A 2008. és 2009. évek világgazdasági válságát követően Közép- és Kelet-Európa országaiban, így Magyarországon is a nyugat-európai vállalkozásoknál és az Egyesült Államok cégeinél érzékelhető kezdeti konjunkturális megélénkülésekkel szemben 2010-ben továbbra is mélyülő válságjellemzők voltak tapasztalhatók a vállalati csődöket, fizetésképtelenségi eljárásokat tekintve.
A piacgazdaság ezen régióit tekintve, gyakorlatilag 2010-ben még szinte minden kelet-európai ország csőd történései a 2008-2009. évi gazdasági válság sokkhatásai árnyékaiban zajlanak. Annak ellenére, hogy az európai térség egyes nemzetgazdaságai karakteresen erősödő, jellegzetes növekedési jeleket kezdtek el mutatni az egyes, főként kelet- és közép-európai nemzetek gazdasági teljesítményeiben bekövetkezett jelentős veszteségeket, kríziseket még egyáltalán nem sikerült kiegyenlíteni. A cégek, vállalatok stabilitása az egyes gazdasági ágazatokban érzékelhető növekedés ellenére még eléggé ingatag, a konjunkturális célkitűzéseket erőteljesen hátráltatják a cégek finanszírozási nehézségei, régiók szerte problémát jelentett (és jelent még ma is) a cégek jelentős részének a hitelhez való hozzájutás.
Az előző részekben felvázolt főbb gazdasági régiók (Nyugat-Európa, Közép- és Kelet-Európa, USA) közegében felvázoltakban, leírtakhoz való magyarországi helyzet összehasonlításához és viszonyításához alapvetően szükséges a hazai civilisztikai és csődjog elmúlt évtizedekben áttekinthető kronológiájának és fejlődéstörténetének főbb vonalaiban felvázolt ismerete.
A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) megalkotása és elfogadása még 1988. év végén, teljesen más politikai és társadalmi rendszer keretében és közegében történt. Annak a kiindulási mérföldkő szerű 1989. január 1-jei hatálybalépése indította el a hazai piacgazdaság kereteinek létrejöttét, a tulajdonviszonyok végérvényes és teljes átalakulását.
Az 1990-ben bekövetkezett társadalmi rendszerváltással útjára indult gazdasági korszakváltás pedig gyökeresen átalakította a politikai és gazdasági intézményrendszer egészét, mindez pedig teljességében átformálta és igényelte a politikai és gazdasági jogrendszer azóta is tartó radikális reformjának folyamatos végigvitelét, átfogó módosítások, változtatások sokaságát.
A csődeljárásról, a felszámolásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. számú törvény (Cstv.) a Gt.-hez képest némi késéssel 1992. január 1-jén lépett hatályba. Annak azóta legalább öt átfogó novelláris módosítása és számtalan olykor évente több alkalommal történt eseti módosítása, alkalmi változtatása történt a legkülönbözőbb indokokból és okok nyomán egyaránt.
A fogalmi terminológiai kategóriák tekintetében is számos lényeges eltérés fogalmazható meg a hazai csődtörvényünknek az európai országokban és az Amerikában ezen tárgykörben fellelhető jogszabályok között, ami igencsak megnehezíti és bonyolulttá teszi a statisztikai adatok összesítését, érdemi összehasonlítását. A jogalkotásunk részben ennek tisztázására, egyértelművé tétele céljából vette ki a Cstv.-ből a végelszámolásra vonatkozó teljes joganyagot.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
