Dr. Takács László: Puskapor, hordó, vitorlák (Jegyző, 2011/3., 44. o.)

1922-től kezdődően, a trianoni békeszerződés következményeként Balatonfűzfőre telepítették a Monarchiát kiszolgáló magyaróvári kincstári lőporgyárat. Fedőüzemként 1927-ben létrehozták a papírgyárat, hogy ne legyen gyanús, hova jár ennyi ember dolgozni (van olyan korosztály, aki még emlékszik az ovális keretben úszó vitorlás emblémára az iskolai füzeteken).

Az '50-es évek "átgondolt" iparosítása következtében folyamatosan bővülő vegyipari tevékenység települt a Balaton csúcsára. Ennek eredményeképpen az országos átlagot jóval meghaladó infrastruktúra és jóléti ellátórendszerek jöttek létre. Az itt működő iparvállalat kis túlzással állam volt az államban, az akkori ideológia mentén szinte azt tett, amit akart. A kiemelt infrastruktúra és a több mint 6000 munkahely árnyoldalát jelentette a településen jelen lévő folyamatos bűzhatás, az időről időre bekövetkező ipari haváriák - mindez a Balatonpart egyik legszebb helyén -, ahol a fentiek miatt teljesen fehér folt maradt az idegenforgalom fejlesztése.

Balatonfűzfő területe I. (Szent) István óta lakott, azonban önálló településsé 1958-ban vált. Körzetközponti település, amely városi rangra 2000. július 1-jén emelkedett. A rendszerváltást követően az ipari tevékenység folyamatosan sorvadt el, mára a szaghatás eltűnt, mint ahogy sajnos a munkahelyek nagy része is. Mai korunkban a megörökölt és túlméretezett infrastruktúra, új munkahelyek teremtése és az idegenforgalom fejlesztésének szükségessége állítja nagy kihívás elé a mindenkori önkormányzatot. Ehhez kiváló adottságokkal rendelkezik a város.

A település geopolitikai helyzete kiváló, hiszen a Balaton tó északi sarkában, a 71-es számú főközlekedési út mentén, a 72-es főút és a 710-es elkerülő út csomópontjában fekszik. A 72-es főutat uniós forrásból megerősítették, kiszélesítették, kapaszkodó sávokkal látták el, és kötötték be a 8-as számú gyorsforgalmi útba eltérő szintű csomóponttal. A 710-es elkerülő út 2 éven belül bekötésre kerül az M7-es autópályába. A Budapest-Tapolca fő vasútvonal keresztül megy a városon. A NIF beruházásaként ezen vasútvonalat úgy korszerűsítik, hogy a Budapest felől érkezők először itt fogják megpillantani a Balatont, a Budapest-Balaton északi partja közti menetidő pedig 20 perccel csökken. Mindez azt eredményezi, hogy Fűzfő ténylegesen és végérvényesen a Balaton keleti kapujává válik.

További ritkaság, hogy itt nincs körbeépítve a Balaton, hiszen a település két végén elhelyezkedő strand között állami és önkormányzati tulajdonban álló természetközeli területek övezik a tópartot.

Országos szintű adottság a Balatoni panorámával rendelkező sporttelep. Itt található a nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas uszoda. A Magyar Olimpiai Központ részeként a gyakorlatban is használatos az úszó- és vízilabda válogatott által. Nyolc salakos pályából áll a teniszcentrum, melyek talajadottságai az országban a legkiválóbbak. A volt NB-1/B-s labdarúgó csapatot kiszolgáló panorámás stadionról nem is beszélve. Rendelkezésre áll a település határában trapp- és skeet lövő sportágakra alkalmas lőtér, ahol olimpiai bajnokunk Igaly Diana is gyakran megfordul edzeni.

A településfejlesztési beruházások pályázatok útján, valamint befektetői szándék mentén tudnak megvalósulni. Az elmúlt 4 évben - az önrészen kívül - 550 millió forint pályázati támogatást tudott a város elnyerni. Ez a Polgármesteri hivatalt is nagy kihívások elé állította. Meg kellett teremteni a hivatalon belül azt a struktúrát - hozzárendelve a megfelelő szakértelmet és humánerőforrást -, amely képes a projektek gyors és pontos előkészítésére, adminisztrálására. Bizonyára nem ismeretlen az olvasó előtt, hogy a pályázati rendszer hajnalán komoly feladat volt alapvető szemléletváltást elérni a helyi döntéshozóknál. Egyszerűen: pályázat nélkül nincs fejlesztési forrás, tervek hiányában pedig nincs pályázat. Az előkészítés bizony pénzbe kerül, s az idő is gyakran igen szűkös.