Lehetséges, hogy címválasztásunk valójában nem telitalálat. Ez az ókori eredetű, számolást segítő eszköz ugyanis az ahhoz értők kezében még a XXI. században is gyors és hatékony eredményt produkálhat abban, amire kitalálták: leginkább az összeadás és a kivonás alapműveletekben, mert szorozni és osztani már bonyolultabb vele. Abban azonban megegyezhetünk, hogy digitális világunkban az abakusz már anakronizmus, és álláspontunk szerint ugyanez mondható el arról az elektronikusnak nevezett cégeljárásról is, amelyben azon kívül, hogy a beadványok elektronikusan érkeznek meg a bíróságra, és a "végeredmény" is elektronikusan távozik, a háttérben papír alapú, hagyományos-manuális feldolgozás folyik a jogalkotó által egyre kíméletlenebb módon rövidített és félő, hogy betarthatatlan határidők szorításában.
Az Európai Parlament és a Tanács 2003. július 15-én tette közzé a 68/151/EGK tanácsi irányelvet módosító 2003/58/EK irányelvét. Eszerint a tagállamoknak 2007. január 1-jére - többek között - biztosítania kellett az irányelv hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok) részére annak lehetőségét, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeiket elektronikus úton is benyújthassák a regisztráló hatósághoz.
Magyarországon már az 1997. évi CXLV. törvény (régi Ctv.) is lehetővé tette, hogy a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmeiket elektronikus úton nyújtsák be.1
A 2006. július 1-jén hatályba lépett 2006. évi V. törvény (Ctv.) azonban már valamennyi gazdasági társaságra vonatkozóan szabályozta a cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás elektronikus úton történő lefolytatását, 2007. január 1-jétől pedig a jogalkotó az elektronikus cégeljárás lehetőségét már valamennyi cégformára kiterjesztette.
A 2007. évi LXI. törvénnyel (Ctv. II.) módosított Ctv. 48. §-a 2007. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal jelentősen megváltoztatta az egyszerűsített cégeljárás szabályait, kiterjesztve azokat a változásbejegyzési eljárásokra is abban az esetben, ha az egyszerűsített eljárás szerinti, azaz törvényi szerződésmintával alapított gazdasági társaság működése során bekövetkező változás nem jár együtt azzal, hogy a cég áttérne az úgynevezett egyedi társasági szerződés alkalmazására.
Ezekben az egyszerűsített cégügyekben a Ctv. az ügyintézési határidőt 2008. június 30-ig a kérelem beérkezését követő két munkanapban határozta meg.2 A határidő 2008. július 1-jétől tovább rövidül: a bejegyzési, és a változásbejegyzési kérelmeket - ha a cég az egyszerűsített eljárást jelöli meg a nyomtatványon -egy munkanap alatt kell elbírálni. A jogszabály-módosítás természetesen a nem egyszerűsített cégügyek elintézési határidejét is csökkentette. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) honlapján pedig már megtalálható a bírósági iratok elektronikus úton történő kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény tervezete, amely ugyancsak 2008. július 1-jei hatállyal, a Ctv. rendelkezését még hatálybalépés előtt módosítva már egy munkaórában határozza meg az ügyintézési határidőt.3 Az ugyancsak az IRM honlapján elérhető, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló IM rendeletet módosító jogszabálytervezet az egy munkaóra fogalmát az adott cégbíróságon bevezetett ügyfélfogadási időn belüli egy óra időtartamban határozza meg!4
A Ctv. módosítására - a törvény indokolása szerint - a cégalapítás adminisztratív terheinek, a piacra lépés költségeinek és a bejegyzési eljárás időtartamának csökkentése, az elektronikus cégeljárás kiterjesztése miatt volt szükség, és e célok elérését az egyszerűsített cégeljárás szabályai biztosítják is. Az indokolás kitért arra, hogy a Világbank a világ országait az üzleti környezet minősége szempontjából rangsoroló 2007-es Doing Business jelentésében 2006 szeptemberében Magyarországot a 66. helyen szerepeltette, továbbá, hogy az hazánkra vonatkozóan a cégek piacra lépését illetően kedvezőtlen megállapításokat is tartalmazott. A Ctv. II. módosító rendelkezéseinek hatálybalépését követően, 2007. szeptember 26-án közzétett Doing Business jelentésben Magyarország már - 21 helyet előrelépve - a 45. helyen szerepelt a ranglistán, a keleteurópai és közép-ázsiai régió "top reformerei" közé so-rolva.5
Ez a nyilvánvaló siker azonban valójában csak félsiker, noha az igazságügyi tárca illetékese szerint - és ennek hangot adott a médiában is - jelenleg már minden készen áll ahhoz, hogy a cégbíróságok biztosítsák a cégalapítást megkönnyítő és gyorsító rendelkezések alkalmazását.6
Azt, hogy a cégek piacra lépésének eljárásjogi feltételeire vonatkozó szabályokat a nemzetközi elvárásoknak megfelelően hazánkban is egyszerűsíteni és korszerűsíteni kellett, senki sem vitathatja. Az egy munkaóra alatti bejegyzés bevezetésének feltételei azonban - noha a rendelkezés hatálybalépése a küszöbön áll -ma még közel sem adottak a cégbíróságokon.
Kétségtelen, hogy az irányelv csak az információ (bejegyzés iránti kérelem) elektronikus úton való fogadásának megoldását javasolta, a Ctv. indokolása szerint azonban a belső jogi szabályozásnak az is célja volt, hogy a cégbíróságok mentesüljenek az egyre terjedelmesebb iratmennyiség tárolásának, őrzésének kötelező nyűgje alól. E cél nem látszik megvalósulni, de ez a kisebbik probléma. A cégbíróságokat ennél sokkal jobban nyomasztja az ügyintézési határidők lerövidítése. A közvélemény ugyanis - nem utolsó sorban a kormányzati kommunikáció hatására - abban a hi-szemben van, hogy a gyorsított bejegyzési eljárást egy mindentudó szoftver segíti - lásd például az elektronikus, ügyfélkapun keresztül lebonyolítható adóbevallási eljárásokat - amely elvégzi a hibafelismerést, alkalmas adatrögzítésre és adatátvitelre is. A cégbíróság tehát lényegében csak a szoftver által hibásnak jelzett adatokat ellenőrzi, így a bejegyzéshez és a nyilvántartáshoz könnyen átlátható és kezelhető elektronikus segítséget kap.
A valóság azonban elszomorítóan távoli e vázolt (elvárt) helyzethez képest. Megpróbáljuk lépésről-lépésre végigkísérve érzékeltetni, mi vár a cégbíróságokra a hatályba lépő szabályok jelenlegi feltételek melletti alkalmazásakor.
Vegyünk tehát egy megalakult gazdasági társaságot. A jogi képviselő az általa elkészített papír alapú okiratokat, valamint a kérelem mellékleteként benyújtandó, nem általa készített okiratokat lapolvasó berendezés segítségével elektronikus okirattá átalakítja és elektronikus úton megküldi a céginformációs szolgálathoz.
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi az illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár által - a bejegyzést kérő jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírásával ellátott kérelmére - egy munkanapon belül, elektronikus úton megküldött, fokozott biztonságú aláírással ellátott igazolás is.7
Miközben tehát a kincstárnak egy munkanap áll rendelkezésére, hogy az igazolást megküldje, a cégbíróság egyszerűsített cégeljárás esetén egy munkaórán belül lesz köteles a bejegyzési kérelmet elbírálni, holott nyilvánvaló a két eljárás fajsúlya közti különbség. (Tudomásunk szerint egyébként a gyakorlatban legalább két -három napot vesz ténylegesen igénybe az, hogy a jogi képviselő által átutalt, az elektronikus cégeljáráshoz felhasználandó, az illeték és közzétételi költségtérítés befizetéséről szóló igazolás ténylegesen visszaérkezzen.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
