A 2019. évi Európai Parlament tagjainak választása (a továbbiakban: EP választás) 2019. május 26-án lesz megtartva. A választásra vonatkozó joganyag koncepcionálisan változatlan a korábbi választásokhoz képest, azonban egyes elemei, mind az anyagi jog területén, mind az eljárásjogi szabályokban jelentősen változtak. A tavalyi év során elfogadott 2018. évi XXXVI. és CXIII. számú törvényekkel - más törvényekkel egyetemben - számos ponton módosította a jogalkotó az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényt (a továbbiakban: Epvjt.), illetve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt (a továbbiakban: Ve.). (A számmisztikát kedvelőknek jegyezném meg, hogy a két módosító törvény sorszáma megegyezik a módosított törvények sorszámával.) A mostani cikk célja, hogy a fent jelzett törvényekkel elfogadott módosítások közül azokat ismertesse, melyek csak az EP választást érintik, illetve a választásban résztvevők tevékenységét már az EP választás alkalmával is befolyásolják.
A helyi választási szervek az EP választás során alapvetően két nagy témakörben fejtik ki tevékenységüket, ezek pedig a névjegyzékkel kapcsolatos feladatok ellátása, illetve a szavazóköri szavazás előkészítése és a szavazás lebonyolítása. A jogszabály-módosítások ezek közül a névjegyzékekkel kapcsolatos feladatokat érintették jelentős mértékben, míg a szavazással kapcsolatos előírások szinte változatlanok maradtak. Előzőek alapján a mostani cikk gerincét a névjegyzék vezetésével kapcsolatos információk adják, azonban felvezetésként a választójogban bekövetkezett változások és az azzal összefüggő levélszavazás szabályainak, illetve zárásként néhány választási bizottságokkal kapcsolatos módosításnak az ismertetése is megtörténik.
Az Epvjt. az Alaptörvény felhatalmazása alapján korábban alkalmazta azt a feltételt, hogy a jogalkotó a választójogot magyarországi lakóhelyhez kötheti. Ezen feltétel alapján az EP választáson az rendelkezett választójoggal, aki nagykorú magyar állampolgár és magyarországi lakóhelye van, vagy uniós tagállam nagykorú állampolgára, magyarországi lakóhellyel rendelkezik és bejelentést tett, hogy Magyarországon szeretné gyakorolni választójogát. A 2019-es EP választáson - az uniós jogszabályokkal összhangban - már nem feltétele a választójognak a magyarországi lakcím megléte, így két személyi körrel bővült az aktív választójoggal rendelkezők köre,
- egyrészt az EU területén kívül lakóhellyel rendelkező (tehát sem Magyar-országon, sem más uniós országban nem rendelkezik lakóhellyel),
- másrészt a Magyarországon élő, de lakóhellyel nem rendelkező
nagykorú magyar állampolgárok is szavazhatnak regisztrációt követően a magyar listákra, ugyanakkor passzív választójoggal továbbra sem rendelkeznek.
A választójog kiterjesztésének következménye, hogy a választójog gyakorlásának feltételeit az EP választáson is biztosítani kell, mely a levélszavazás alkalmazásával lehetséges, így mindkét személyi kör levélben juttathatja el szavazatát a választási szervekhez.
Mind a Magyarországon, mind a külföldön élő, és sem Magyarországon, sem más EU tagállamban lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok (pl. Szerbiában, vagy az Egyesült Államokban élő magyarok) levélben a megszokott rend szerint adhatják le szavazatukat. Az EP választáson azok a választópolgárok jogosultak levélben szavazni, akik a központi névjegyzékbe a szavazást megelőzően 2019. május 2-ig[1] regisztráltak, s akiknek a központi névjegyzék tartalmazza lakcímüket is. Utóbbi feltétel teljesülése esetén lehetséges az, hogy ezen választópolgárok választójogának speciális eleme - miszerint sem Magyarországon, sem más EU tagállamban nem rendelkeznek lakcímmel - ellenőrizhető, s ezáltal választójoguk gyakorlása biztosítható legyen.
A levélben szavazással kapcsolatos feladatok nagy része a Nemzeti Választási Irodánál (a továbbiakban: NVI) koncentrálódik. Előzőek miatt jelen cikkben - a helyi feladatok kiemelése mellett - csak rövid összefoglalását adom a folyamatnak, mely a következők szerint zajlik:
Az NVI a Ve. 277. §-a alapján vagy postai úton juttatja el a szavazási levélcsomagot a választópolgároknak, vagy a személyes átvételt kérők részére az alábbi helyeken biztosítja a szavazási levélcsomag átvételét:
- országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen,
- a miniszter által rendeletben kijelölt egyéb településen, vagy
- a miniszter által rendeletben kijelölt külképviseleten.
A felsorolásból látható, hogy a szavazási levélcsomagok kézbesítésénél a helyi választási szervekre is hárul feladat. Így az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (a továbbiakban: OEVI), illetve a kijelölt helyi választási irodák (a továbbiakban: HVI) a szavazást megelőző 15. naptól munkanapokon, az NVI elnöke által meghatározott egyéb napokon, valamint a szavazás napján kötelesek biztosítani a levélcsomagok átvételét.
A levélszavazatokat a választópolgár postai úton az NVI részére juttathatja el, vagy a szavazást megelőző 15. naptól a külképviseleti szavazás végéig eljuttathatja (személyesen, meghatalmazottal vagy postai úton) bármely külképviseleti választási irodába, vagy a szavazás napján eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába. A helyi választási szervek közül a leadásnál már csak az OEVI-nek van feladata, és a le-
- 7/8 -
adás időpontja is korlátozódik a szavazás napjára.
A leadott levélcsomagokat az NVI ellenőrzi, s a szavazatokat szintén az NVI számolja meg, az OEVI-ket - a külképviseleti választási irodákkal megegyezően - mindössze annyi kötelezettség terheli, hogy a náluk leadott szavazási iratokat eljuttassák az NVI-hez.
A helyi választási irodák feladatai két részre oszthatók, vannak egyrészt a központi névjegyzékhez kapcsolódó olyan kérelmek, melyek elbírálása a HVI-k feladata, ezek a következők:
- az Európai Unió más tagállamának állampolgára kérheti, hogy az EP választásokra is kiterjedjen a névjegyzékbe vétele,
- fogyatékosságára tekintettel a választópolgár választójogának gyakorlása érdekében segítséget igényelhet,
- a központi névjegyzékben szereplő választópolgár személyes adatai kiadásának megtiltását kérheti, illetve
- a magyar állampolgárságú választópolgár kérheti annak regisztrálását, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti valamely nemzetiséghez tartozik.
A négyfajta kérelemből az első szorosan az EP választáshoz kötődik, s bár a korábbiakhoz képest nincs változás, érdemes a legfontosabb határidőket emlékeztetőül felidézni, eszerint:
- az uniós választópolgár a kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző 16. napon nyújthatja be úgy, hogy a központi névjegyzékbe vétel az aktuális választásra is kiterjedjen, és
- legkésőbb a szavazást megelőző 10. napon kérheti az uniós választópolgár, hogy központi névjegyzékbe vétele az EP választásra ne terjedjen ki.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
