1. Fuglinszky Ádám "A polgári jogi felelősség útjai vegyes jogrendszerben, Québec, Kanada" című könyvének1 ünnepélyes bemutatójára 2011. március 18-án az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen, a Festetics Palota Tükörtermében került sor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Kanada Nagykövetsége, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem és a Magánjogot Oktatók Egyesülete közös szervezésében, Bassola Bálint ügyvéd moderálásával, mintegy százötven fős hallgatóság jelenlétében.
Bassola Bálint felvezetésében utalt arra, hogy a Szerző különösen fontos témát vizsgál egy sajátos jogrendszerben. A québeci jog a civil law és a common law találkozásának eredményeként létrejött vegyes jogrendszer, melynek elemzése rendkívül hasznos napjaink jogegységesítésre, jogharmonizációra irányuló törekvéseiben.
Először a könyvbemutatónak helyt adó Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektora, Masát András egyetemi tanár szólalt fel. Köszöntőjében bemutatta a Szerzőt. (Fuglinszky Ádám 1977-ben született Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát, Heidelbergben LL.M. (magister legum) címet, a Hamburgi Egyetemen doktori (PhD) fokozatot szerzett. Jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének adjunktusa, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem vendégtanára, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Fiatal kora ellenére immár második monográfiája jelenik meg.2) Örömét fejezte ki amiatt, hogy Fuglinszky Ádám vendégtanárként intézményéhez is kötődik, büszkén hangsúlyozta: a könyv recenzensei - Vékás Lajos és Sólyom László akadémikus professzorok - az ország legkiválóbb jogászai.
Ezt követően Tamara Guttman, Kanada nagykövete kapott szót, aki a résztvevőket magyarul köszöntötte. Majd angolul és franciául elmondott beszédében afölött érzett megelégedettségét fejezte ki, hogy Magyarországon immár két könyv jelent meg Kanada jogáról, az angolszász és francia hagyományokon felépült jog beható vizsgálata segíthet a hazai szabályok megértésében, fejlesztésében is. Kiemelte a könyv emberi jogokkal foglalkozó fejezetét.
2. A köszöntők után Molnár István János ügyvéd tartott bevezető referátumot "Québec helye a kanadai föderációban" címmel. Molnár István János a "Kanada és a Québec kérdés" című, jogtörténeti, közjogi szempontú könyv3 szerzője, Magyarországon elsőként merészkedett a kanadai jog ismeretlen területére. Indíttatása három okra vezethető vissza: egyrészt nagybátyja kivándorolt Kanadába, így családi kötelékek fűzik az országhoz, másrészt professzora, Holló András is ígéretesnek tartotta Kanada jogának vizsgálatát4, végül felkeltette érdeklődését egyik olvasmányélménye is, amely során az 1970-es években azzal szembesült, hogy Kanadában alkotmánymódosításra csak a brit parlament volt jogosult.
Véleménye szerint Kanada alkotmányos berendezkedése, jogrendszere igazi csemege az érdeklődők számára. Államformája brit típusú alkotmányos monarchia, melynek feje a brit uralkodó, akit a helyi főkormányzó képvisel. Szövetségi államberendezkedése aszimmetrikus, tíz tartományból és három területből álló föderáció. Kanada első felfedezői franciák voltak, 1763-ban a hétéves háborút követően brit fennhatóság alá került. Az országot kétnyelvűség, multikulturalizmus jellemzi, amelyet az Amerikai Egyesült Államokkal mint a nagy olvasztótégellyel szoktak szembeállítani. Québec az egyetlen olyan tartomány, ahol kizárólag a francia a hivatalos nyelv. Sajátos ellentmondás, hogy a francia nyelvű közösség 82%-os többségben van Québecben, míg a magukat frankofónnak vallók Kanada összlakosságának csupán a 24%-át teszik ki. Québec Kanada legnagyobb tartománya, erős gazdasági tényező, az ország GDP-jének 20%-át adja. A kanadai föderáció 1867-ben született meg, ekkor jött létre Québec tartománya is, 1982-ben Kanada Alkotmánytörvényét azonban a tartomány már nem írta alá. A politikai és szociológiai változások az 1960-as években az ún. csendes forradalomhoz vezettek, a szeparatista pártok egyre nagyobb teret nyertek, a legutóbbi két tartományi választáson győzelmet arattak. 1995-ben népszavazáson végül a szavazók 50,6%-a az unióban maradás mellett tette le voksát.
3. A bevezető referátumot a két recenzens könyvismertetése követte. Elsőként Vékás Lajos professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja méltatta tanítványa második könyvét. Hangsúlyozta, méltó a könyvről szélesebb szakmai körökben beszélni, témája valódi kuriózum. Címe megfelel a tartalomnak, az olvasó pontosan azt kapja, amit ennek alapján elvárhat: a felelősség témájában merülhet el egy vegyes jogrendszerben, melynek példája Québec.
A vegyes jogrendszer önmagában is elgondolkodtató, mindazonáltal sem térben, sem időben nem kell messzire mennünk, ha példát szeretnénk találni. A magyar jog 1861 és 1918 között vegyes jogrendszernek minősült, mert az Országbírói Értekezlet 1861-ben hatályon kívül helyezte az oktrojált osztrák polgári törvénykönyvet, Erdély viszont közjogilag nem tartozott az országhoz,
-699/700-
ezért a döntés nem terjedt ki rá. Tulajdonképpen a jogegységesítés vezetett oda, hogy manapság kevés országban maradt meg a vegyes jogrendszer, például Skócia és Dél-Afrika sorolható e körbe. Korábban, a Code Civil megszületéséig a francia jog is vegyes volt, délen római jogi hatás, északon a frank szokásjog érvényesült.
A Szerző könyvében először megmagyarázza, hogyan épül fel egy vegyes jogrendszer. Szemlélete nem tipikus jogösszehasonlítás, annál több, ahogyan a prizma sem egy egyszerű tükör. A szerves egységet képező vegyes jogrendszer tanulmányozása a kutatás lehetőségeit megsokszorozza, mert az nem mesterséges képződmény, hanem bepillantást enged az élő jogba. A Szerző a vegyes jogrendszer prizmájában rejlő lehetőségeket szenzációsan használta ki.
A vegyes jogrendszerről írtakat három rész követi: egy rövidebb az alkotmányos alapjogok és az emberi jogi karták szerepét vizsgálja a kártérítési jogban, majd a két súlyponti, amelyek a "Polgári jogi felelősség Québecben és a common law-tartományokban", valamint a "Kárfogalom, kárfajták, kártérítés" címet viselik. Az alkotmányos alapjogok, az emberi jogi karták elemzése elengedhetetlen, mert szövetségi, tartományi szinten szorosabb kapcsolat alakult ki a magánjoggal, mint más jogrendszerekben. Vékás Lajos kiemelte, a könyv gazdagsága nem bemutatható, a recenzens az időbeli korlátok miatt a töredékét sem mutathatja meg a mű gazdagságának.
Fuglinszky Ádám tudatosan tartózkodik attól, hogy tanulságokat vonjon le a magyar polgári törvénykönyv kodifikációja számára, pedig adta volna magát az 1991-ben elfogadott új québeci polgári törvénykönyv példává emelése. A szerzői filozófia helyeselhető, a jogösszehasonlítás nem csak arra való, hogy modelleket, mintákat keressünk, ennél bonyolultabb lehet a jogok egymásra hatása. Ettől függetlenül a könyv igen jó tárháza az ötleteknek, amiből a recenzens három illusztráló példát emelt ki, kettőt a felelősség köréből, egyet a kár megtérítése témájából.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
