Az európai kollíziós magánjog egységesítésével kapcsolatos kodifikáció "dübörögve" halad előre: ezév július 11-én az Európai Parlament és a Tanács 864/2007 EK rendeleteként (HL L 199. 2007.07.31.) kibocsátották a szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokra alkalmazandó jogról szóló rendeletet, ugyanakkor előre haladott állapotban van a szerződésekre alkalmazandó jog meghatározásáról szóló rendelet tervezetének kidolgozása. A 2005-ben közzé tett tervezet[1] - amely az ugyanezen tárgykörben korábban megkötött nemzetközi egyezmény helyébe lépne[2] - nagy figyelmet keltett. Amennyiben a tervezetet elfogadják, a teljes kollíziós kötelmi jog egységessé válik az Európai Unióban, azaz a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. vonatkozó fejezeteinek helyébe lép, amennyiben nemzetközi szerződésként másként rendelkezik (ld. a Kódex hatályát meghatározó 2. §-át).
A tervezet elkészültét megelőzően is széleskörű, igen alapos, részletekbe menő vita folyt a szabályozási koncepcióról, számos észrevétel, tanulmány született;[3] a szöveg közzé tétele óta a vita folytatódik. A Stefan Leible és Franco Ferrari szerkesztette kitűnő kötet: "Ein neues Internationales Vertragsrecht für Europa. Der Vorschlag für eine Rom I-Verordnung" - mely címétől kissé eltérően kollíziós jogi és nem anyagi jogi jogegységesítésről szól - teljeskörű áttekintést ad a tervezetről.
A tíz tanulmány tematikus rendbe szervezve vizsgálja a tervezet hatályát, és a szerződésnek a tervezetben alkalmazott fogalmát (M. Lehmann), a jogválasztásról S. Leible, a jogválasztás hiányában alkalmazandó jogról pedig F. Ferrari értekezik. A kötelezően alkalmazandó imperativ szabályokról szól K. Thorn tanulmánya.
Eme általános részi problémaköröket követi a tervezet egyfajta különös részébe sorolható további kérdések vizsgálata: a fogyasztói szerződésekkel A. Junker, a képviseleti szerződésekkel U. Spellenberg, a beszámítással U. Magnus, az engedményezéssel pedig E.-M. Kieninger és H. C. Siegman foglalkozik. Végül A. Staudinger a biztosítási jogviszonyok szabályozásának elmaradását teszi vizsgálat tárgyává.
A kötet függelékében megtalálható a tervezet szövege; a kötet használhatóságát pedig nagymértékben növeli az egyébként szokásos tárgymutató. A kötet kritikus szemmel tárgyalja a tervezetet, ugyanakkor bemutatja erényeit is, összevetve a Római Egyezmény tapasztalataival. Nem kétséges, hogy a kötet a tervezet - feltehetően a folyamatban lévő vita alapján átdolgozott - rendeletkénti hatályba lépése után is a téma alapvető forrásmunkája fog maradni, a jelenlegi stádiumban pedig hasznos útmutató a magyar jogász közvélemény számára, beleértve a kodifikációra rálátással és befolyással bíró állami szerveket is, akik számára alighanem "kötelező olvasmányként" kell ajánlanom. ■
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
