Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Dr. Dr. h-c. Manfréd Burgstaller, Elisabeth Köck: A jogi személy felelőssége bűncselekmény miatt - tudósítás a vita állásáról Ausztriában* (MJ, 2004/4., 237-242. o.)

I. Alapvetés

1. A jelenlegi osztrák jog

a) Az európai kontinentális hagyományoknak megfelelően Ausztriában jelenleg csak a természetes személyeknek van büntetőjogi felelősségük. Ez magában foglalja a jogi személyek keretében elkövetett bűncselekményeket is.

A fenti elv alóli egyetlen kivételt - a trösztellenes törvény alapján a pénzbüntetés közvetlenül a szervezetre történő kiszabását - nemrég törölték el. Minden trösztellenes cselekmény (kivéve az osztrák Büntető Törvénykönyv 168/b. §-a által szabályozott versenykorlátozó együttműködést nyilvános ajánlattétel során) kikerült a büntetőjog területéről és csupán nem büntetőjogi jellegű pénzbírsággal szankcionálható.

b) Mindazonáltal számos más jogszabályhely (a pénzügyi bűncselekményekről szóló törvény 28. §-a, a médiatörvény 35. §-a, az élelmiszertörvény 69. §-a, a szabadalmi törvény 159. §-a, a devizatörvény 30. §-a stb.1), meghatározott feltételek fennállása esetén, lehetővé teszi a jogi személyek felelősségét a természetes személyekre kiszabott pénzbüntetések és egyéb vagyoni szankciók tekintetében. Ezt a jogintézményt nevezik "büntetőjogi kezességnek".

c) Az osztrák Btk. 20. § (4) bekezdése alapján a bíróság elrendelheti a bűncselekményből származó vagy annak elkövetése érdekében szerzett jogellenes gazdagodás elkobzását közvetlenül jogi személyekkel szemben. Ezt azonban nem tartják a büntetések körébe tartozónak, sokkal inkább úgy tekintenek rá, mint egy sui generis szankcióra.

2. Az elkerülhetetlen reform

a) Köztudomású, hogy mind az Európai Unió jogforrásai, mind az Európa Tanács, az OECD és az ENSZ előírásai kötelezik a tagállamokat, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a vonatkozó nemzetközi egyezményekben felsorolt bűncselekmények miatt a jogi személyek közvetlenül felelősségre vonhatók legyenek. Napjainkra ezen bűncselekmények köre meglehetősen kiszélesedett. Ide tartozik a lopás, az orgazdaság, a számítógépes bűncselekmények, a sikkasztás, az aktív korrupció, a pénzmosás, az emberkereskedelem és embercsempészés, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a terrorizmus, a környezettel kapcsolatos bűncselekmények, a hamisítás, a pénzhamisítás, a testi sértés stb.

b) Az egyértelmű, hogy a jelenlegi osztrák büntetőjog nincs összhangban az említett nemzetközi kötelezettségekkel. Ennél fogva szükségszerű a jogrendszernek a jogi személyek büntetőjogi felelősségével összefüggő alapvető reformja. Ebben a kérdésben elviekben nincsen vita. Sőt, a jogi személyek közvetlen felelősségének igazolására a jogtudósok számos kiváló, jelentős érvet dolgoztak ki:

1. A szervezetek nem csupán a modern gazdagság nélkülözhetetlen elemei, de ugyanezen okból a társadalom legnagyobb hatalommal bíró szereplői is. Fontos megjegyezni, hogy kölcsönös ösz-szefüggés áll fenn a szervezet gazdasági hatalma és károkozásra való képessége között.

2. A jelenlegi jogrendszer visszatartó hatása egyértelműen elégtelen. Az alkalmazottal vagy a megbízottal szemben e tevékenységének keretében elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott pénzbüntetést a legtöbb esetben az érintett jogi személy fizeti meg. Minthogy a pénzbüntetés összegének meghatározásakor kizárólag az alkalmazott, a megbízott személyes jövedelme játszik szerepet, az összeg lényegesen alacsonyabb lesz annál, mint amit a vállalkozással szemben szabnának ki; így a szervezetet aligha fogja hátrányosan érinteni ez a fajta büntetés.

3. A nagy vállalkozások összetett szervezeti struktúrájának és hierarchiájának köszönhetően gyakran lehetetlen egyéni elkövetőt találni.

4. Tekintettel arra, hogy nincsen a jogi személyekkel szemben közvetlenül alkalmazható szankció, fennáll a veszélye annak, hogy a büntetőbíróságok a megelőzés követelményének úgy kísérelnek meg eleget tenni, hogy az egyéni büntetőjogon belül lazítják a felelősség feltételeit.2

c) Mindazonáltal Ausztria még mindig komoly vonakodással fogadja, hogy az európai jog és a fent említett nemzetközi előírások a jogi személyek büntetőjogi felelősségének megalapozása érdekében megkívánják a reformot. Különösen az osztrák gazdasági szféra képviselői tartanak attól, hogy a szervezetek büntetőjogi felelősségének az osztrák jogba történő beemelése elviselhetetlen terheket jelent majd a vállalkozásoknak és veszélyezteti jó hírnevüket. Ez a legfőbb oka annak, hogy még mindig jelentős viták zajlanak abban a kérdésben, hogy Ausztria miképpen tegyen eleget az erre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinek. E viták nem csupán a szervezeti felelősség részleteit, hanem - és legfőképpen -azt az alapvető kérdést is érintik, hogy a jogi személyek bűncselekmények miatti közvetlen felelőssége a jog mely területén helyezkedjék el.

II. Az új szervezeti felelősség elsődleges helye

1. A külső (nemzetközi) kötelezettségek által korlátozott lehetőségek

Ausztria számára egyértelmű, hogy nincsen olyan európai vagy nemzetközi kötelezettség, amely előírná, hogy a szervezetek bűncselekmények miatti felelősségét a büntetőjog körében kellene elhelyezni.3 Elviekben a szükséges szankciók képezhetik a közigazgatási jog részét is. Azokban az esetekben pedig, ahol a szervezeti felelősség alapja csupán a felügyelet vagy ellenőrzés elmulasztása a vezető tisztségviselő részéről, a megfelelő intézkedések lehetnek polgári jogi természetűek is, anélkül, hogy szemben állnának Ausztria nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Az imént jelzett eltérő megoldás lehetőségét azonban döntően behatárolja a következő lényeges korlátozás: A jogi személyek büntetőjogi felelősségével összefüggésben a szankcióknak vagy intézkedéseknek "hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó hatású jogkövetkezményeknek" kell lenniük. Ez a megállapítás kiemelten fontos Ausztria tekintetében.

2. A polgári és a közigazgatási jogi megközelítés elvetése

a) Ausztriában senki sem támogatja a szervezetek büntetőjogi felelősségével összefüggő kérdéseknek a polgári jog eszközeivel történő (legalább részleges) megoldását. Önmagában a "büntető kártérítés" alkalmazása megfelelne a "hatékonyság, arányosság, visszatartó hatás" követelményeinek, minthogy túlmutat a puszta kompenzáción és a jogtalan gazdagodás visszatérítésén. Mindazonáltal a büntető kártérítés nem egyeztethető össze az osztrák magánjog rendszerével. Ezt a rendszert pedig nyilvánvalóan senki sem akarja megváltoztatni.4

b) Más a helyzet a bűncselekményekért fennálló szervezeti felelősségnek az osztrák közigazgatási büntetőjogon belüli szabályozásával kapcsolatban. Valójában ennek a tervnek számos támogatója akad.5 A témához kapcsolódó széleskörű viták azonban szolgáltattak meggyőző érveket a tárgyalt probléma közigazgatási jogon belüli megoldásával szemben is. Egyrészt, köszönhetően az osztrák alkotmányjog szabályainak, a közigazgatási szankciók nem tehetnek eleget a "hatékonyság, arányosság, visszatartó hatás" követelményeinek. Az Osztrák Alkotmánybíróság számos döntésében kimondta, hogy egy bizonyos mértéknél szigorúbb szankciókat kizárólag bíróságok alkalmazhatnak. Konkrétan a közigazgatási hatóságok nem szabhatnak ki egymillió shillinget (körülbelül hetvenezer euró) meghaladó mértékű pénzbírságot. Világos tehát, hogy ezekkel a korlátokkal Ausztria nem képes eleget tenni az említett követelményeknek. Azon felül a szigorú közigazgatási szankciók az Emberi Jogok Európai Nyilatkozata 6. cikke és az osztrák Alkotmány fényében is problémát jelentenének. A tárgyalt megoldás továbbá komoly eljárási problémákhoz is vezetne (két különböző eljárás a természetes és a jogi személyek által elkövetett egyazon bűncselekményre; a közigazgatási hatóságok elégtelen nyomozati hatásköre; a kölcsönös nemzetközi közigazgatási jogsegély hiánya; illetve, hogy az eljárás alá vont személyt kevesebb jog illeti meg a közigazgatási eljárásban).6 A fent említettekből kifolyólag a szervezeti felelősségnek a közigazgatási jog keretében történő szabályozása Ausztriában nem tűnik járható útnak. Maga a tény, hogy Németország a vonatkozó kérdéskörnek az "Ordnungswidrigkeitenrecht"-en (a szabálysértési jogon - a fordító) belüli elhelyezését választotta, nem lehet érv amellett, hogy Ausztria is ugyanezt az utat kövesse. A német "Ordnungswidrigkeitenrecht" és az osztrák közigazgatási büntetőjog a legfontosabb kérdések tekintetében is lényeges eltérést mutat.7

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére