Az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) 5 éves mandátuma 2009 első félévében jár le, érezhető Brüsszelben a felgyorsult tempó, amit az intézmények kitűztek maguknak és elvárnak egyben minden uniós politikai résztvevőtől. A francia tanácsi elnökség féléve pedig csak ráerősít a hangulatra. A körülményekhez alkalmazkodott a közjegyzőség és európai szintű fellépésével, jó párszor felhívta a véleményalkotók figyelmét az európai igazságügyi térség jelenének és jövőjének szükséges garanciáira.
A szokásos őszi nemzeti és európai konferenciasorozatokhoz 2008-ban csatlakozott a hagyományteremtő céllal második alkalommal megrendezett európai közjegyzői kongresszus1, melynek a lengyelországi Varsó adott otthont. A szeptemberi rendezvénynek több mint 1000 résztvevője volt, a témákat tekintve foglalkozott az állampolgárokkal, mint fogyasztókkal; a vállalkozásokkal és a családok határokon-átnyúló problémáival. Jacques Barrot európai igazságügyekkel foglalkozó biztos kongresszusi megnyitó beszédében elmondta, hogy nagy szüksége van az igazságügyi térségnek az olyan gyakorló jogászokra, mint a nagy múlttal és tradíciókkal rendelkező közjegyzőségre. A biztos ismertette az EB következő éves munkaprogramjának lényeges pontjait, ami között szerepel az öröklési rendelet, az európai közokirat és a vagyonjogi viszonyokra tett jogalkotási javaslatok elkészítése és nyilvánosságra hozatala. Mindezekre a jogalkotási lépésekre azért kerül sor, hogy az európai polgárok életéhez megfelelően illeszkedjenek a jogszabályi feltételek, megkönnyítve a belső piacon belül szabadon mozgó személyek mindennapjait. A kongresszusi előadók között magyar részről Dr. Harsági Viktória vett részt a családjogi vita-panelben, eljárásjogi oldaláról közelítve meg az európai családjog aktuális kérdéseit.
Az EPC (Európai Zártkörű Társaság/European Private Company) témája köré szervezett események felhevítették a brüsszeli vita-pódiumokat, itt említhető a német-osztrák közjegyzőség szervezésében megvalósult szeptemberi vitaest, ahol lehetőséget kaptak az EB-n kívül, a szakszervezetek, az EP képviselete és a jogász társadalom, hogy kifejtsék véleményüket az európai társasági jogi forma statútum-tervezetével kapcsolatban. Az Európai Bizottság képviseletében megszólaló Pierre Delsaux bevezetőjében elmondta, hogy a javaslattal az EB egy egyszerű, rugalmas és a vállalkozások szükségleteihez igazodó új társasági formát kíván létrehozni. Az osztrák és német munkavállalói szervezetek képviseletében megjelentek kifejtették, hogy bár támogatják az európai statútum gondolatát, azt csakis az európai állampolgárok elvárásai szerinti formában tudják elfogadni. Az állampolgárok pedig egy az unió-szerte alkalmazható cégformát várnak, mely biztosítja a munkavállalói részvételi jogokat, a fogyasztóknak és a hitelezőknek is védelmet ad, szerkezete pedig átlátható. Aggodalomra ad okot a székhely és ügyvezetés helyének szétválása, az 1 eurós minimum tőke. Nem titkolták a szakszervezetek képviselői, hogy az EPC által veszélyeztetve látják a kontinentális társasági jogi szabályozás ma ismert rendszerét. A valós vitaestnek nevezhető rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy az EPC sikere csakis kompromisszumok árán érhető el. Ez viszont nem jelentheti mindig a legkisebb közös nevező keresését, merni kell a minimum standardokat magasabb szintre helyezni, ez utóbbi szerint cselekszik a közjegyzőség is, amikor a december 15-ére kitűzött EP szakbizottsági szavazásra készülve próbálja meggyőzni a parlamenti képviselőket a bizottsági szövegjavaslat2 megfelelő módosításának szükségességéről.
EP fórumot3 rendezett a francia EU elnökség a parlamenti JURI4 és LIBE5 szakbizottságokkal együttműködve a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről. A felölelt témákat és dimenzióját tekintve egyedinek mondható fórumra a nemzeti parlamentek illetékes szakértői is meghívást kaptak, az európai közokiratok kérdéséről a közjegyzőket képviselve Juan Bolás Alfonso CNUE elnök fejthette ki véleményét, valamint a német közjegyzői intézet, a DNotI vezetője Christian Hertel is teret kapott az európai öröklésjogi perspektívák felvázolására. Bolás elnök röviden azt az összehasonlító tanulmányt mutatta be a jelenlévőknek, melyet a CNUE készített az EP megbízásából az európai közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról. A tanulmány összesen hat tagállam (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Svédország, Lengyelország, Románia) egymástól különböző rendszereit vizsgálja, és megoldást javasol az igazságügyi térségben történő okirati forgalom egyszerűsítéséhez, mindezt az uniós állampolgárok életvitelének változásait figyelembe véve. A tanulmány számos jelenlegi akadályra mutat rá, ami főként a nemzeti szabályozások közötti különbözőségekből fakad, egy egységes uniós rendeletbe foglalt szabályozás az európai közokiratokra vonatkozóan eltörölhetné a ma ismert európai eljárásjogi követelményeket például a családjog és társasági jog területén. A közokiratok szabad forgalma megkönnyítené a jogügyletek lebonyolítását, ugyanakkor a jogbiztonság garanciái is fennmaradnának. Az új rendeleti szabályozás mellett másik lehetőségként a Brüsszel I. rendelet6 felülvizsgálatától sem határolódik el a CNUE.
Mivel a francia tanácsi elnökség fényében konferenciák és találkozók hada koncentrálódott Párizsba 2008 második felében, a közjegyzői hálózat kapcsolattartóinak sorban 2. hivatalos ülése színhelyének megválasztásánál is a francia főváros mellett döntött az EKH. December 3-án a francia közjegyzői kamara adott otthont az Európai Közjegyzői Hálózat (EKH) kapcsolattartói ülésének, a rendezvényen a tagállamok képviselői, valamint a francia igazságügyi minisztérium küldötte és az EB Európai Igazságügyi Hálózatért (EIH) felelős munkatársa is jelen voltak. A kapcsolattartók értékelték a Hálózat elmúlt éves munkáját, a hálózaton belül megválaszolt (leginkább közjegyzőktől érkező) határokon-átnyúló eseteket érintő kérdéseket, majd az adatgyűjtés és a hálózati munka megkönnyítése érdekében januárban használatba kerülő online alkalmazással ismerkedhettek meg. Közvetlenül a közjegyzői találkozót megelőzően november 28-án7 fogadták el az EU igazságügy miniszterei azt a dokumentumot, mely az EIH működésének és szervezetének felülvizsgálatáról szól és a parlamenttel közös együttdöntési eljáráshoz kötött. Joao Simoes de Almeida hálózati titkár szerint kitűnő kompromisszum született az intézmények között és immáron a szövegben szerepel a Hálózat jogi szakmák számára történő megnyitása. A közjegyzői hálózat főkoordinátora, Stephan Matyk meghívást kapott az EIH december 5-i találkozójára, hogy bemutassa az eddig egyedülálló önálló szakmai szerveződésen alapuló hálózat működését. A CNUE pénzbeli támogatást nyert az ún. JLS-pályázaton, melyet az EB évente meghirdet az igazságügy terén készült szakmai projektek részére. A CNUE az elnyert támogatásnak köszönhetően 23 nyelven információs lapokat dolgoz ki az öröklésjog témájában az EKH honlapja számára.
Az EIH felülvizsgálatáról szóló parlamenti jelentést december 18-ára tűzték az EP plenárisának napirendjére, miután azt már a szakbizottságok elfogadták. Nem az egyedüli jelentés lesz az EIH-ról szóló mely az év utolsó strasbourgi ülésén a 785 fős plénum elé kerül. Izgatottan követi nyomon a közjegyzőség az európai közokiratokról szóló Medina Ortega jelentés8 sorsát. A jogi bizottság a kontinentális jogi hagyományokat tiszteletben tartva fogadta el a jelentést, a plenárisra viszont várható a common law és a skandináv jogrendszer képviselőinek szervezett fellépése a jelenlegi rapport szöveggel szemben. Az európai közokiratok közé kívánja beemelni az említett csoport azokat az okiratokat is, melyek saját rendszerükben valamilyen szinten a közokiratok feladatát látják el, ugyanakkor kontinentális megközelítésből azokat jellegük miatt nem lehet egy helyütt említeni a hatóság által kiállított és a kiállítás államában végrehajtható, minősített bizonyító erővel rendelkező és közvetlenül végrehajtható dokumentumokkal. A CNUE tárgyalásokat folytatott és folytat a közjegyzőséget nem ismerő tagállamok képviselőivel egy elfogadható kompromisszum érdekében, viszont egyre inkább kikristályosodni látszik, hogy nem csupán a brit "public notary"-k szakmai makacsságával kell megküzdenie a közjegyzőknek, hanem az ügyvédek európai szintű képviseletével egyaránt, a közjegyzői okiratok sajátosságainak és egyediségének védelme érdekében. A parlamenti jelentés csupán egy a Bizottságot jogalkotási tevékenységre felhívó egyéni kezdeményezésű dokumentum, annak elfogadását követően nagyobb csaták akkor várhatóak, ha az EB a jövő évben konkrét jogszabályi javaslatot készít, majd azt tanácsi szinten is tárgyalni kezdik az EU tagállamok.
A hágai igazságügyi program hamarosan a végéhez érkezik és 2009 tavaszán újabb ötéves (2010-2014) igazságügyi jogalkotási programot fogadnak el a tagállamok, az ún. stockholmi programot. December 4-ig kaptak lehetőséget a jogalkotási programban érdekelt felek, hogy elképzeléseikkel hozzájáruljanak egy nyílt konzultáció9 formájában a program tartalmának alakulásához. A közjegyzőség uniós szervezete a konzultáció közvetlenül közjegyzőket is érintő kérdéseihez10, mint például a kölcsönös elismerés elvének jövője, illetve az igazságügyhöz való jobb hozzáférés, és e-justice, megküldte az EB részére állásfoglalását.
A francia tanácsi elnökséget követően 2009 első félévére a cseh állam veszi át az uniós elnöklést. A CNUE-n belül januártól a CSN (Conseil Supérieur du Notariat11), vagyis a francia kamara elnököl egy éven keresztül; a december 12-i brüsszeli CNUE közgyűlésen ismerteti konkrét programját a francia elnökség, melyből már ismert, hogy prioritásai között szerepel az aktív európai kommunikáció, valamint amit a közép-európai CNUE tagállamok érdeklődve várnak, az a 2004 óta szervezetbe csatlakozott tagokkal történő együttműködés hatékonyabbá tételének ígérete. ■
JEGYZETEK
1 A kongresszust a lengyel közjegyzői kamarával együttműködve a közjegyzőségek európai képviseleti szerve, a CNUE szervezte: http://www.cnue-nouvelles.be/en/congres-varsovie-en/index.html
2 A bizottsági statútum javaslat magyar nyelven: http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2004_2009/documents/com/com_com(2008)0396_/com_com(2008)0396_hu.pdf
3 A fórum programja és háttéranyagai megtalálhatók a jogi bizottság linkjén: http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2004_2009/organes/juri/juri_20081202_1100.htm#
4 Jogi Bizottság
5 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
6 A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet
7 A bel-és igazságügyi tanács (JHA) fő eredményeinek sajtóközleménye: http://www.ue2008.fr/webdav/site/PFUE/shared/import/1127_JAI/Conclusions/Communique_de_presse_Principaux_resultats.pdf
8 http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2004_2009/documents/pr/742/742681/742681hu.pdf
9 http://ec.europa.eu/justice_home/news/consulting_public/news_consulting_0001_en.htm
10 http://ec.europa.eu/justice_home/news/consulting_public/0001/consultation_questionaire_hu.pdf
11 http://www.notaires.fr/notaires/notaires.nsf/V_TC_PUB/FRANCE-ACCUEIL
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Mészáros Anikó MOKK, Brüsszel
Visszaugrás
