Az Alipay a Kínai Népköztársaság meghatározó online fizetési platformjaként ismert. Az Alipay azonban jóval több ennél: az Alipay Kína második legnagyobb applikációs-élettere. Az Alipay az alapítása óta számos változáson ment keresztül, amelyek hatására mára a legtöbb kínai mindennapjaiban meghatározó szerepe van. Az applikáció története számos adalékkal szolgálhat az Európában is egyre népszerűbb online fizetési felületek kialakítása és felhasználása során, illetve nagy segítség lehet a jövőbeni applikációs-élettér kiépítési folyamatok során.
Alipay is known as the dominant online payment platform in the People's Republic of China, but Alipay is much more than that: Alipay is China's second largest application living place. Alipay has undergone many changes since its creation and has become a dominant factor in the daily lives of most Chinese. The history of the app can provide many insights into the development and use of online payment platforms, which are becoming increasingly popular in Europe, and can be a great help in the future development of the application living places.
Az online pénzügyi szolgáltatások és fizetési lehetőségek mind jelentősebb szerepet kapnak a nemzetközi pénzügyi életben. A PayPal, az ApplePay, a GooglePay, vagy akár Magyarországon a SimplePay és a VoxPay ismert és használt az online elektronikus pénzügyi rendszerhasználók körében.
Ugyanakkor, a világ sok táján ugyan "nem túl ismert, [de] a legkiterjedtebb pénzügyi ökoszisztémát az Ant Group hozta létre"[1]. Az Alipay mint pénzügyi platform nem csak a felhasználóinak sokaságával tűnik ki, de a szolgáltatások teljességét és kiterjedtségét illetően is páratlanul szerteágazó. Az Alipay az alapítása óta eltelt megközelítőleg húsz évben messze meghaladta a pénzügyi szolgáltatói alapokat, és a kínai versenytársához a WeChat-hez hasonlatosan, komplex applikációs-élettérré vált. A 2020-as években már "egy olyan gazdasági alapú, al-applikációk sorozatából felépülő pénzügyi alapú keretapplikáció, amely a felhasználó számára biztosítja, a mindennapi életvitelhez szükséges általános gazdasági és társadalmi szolgáltatások elérését, valamint azok készpénzmentes kiegyenlítését, egyben pedig lehetőséget ad a fogyasztói szokások felmérésére, illetve a széleskörű társadalmi kontrollra"[2].
Az applikációs életterek mindinkább terjedőben vannak, és a rohamosan fejlődő online térben - az adat- és személyiségi jogi kérdések rendezését követően - minden bizonnyal ezek jelentik majd a jövőt. Ennek a digitális víziónak az egyik előfutára az Alipay, amelynek vizsgálata és elemzése hozzájárulhat a jövő applikációs élettereinek kiépítéséhez, illetve még inkább azok tökéletesebb és biztonságosabb felhasználásához.
2003-ban a kínai pénzügyi piac nagyarányú átalakuláson ment át, amikor az Amazon majd az eBay[3] is megjelent szolgáltatásával az ázsiai piacon. "Az e-kereskedelmi óriás Alibaba 2004-ben indította el az Alipayt, mint webalapú fizetési eszközt, hogy megkönnyítse a tranzakciókat a Taobao e-kereskedelmi weboldalán (amely az amerikai Amazonhoz és eBayhez hasonló szolgáltatás Kínában). 2008-ban az Alipayt mobilfizetési alkalmazássá alakították át, és 2011-ben hivatalosan engedélyezték, hogy Kínában "harmadik féltől származó fizetési" szolgáltatásokat nyújtson. 2013-ban az Alipay elkezdett pénzpiaci számlákat kínálni a platformján. Ezt az üzletágat hamarosan a világ legnagyobb pénzpiaci alapjává építette"[4].
A siker a környezetbe kódolt volt, amint azt Hong Shen és szerzőtársai is megállapították a dinamikus fejlődés alapvetően négy okra vezethető vissza:
- Kínában él a világ legtöbb mobilfelhasználója (2021-ben már több mint egymilliárd mobiltelefon előfizető volt),
- a fejlődő országokhoz hasonlóan hiányzik a klasszikus alapvető pénzügyi infrastruktúra, a készpénzhasználatot követően ugyanis gyakorlatilag szinte azonnal a mobil fizetésre tért át az ország, így például a bank- és hitelkártya használatot a lakosság és az ipari szektor is átugrotta,
- a nagy online fizetési platformok - Alipay és WeChat "kihagyhatatlan" kedvezményekkel és promóciókkal ösztönözte a fogyasztókat a mobilfizetésre való átállásra,
- a teljes körű mobilapplikációs pénzügyi rendszert lehetővé tevő FinTech pénzügyi technológiára tör-
- 44/45 -
ténő átállást megvalósító programok hatalmas állami támogatásban részesültek.
Az Alipay azonban a széleskörű felhasználhatóság jelentette vonzerőn túl is növelni tudta a népszerűségét, ugyanis a környezettudatosság jegyében 2016-ban elindult az Alipay Ant Forest program. Egy évre rá az ENSZ környezetvédelmi programjával közösen elindították a Green Digital Finance Alliance-t. 2021-re a cégcsoport elérte a zéró emissziós célját. A zöld programjaiban mintegy 613 millióan vettek részt, melyeknek célja az volt, hogy növelje a fogyasztók környezettudatosságát, és ösztönözve őket arra, hogy inkább olyan terméket válasszanak, amelynek kisebb a széndioxid kibocsátása, vagy amelynek előállítása jár kevesebb széndioxid kibocsátással.
Az Alipay 2018-tól bevezette a QR-kód alapú fizetési módot, mellyel megkerülhetetlen tényezővé vált a mobilfizetések világában. Innentől kezdve lehetett ugyanis a hagyományos bankrendszert kihagyó, gyors, kényelmes és biztonságos - már amennyire ezt egy akkor még viszonylag szabályozatlan pénzügyi piacról el lehet mondani - fizetési megoldást bevezetni. Gyorsabb lett, mint a készpénzes fizetés, és kényelmesebb, mert nem kell a pénztárcát keresgélni, a megfelelő bankjegyeket elővenni és a visszajáróra várni. A hagyományos fizetés minden mozzanatát az Alipay rendszerén belül, az applikációból el lehetett végezni, úgy, hogy az képes volt a rendszeren belül azonnal jóváírni az eladónak átküldött pénzt. A kínai pénzügyi rendszer ezáltal egyszerre a világ egyik legmodernebb, gyakorlatilag teljesen online alapú struktúrájává alakult át, amelyben a készpénz szerepe minimálissá vált. Ugyanakkor ez a "nagy ugrás" azt is eredményezte, hogy a fejlődés több lépcsőjét kihagyó pénzügyi szerkezet alakult ki, amely hosszú távon akár veszélyeket is rejthet magában.
A 2010-es évek végére az Alipay a kor elvárásainak megfelelő biztonsági rendszert épített ki, mely a valós-név autentikáció[5] által garantálni tudta mind a vevő, mind pedig az eladó személyének hitelességét, és ezáltal gyakorlatilag lehetetlenné tette a személyek virtuális számláinak és személyazonosságának "ellopását". Az ennek ellenére megvalósuló visszaélések (számlalopás) esetére garanciális megoldásként külön biztosítási alapot hoztak létre, amely az illegális tevékenységből fakadó anyagi kárt megtéríti. A hasznosságon, valamint a számtalan kényelmi funkción túl a magasfokú biztonságnak is köszönhető, hogy 2019 márciusára a felhasználók száma elérte az egymilliárd főt.[6]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
