határozatokkal. E szemléletformáló korai kitettség (early exposure) megvalósítása érdekében került bevezetésre rögtön az első szemeszterben a "Bevezetés a jogi adatbázisok kezelésébe" c. szemináriumi foglalkozásokból álló tantárgy, a szakmai törzsanyagot oktató tanszék(ek) szervezésében, elsősorban magyar és külföldi elektronikus adatbázisok (Complex, Complex HMJ, parlamenti irományok, Eur-lex, Curia, WestLaw, Beck Online stb.) projektoros szemléltetésével, kezelésével és magyarázatával, sőt jogviták normatív hátterének feltárásával.
Az Egyetem és a Kar a hallgatókért folytatott rendkívül kemény versenyben áll helyt és őrzi vezető szerepét Magyarországon. Az új tanterv egyik vezérlő gondolata, az erős versenyben intézményünk akkor tud kitartani, ha nagyobb teret biztosít az egyes tantárgyak Karon belüli, szabályozott versenyének, azaz az alternatív tárgyak száma növelésének, kiegészítve azzal a minőségi ugrással, hogy az alternatív, azaz meghatározott számban kötelezően választandó tantárgyak a jövőben részben kisebb csoportokban (pl. társadalomtudományi, jogtudományi alapozó tárgyak), részben pedig kari szinten versenyeznének egymással. Tehát az egyes tanszékeken belül tartott alternatív stúdiumok védett világa megszűnt, a tantárgyfelvételnél a hallgatók szavaznak érdemükről. Természetesen ezt kiegészítve fennmaradt a fakultatív tárgyak kínálata is.
A hallgatók megnövekedő tantárgyválasztási szabadsága lehetővé teszi azt, hogy az egységes jogi diploma megtartása mellett is erősödjön a korai szakosodás lehetősége, és ezzel együtt a motiváció, a világos karrier-elképzelésekkel rendelkező joghallgatók számára. Az orientációt megkönnyíti, hogy a már korábban bevezetett - külön igazolással elismert - szakmai modulrendszer kibővült a kari szintű alternatív tárgyakkal. Jelenleg négy modul - büntetőjogi, civilisztikai, európai és nemzetközi jogi, valamint közjogi - létezik. E modulok összefogják az adott jogterület alternatív7 és fakultatív tárgyainak többségét. A modulok választása azonban a jövőben sem lesz kötelező a hallgatók számára, illetve nemcsak a modult választó hallgatók vehetik fel a differenciált szakmai ismeretekhez tartozó alternatív tárgyakat.
A képzés gerincét természetesen a kötelező tantárgyak rendszere adja. A differenciált szakmai ismeretek tárgyai és a fakultatív tantárgyak versengése nem érinti a képzés alapvető vázát adó kötelező tárgyakat. Azaz nem cél, hogy a hallgatók abszolút szabadságukkal élve teljes mértékben maguk alkothassák meg a saját "testreszabott" oktatási programjukat. A kötelező tárgyak - egyebek mellett az alkotmányjog, büntetőjog, közigazgatási jog, polgári jog, eljárási jogok, jog és állambölcselet, európai jog, nemzetközi jog, nemzetközi magánjog - biztosítják a Karon végzett jogászok diplomájának lényegi egyenértékűségét, a minden jogász számára fontos releváns ismeretek közvetítését, amit csak gazdagít, kiegészít a szakmai orientáció, illetve specializáció lehetősége. Bizonyos mértékű arányosítás ugyanakkor a fennmaradó kötelező tantárgyak súlyát illetően is indokolt volt. Ennek jegyében a büntetés-végrehajtási jog kettő helyett egy féléves kötelező tantárgy lett, amit egy, a büntetőjog modulban elhelyezett alternatív tárgy egészít ki az érdeklődők számára. A jogi dogmatika, kiegészülve más elméleti alapozó tárgyakkal, szintén választható tárgy lett a korábbi kötelező helyett, a jogpolitika oktatása pedig megszűnik a mesterképzésben. Más esetben az oktatott tananyag és jegyzet teljes revíziója vált szükségessé.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
