A Polgári jogi védelem lehetőségei
A Polgári Törvénykönyvünk Második rész (Személyek) legfontosabb fejezetének a személyhez és szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról szóló előírásai (Ptk. IV. cím, VII. fejezet) jelenleg megfelelő keretet biztosítanak a személyhez fűződő jogok védelméhez.
A személyhez fűződő jogok általános védelmi lehetőségeiről az alábbiakat kell elmondani:
Egyrészt az olyan jogterület, amelyben a jogvédelem a tulajdonjogot modellezi: abszolút szerkezetű és negatív tartalmú jogviszonyt tételez fel, amely egy jogosultat, vagyis az adott személyt határoz meg, vele szemben mindenki kötelezett, akinek tartózkodnia kell a személyhez fűződő jogok bármilyen megsértésétől. A Ptk. 75. § (1) bekezdés kimondja, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. Nem minden személyhez fűződő jogot véd a polgári jog, hanem csak azokat, amelyek oltalmára megfelelő eszközrendszerrel bír.
A személyhez fűződő jogok védelmére jellemző továbbá, hogy nemcsak a szűkebb értelemben vett polgári joghoz kapcsolódó, vagy abból kiszakadt jogágak is fontos személyiségvédelmi rendelkezéseket tartalmaznak. Így például a gazdasági jog körében az ún. cégtörvény - a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi LXLV. tv. - kiemelten fontos rendelkezéseket alkalmaz a gazdasági társaságok névjogáról. A cégtörvény 3-6. §-ai szabályozzák a cégek személyiségével kapcsolatban a cégvalódiság, cégszabatosság és cégkizárólagosság követelményeket.
A versenytörvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény pedig titokvédelem körében az üzleti titok [a versenytörvény 4. § (3) bekezdése határozza az üzleti titok, üzleti kapcsolat és bizalmi viszony fogalmát] értelmezéséről, az orvosi jogban pedig az Egészségügyi törvény (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv.) a beteg személyek jogait rögzíti. Az egészségügyi törvény II. fejezet (5-34. §) részletesen leírja a betegek különböző jogait (egészségügyi ellátáshoz való jog, emberi méltósághoz való jog, kapcsolattartás joga, intézmény elhagyásának joga, tájékoztatáshoz való jog, önrendelkezés joga, ellátás visszautasításának joga, jog a dokumentáció megismeréséhez és titoktartáshoz.
A személyhez fűződő jogok alanyai
A Ptk. 75. § (2) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is oltalmazni kell, kivéve, ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illeti meg.
Hozzájárulás a személyhez fűződő jogok sérelméhez
A személyiségvédelem körében nagyon fontos a Ptk. 75. § (3) bekezdésébe foglalt rendelkezés, amelynek értelmében a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult.
Ma már a személyiség reklámcélú felhasználása - az érintett beleegyezésével - valósággal iparággá vált. Elég arra gondolni, hogy milyen gyakran használják fel népszerű sportolók, tévés személyiségek, színészek képmását és hangfelvételét reklámozásra. Az üzletszerű arculatátvétellel foglalkozó marketing szakterület neve: merchandising.
A nem vagyoni kártérítés
A személyiségvédelem általános eszköze 1992 óta a nem vagyoni kártérítés. A nem vagyoni kárt különböző módon lehet értelmezni. Az Alkotmánybíróság 34/1992. (V. 1.) AB határozata értelmében a nem vagyoni kártérítés a személyhez fűződő jogok megsértéséért járó felelősség alakzata.
- A Jogi Lexikon szerint a nem vagyoni kár a személyiséghez fűződő jogok sérelmére elkövetett jogellenes magatartások következménye. A nem vagyoni károkozás eredményeként a személyhez fűződő jogok szenvednek csorbát. (Jogi Lexikon: Lamm Vanda és Peschka Vilmos főszerkesztésében. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 433. old.)
- Köles Tibor értelmezésében az emberi személyiség értékminőségének csökkentése. Ez a csökkenés akkor állapítható meg, ha a személyiség helyzete kedvezőtlenül - a korábbihoz képest hátrányosan megváltozik. (Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC Kiadó, Budapest. 1997. 48. old.)
- Törő Károly nem vagyoni kárként a személyiségi értékek megvalósulásának vagy érvényesítésének közvetlen vagy közvetett akadályozását értékeli. (Törő Károly: A nem vagyoni kártérítés gyakorlati kérdései. Magyar Jog 1992/8.)
- Petrik Ferenc szerint a nem vagyoni kár az emberi személyiségi jog megsértése következtében az emberi személyiség testi vagy lelki életminőségének hátrányos megváltoztatása. (Petrik Ferenc: A kártérítési jog. HVG-ORAC Kiadó, Budapest. 2000. 74. old.)
A nem vagyoni kár jelentkezhet a testi és lelki életminőség hátrányos megváltoztatásában, így például mozgáskorlátozottságban, személyiségzavarban, a társadalmi környezet megváltozásában és az életminőség csökkenésében.
A polgári jogi felelősség szempontjából a nem vagyoni kártérítés a vagyoni kár fikciós esete, másrészt a sérelemhez képest inadekvát.
A bíróság mérlegeli a személyiségsérelem súlyát. A sérelemnek súlyosnak, legalábbis érezhetőnek kell lennie. Erre utalhatnak az alábbi elemek:
- a jogsértés szándékossága és tudatossága,
- a sértett tiltakozása,
- a jogsértés megismétlése,
- több személyhez fűződő jog együttes sérelme, pl. képmáshoz, becsülethez, jó hírnévhez fűződő jog sérelme,
- közvetlen környezetben tett bántó megjegyzések, pletykálkodás és kirekesztés,
- bizalom csökkenése az újságíró vagy ügyvédi, illetve más szakmában,
- pszichés megrázkódtatás,
- lejáratás,
- bűnügyben való aktív részvétel keltésének a látszata.
A nem vagyoni kártérítés összegszerűségének minimumát 25 000-50 000 Ft jelenti. 1999-ben 25 000 Ft kártérítést ítélt meg a Fővárosi Bíróság egy 1994. évi jogsértéssel kapcsolatban, amikor is egy riporter sértő hangvételű cikket írt egy olyan idősebb személyről, aki a strandon az újságját lefröcskölő gyereket felelősségre vonta és az egyik gyerek bántó megjegyzésére nyaklevessel válaszolt. (Fővárosi Bíróság 47. Pt. Tanács ítélkezési gyakorlatáról kiadott tájékoztató a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány miatt megítélt nem vagyoni kártérítést illetően 1997., 1998., 1999.)
A nem vagyoni kártérítés maximumát a többmilliós - de 10 millió forintot el nem érő - kártérítések képezik. Így pl. a Fővárosi Bíróság még 1996-ban 5 millió forint nem vagyoni kárt ítélt meg a világítóberendezés hibája miatt kigyulladt egyetemi kollégiumban bennégett diáknak, akinél 100%-os munkaképesség csökkenés következett be, akinek mind a tíz ujját csonkolni kellett, továbbá önmagát nem tudja ellátni és pályafutását nem tudja folytatni. (Fővárosi Bíróság 41 Pt. 12.706/1996. sz. ítélete.)
Köles Tibor többször idézett könyvében a maximális nem vagyoni kártérítés hét millió forint.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
