A felperes és egy ingatlanforgalmazó cég közös megbízást kapott az alperes tulajdonában álló ingatlan értékesítésére.
A megbízási szerződés melléklete rögzítette, hogy az ingatlan haszonélvezője nem a saját nevében, hanem a lánya, azaz az alperes mint tényleges tulajdonos képviseletében jár el a szerződés megkötése során. Erre tekintettel a megbízottak felhívták a haszonélvezőt, hogy szerezzen be meghatalmazást a tulajdonostól. Ennek nyomán az alperes - anélkül, hogy a megbízottakkal vagy azok képviselőivel találkozott volna - aláírt egy meghatalmazást, amiben meghatalmazta a haszonélvezőt, hogy a megbízás tárgyát képező ingatlan értékesítésével kapcsolatban a tulajdonos nevében teljes jogkörben eljárjon. Ezt a meghatalmazást az alperes telefaxon küldte meg a felperesnek.
Az ingatlan irányárát és limitárát a szerződésben egyaránt megállapították, ugyanazon összegben. A megbízottak nem kötöttek ki kizárólagos jogosultságot az ingatlan értékesítésében való közreműködésre, s ehhez mérten a szerződés a megbízási díjat a vételár meghatározott hányadában határozta meg, azzal, hogy a megbízási díj a felperest és megbízott társát egyenlő arányban illeti meg.
A szerződés szerint a megbízó nemcsak akkor köteles a megbízási díjat kifizetni, ha a megbízottak által közvetített vevővel adásvételi szerződést köt, hanem - többek között - akkor is, ha egy vevő a megbízás feltételeinek megfelelő vételi ajánlatot tesz, de azt a megbízó visszautasítja, és/vagy az ajánlatot nem veszi át, és/vagy az ajánlat átvételétől számított két munkanapon belül arra nem válaszol.
A szerződés a megbízottak által rendszeresített, többpéldányos nyomtatvány kitöltésével jött létre. Minden szerződéspéldány egy lapból állt (a mellékletek nélkül), amelynek hátoldalán fogalom-meghatározások és előre meghatározott szerződési feltételek kerültek kinyomtatásra. E feltételek között szerepelt az, hogy "bármely vita eldöntésére, amely a jelen szerződésből vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességének azzal, hogy a Választottbíróság a saját eljárási Szabályzata szerint jár el." A szerződés egy példányát a megbízó kézhez kapta.
Ezt követően az ingatlanra vonatkozóan írásbeli vételi ajánlat érkezett, amelyben a vevő vállalta az irányárként és limitárként megjelölt összeggel azonos vételár megfizetését a szerződésben foglalt feltételek szerint. A vételi ajánlat átvételére a felperes többször is felszólította az alperest, aki azonban csak egy héttel az ajánlat érkezése után volt hajlandó átvenni az iratot. Az átvételt két nappal megelőzően a megbízó azt közölte a megbízottakkal, hogy családi okok miatt megszüntetik a lakás értékesítését, s a továbbiakban a megbízottak szolgáltatásait nem kívánják igénybe venni.
Ilyen körülmények között a vételi ajánlatnak megfelelő szerződés nem jött létre. Az alperes mintegy egy hónappal a fenti események után az ingatlant értékesítette.
A felperes levélben felszólította az alperest a megbízási díj kifizetésére, de a felszólítás eredménytelen maradt. Az ingatlanforgalmazó cég a felperesre mint engedményesre engedményezte a szerződés alapján őt megillető követelést, a felperes pedig benyújtotta keresetlevelét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbírósághoz, amelyben azt kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze alperest a szerződés szerinti megbízási díj, a törvényes mértékű késedelmi kamat és a perköltség 652 500 Ft + áfa, azaz bruttó 783 000 Ft és ezen összeg után 2007. augusztus 11-étől a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére.
Az alperes elsődlegesen a Választottbíróság hatáskörének hiánya miatt kérte az eljárás megszüntetését, másodlagosan pedig - abban az esetben, ha a Választottbíróság hatásköre fennállna - a kereset elutasítását kérte. A hatáskör hiányát arra alapította, hogy a megbízási szerződést nem az alperes, és nem is az alperes képviseletére jogosult személy írta alá, tehát nem jött létre érvényes megbízási szerződés, így a megbízási szerződésbe foglalt választottbírósági kikötés sem lehet érvényes. Ugyancsak érvénytelenségi okként jelölte meg az okirati tanúk aláírásának hiányát. Az alperes álláspontja szerint az alperes által adott meghatalmazás sem orvosolja a megbízási szerződés hibáit, mivel a meghatalmazás a megbízási szerződés megkötése után keletkezett, s a meghatalmazás nem tartalmazta, hogy mely ingatlanközvetítő cégnek adhat megbízást a meghatalmazott. Kifogásolta még az alperes, hogy a felperes és az ingatlanforgalmazó cég közötti engedményezési szerződésről nem értesítették.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
