A cikk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szemszögéből elemzi az általa felügyelt információs jogok kollíziójának tipikus esetét: a nyilvánosságra hozott védett személyes vagy közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó törlési jog elbírálásának speciális szempontrendszerét. A GDPR vonatkozó szabályainak megértését számos, a Luxemburgi Bíróság konkrét döntéseire utalás segíti, a NAIH esetjogából pedig - az uniós adatvédelmi rendelet 2018 óta történő bevezetésének időszakától számítva - több anonimizált példa kerül részletesen ismertetésre arra, hogy a két alapjog összeütközésének eseteit a NAIH hogyan bírálja el és milyen döntésre jut a nyilvánosság és a magánszféra védelme érdekében.
Magyarországon az információs jogok mint alkotmányos alapjogok érvényesülését hivatalból nyomon kísérő és felügyelő alkotmányos jogvédő intézmény globális összehasonlításban is egyedi módon, közös törvényi szabályozó keretein belül működik kezdetektől fogva. 1993-2011 között (gyakorlati működését tekintve 1995-től) az adatvédelmi ombudsman, 2011-től jelenleg is a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH vagy Hatóság) látja el ezt a feladatot az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján, a keretszabályokat az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) tartalmazza.
A személyes adatok védelméhez való jog mellett a felügyelet kiterjed a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogra is. Az információszabadság egy demokratikus jogállam működésének egyik legfontosabb garanciája, a közhatalom működésének és a közpénzek elköltésének társadalmi kontrollját biztosítva.
Az Alaptörvény a VI. cikk (2) bekezdésén kívül is tartalmaz pro-információszabadság rendelkezéseket, úgymint az Alapvetés U) cikk (4) bekezdése vagy a 39. cikk (2) bekezdése, mely bizonyos (személyes) adatköröket alapjogi szinten közérdekből nyilvános adatnak minősít, vagy közvetve idesorolható a IX. cikk vagy akár a XXI. cikk is. A közérdekű adatok nyilvánosságának legfontosabb szabályait, az alapvető definíciókat, jogokat és kötelezettségeket, a felügyeleti szerv eljárását és a bírósági jogorvoslat szabályait az Infotv.-ben találjuk, de emellett még számos egyéb jogszabályban találhatók releváns rendelkezések, különös tekintettel egy adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános minősítésére vagy a közzétételi szabályokra vonatkozóan.
A NAIH joggyakorlatára viszonylag jellemző, hogy a vizsgált ügyben a két információs jogot egymásra tekintettel kell értelmezni. A 2018 óta közvetlenül alkalmazandó uniós adatvédelmi rendelet[1] is tartalmaz speciális szabályokat erre az esetkörre nézve [GDPR 9. cikk (2) bekezdés e) pont, 17. cikk (3) bekezdés a) pont, 85-86.cikkek] azzal a megjegyzéssel, hogy a magyar jogalkotó nem élt a 85. cikk (2) bekezdésében biztosított felhatalmazással és az újságírásra vonatkozó nemzeti kivételszabályokat még nem alkotta meg.
Az Infotv. információszabadságra vonatkozó szabályait a 2018-as módosítás ugyan közvetlenül nem érintette, de egyre nagyobb számban fordulnak elő olyan ügyek, panaszok, melyek a két információs jog "közös halmazába" tartoznak. Különösen igaz ez az interneten szabadon terjedő megnyilvánulások/vélemények esetében. Amennyiben ugyanis a személyes adatok védelméhez való jog mellett valamely más, az adatok nyilvánosságával összefüggő alapvető jog - általában a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságához vagy a sajtó és véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapvető jogok - együttes vagy egymásra figyelemmel történő érvényesüléséről van szó, akkor az alkotmányos jogok esetleges kollízióját valamilyen módon fel kell oldani. Döntést kell hozni arról, hogy melyik érdek védelme szolgálja jobban a közérdeket, és ez a döntés milyen konkrét jogi rendelkezésekre, illetve jogelvekre vezethető vissza. Vizsgálandó, hogy a nyilvánosságra hozott adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat-e, a jogaiban érintett személy közszereplő-e (aki pozíciója, a helyi vagy országos közéletben betöltött funkciója vagy önkéntes szerepvállalása okán közvélemény-formáló szereplővé lép elő, ugyanakkor személyes adatait, magánszféráját mások által veszélyeztetve érzi), a nyilvánossághoz fűződő közérdek felülírja-e a méltányolható magánérdeket vagy a kívánt cél privacybarát(abb) módon is elérhető lett volna, illetve az adatkezelő tiszteletben tartotta-e az érintett jogait és nem sértett-e olyan adatvédelmi alapelvet, mely kivétel nélkül minden személyes adatot érintő adatkezelés során számon kérhető (ilyen például az átláthatóság
- 580/581 -
és elszámoltathatóság elve). Ezekben az ún. határterületi ügyekben a NAIH Szervezeti és Működési Szabályzatának értelmében az Információszabadság Főosztály feladatai közé tartozik az olyan adatvédelmi (vizsgálati és hatósági) ügyek intézése is, ahol a személyes adatok védelméhez való jog mellett valamely más, az adatok nyilvánosságával összefüggő alapvető jog (így különösen a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságához fűződő alapvető jogok) együttes vagy egymásra figyelemmel történő érvényesülése vagy ütközése merül fel. A hatósági eljárás érdemi döntéssel - határozat, végzés - zárul.[2]
A. tábla: online térben elkövetett jogsértések/adatkezelések -tárgyú ügyek száma/év:
| Keresőszó /év | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 |
| 14 | 21 | 21 | 10 | 57 | |
| internet | 32 | 24 | 19 | 2 | 31 |
| 67 | 84 | 78 | 69 | 185 | |
| online | - | - | - | 8 | 55 |
| .hu | - | - | - | 17 | 243 |
| összesen: | 113 | 129 | 118 | 106 | 571 |
B. tábla: NAIH éves ügyszám és online térrel kapcsolatba hozható ügyek száma/év:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
