A G. Mezőgazdasági Egyéni Céget Cg. 05-11-000286 cégjegyzékszám alatt 2007. április 18. napján jegyezte be a cégnyilvántartásba a B. Megyei Bíróság mint Cégbíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság), és ettől az időponttól kezdve vezeti cégjegyzékét.
A cég 2010. június 30-án az egyszerűsített cégeljárás szabályai szerint változásbejegyzési kérelmet nyújtott be az elsőfokú bíróságon, melyben kérte a 2009. évi CXV. törvénnyel kapcsolatos változások nyilvántartásba vételét. Kérelmét 2010. július 2-án további mellékletekkel egészítette ki.
Az elsőfokú bíróság 2010. július 7-én kelt 13. számú végzésével a kérelmet elutasította. Határozata indokolásában kifejtette, hogy az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 15. §-a szerint cégnyilvántartásba bejegyzett egyéni vállalkozó (egyéni cég) és az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni cég jogalanyisága lényegesen eltér, s noha az utóbbi törvény 38. § (1) bekezdése előírja a hatálybalépéskor már bejegyzett egyéni cégek számára, hogy az új törvény rendelkezéseinek megfelelő működést megvalósítsák létesítő okiratuk módosításával, álláspontja szerint ennek során új jogalany jön létre új adószámmal, s ezt csak az ún. technikai átalakulás révén lehet elérni. Erre figyelemmel az átalakulás bejegyzése egyszerűsített eljárásban nem kezdeményezhető, elő kell terjeszteni a jogelőd egyéni cég törlési, és a jogutód kfc. bejegyzési kérelmét, ennek során a létrejövő jogalany alapítási szabályait kell alkalmazni. Álláspontja szerint a kfc. bejegyzési kérelméhez mellékelni kell a hitelintézeti igazolást a pénzbeli hozzájárulás megfizetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos ügyvezetői nyilatkozatot, a nem pénzbeli hozzájárulásra vonatkozó ügyvezetői nyilatkozatot és az ügyvezetői tisztséget elfogadó nyilatkozatot (miután az összeférhetetlenségre nézve a változásbejegyzési kérelem melléklete szerint a vezető tisztségviselő nyilatkozatot tett).
A végzés ellen az egyéni cég (tulajdonosa) fellebbezést terjesztett elő 14. sorszám alatt 2010. július 21. napján, melyben elsődlegesen kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával az előterjesztett változások bejegyzésének elrendelését, ennek hiányában az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és a lerótt jogorvoslati illeték visszatérítésének elrendelését.
Fellebbezése indokolásában arra hivatkozott, hogy a 2009. évi CXV. törvény 38. § (1) bekezdése kifejezetten a hatálybalépésekor már bejegyzett egyéni cégek létesítő okiratainak módosításával tette lehetővé az egyéni cégek tovább működését, ami értelemszerűen a változásbejegyeztetést vonja maga után. Jogszabályellenesnek tekintette az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy az 1990. évi V. tv. alapján bejegyzett és a 2009. évi CXV. törvénynek megfelelően módosult egyéni cég esetében jogutódlásról nincs szó, figyelemmel arra, hogy a 2009. évi CXV. törvény e vonatkozásban semmiféle megállapítást nem tesz, sőt, kifejezetten a létesítő okirat módosítását írja elő. Álláspontja szerint jogszabálysértő az elsőfokú bíróság azon megállapítása is, hogy a fenti létesítő okirat módosítása "technikai átalakulásnak" minősülne, tekintve, hogy a "technikai átalakulás" fogalmát a Ctv. és más jogszabály sem ismeri, és nem szabályozza, így ezzel kapcsolatos követelmény a féllel szemben jogszerűen nem támasztható.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 15. §-a által a természetes személy egyéni vállalkozók számára lehetővé tett cégnyilvántartásba vétel, és az ezzel elnyert egyéni cég elnevezés az egyéni vállalkozó jogalanyiságán nem változtatott, jogképességgel továbbra is kizárólag a cégtulajdonos vállalkozó rendelkezett.
Azt is helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evt.) a hatálybalépését (2010. január 1-jét) követően a cégnyilvántartásba bejegyzését kérő egyéni vállalkozó jogalanyiságától elkülönülő, a magyar jogrendszerben eddig nem ismert, sajátos - jogi személyiség nélküli - jogalanyisággal ruházta fel a cégbejegyzéssel létrejövő egyéni céget, és ezzel valóban minőségileg megváltozott, új piaci szereplőt alkotott. Összehasonlítva a "régi egyéni céggel", dogmatikailag vitathatatlanul, alapjaiban eltérő jogalanyiságú szerveződés keletkezik az Evt. szerint cégbejegyzést nyert egyéni céggel, elméletileg tehát helytálló az elsőfokú bíróság erre vonatkozó okfejtése.
Figyelmen kívül hagyta ugyanakkor az elsőfokú bíróság az Evt. 38. § (1) bekezdésének átmeneti szabályából következőket az alábbiak szerint.
Az Evt. 38. § (1) bekezdése értelmében a cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozók e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek a létesítő okiratuk e törvénynek megfelelő módosításával az egyéni cég e törvény rendelkezéseinek megfelelő működését megvalósítani vagy az egyéni cég megszűnéséről határozni és azt a cégbíróságnak bejelenteni. A határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az e törvény hatálybalépésekor egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozók gazdasági társasággá nem alakulhatnak át. Az Evt. hatálybalépésekor egyéni cégként bejegyzett cégek megszüntetése az egyéni vállalkozói jogviszony fennállását nem érinti.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
