"Klebelsberg miniszter úr semmit sem adott ingyen" - említette - Pálfy József polgármester szavait idézve - nyitó beszédében Ruszoly József tanszékvezető egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán 2002. május 8-án rendezett szegedi jogtörténész napon, melyen a professzió hazai képviselői vettek részt az ország valamennyi szaktanszékét képviselve. In concreto a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE), a Debreceni Egyetem (DE), az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE), a Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE), a Miskolci Egyetem (ME), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Széchenyi István Egyetem (SZE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) magyar és egyetemes jogtörténeti tanszékeinek - illetve, ahol nem válik részekre: jogtörténeti tanszékének - tagjai gyülekeztek délelőtt tíz órakor a Kar tanácstermében.
A résztvevők a tudományos élet valamennyi fokozatát képviselteték: a szakma professzoraitól, tanszékvezetőitől (Máthé Gábor, Mezey Barna, Rácz Lajos, Révész T. Mihály, Ruszoly József és Stipta István) a docenseken át a legfiatalabb tanársegéd és doktorandusz nemzedékig jelentek meg a meghívottak; teljességgel több, mint huszan.
1. A konferenciát a "vendéglátó" Ruszoly József mint az MTA Jogtörténeti Albizottságának elnöke nyitotta meg egy, a kolozsvári-szegedi jogtörténeti tanszék históriáját "mogyoróhéjban" bemutató beszéddel, melyben a tanszék múltját annak vezetői nevének felemlítésével százharminc éven keresztül ívelve idézte a megjelentek elé az 1872. évi alapításától napjainkig. Bár az elnevezés időről időre változott - először Kolozsvári (1872-1881), Ferenc József (1881-1945), majd Szegedi (1945-1962) és József Attila (1962-1999), s most újra Szegedi Tudományegyetemnek hívták/hívják az alma matert -, a tanszéki kontinuitás jeles oktatói által máig fenáll. 1872-ben Óvári Kelemen (1844-1925) alapította a tanszéket, melyet utódjaként Bochkor Mihály (1877-1920) vezetett 1917-től 1920-ig, majdan Ereky István (1876-1943) vette át 1921 és 1927 között, akit Iványi Béla (1878-1964) követett 1938-ig. 1940-ig ismét Ereky adta el ideiglenesen a jogtörténetet, majd az immár Kolozsvárra költöző egyetemen Bónis György (1914-1985) kezdte meg professzori pályáját (1940-1947), aki folytatta azt 1947-ben Szegeden is. 1957-ben távozni kényszerült, utóda Maday Pál (1914-1992) lett, akit 1965-ben Both Ödön (1924-1985) váltott fel húsz évre. 1985-ben bekövetkezett halála után három évig Tóth Árpád (*1927) vezette a tanszéket, s 1988-tól napjainkig is Ruszoly József (*1940) a jogtörténeti stúdium és a kutatások legfőbb irányítója Szegeden.
2. A bevezető után Stipta István professzor (ME/SZTE) tartotta meg el adását a jogtörténeti oktatás és kutatás 1975-től 2000-ig terjed negyedszázadának értékeléséről, a mai is aktív jogtörténészek tevékenységéről. Beszédéhez a publikációs eredményeket nominálisan részletező táblázatot is közrebocsátott, melyből kiderülhetett: jogtörténettel foglalkozók legalább harmincan vagyunk. Ezt követően a szakma helyzetének ismertetését adta el a következő főbb gondolatkörök mentén.
Örömmel állapította meg, hogy az 1989/90. évi fordulat a személyi viszonyokat a "jogtörténész társadalomban" nem érintette érzékenyen, a folytonossághoz kétség nem férhet, s a jövőre irányuló rekrutáció is biztosítottnak tűnik a már ismert fiatal kutatók személyében és az aktív tudományos diákköri munka által. Egyre jelentősebb a külföldi ösztöndíjak elnyerésének lehetősége is. A kutatási tevékenység generális jellemzői közül Stipta professzor kiemelte, hogy annak időhatára egyre kitolódik: az 1944-1949-ig eljutó, hagyományosnak mondott szemlélet mellett rendre megjelennek az 1989/90-ig törekvő próbálkozások is. Ennek magyarázatául a szocialista jog történetivé válását jelölte meg, figyelmeztetve a hatályos normákkal történ egybefonódás problematikájára is. A kutatásokat - mondta - az oktatási tematika is meghatározza; markáns jele ennek, hogy örvendetesen el rehaladtak a szakjogtörténeti vizsgálódások is. Ugyanakkor kiemelte, hogy nézete szerint az egyes tanszékek közötti koordinálatlanság témabeli azonosságokat is eredményezhet különösen a magánjogi kodifikáció és a büntet jog története tekintetében. Megtermékenyült a tematika az egyházjog kutatásával is, mely leginkább Budapesten és Szegeden vált jellemzővé. Pécsett pedig elindult a jog kultúrtörténetének feltárása is szemben a kizárólag dogmatikai analízissel.
Sajnálattal kellett megállapítania, hogy az elsősorban levéltári, primer források felhasználása csökkenni látszik a szekunder anyag előretörése mellett - leginkább a fiataloknál. Ugyanakkor a római jogászok is egyre növekvő érdeklődést mutatnak hagyományos jogtörténetinek tekintett témák iránt. A tudományos kommunikációban kiemelkedő jelentőségek az egyre sokasodó külföldi konferenciák,
- 511/512 -
mely tendencia a Zlinszky János professzor nevéhez fűződő TEMPUS-program idejében (1992-1994) volt leginkább észlelhető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
